Women's Letters from Ancient Egypt

Néhány hétig on-line elérhető a következő nagyon izgalmasnak ígérkező könyv: Roger S. Bagnall, Raffaella Cribiore, with contributions by Evie Ahtaridis: Women's Letters from Ancient Egypt, 300 BC - AD 800. Univ. of Michigan Press, Ann Arbor, 2008. A könyvnek hagyományos, nyomtatott és digitális változata is elkészült, ez utóbbi értelemszerűen bővebb háttéranyaggal, digitális ábrákkal és linkekkel szolgál. Ezt a változatot lehet most megtekinteni. A könyv maga természetesen nem tölthető le, csak közvetlenül az interneten olvasható.

Egyre ismertebb a magyar El-Lahun Project

Horváth Zoltán és Petrik Máté blogja az El-Lahun Survey Project, amelyet már mi is olvasóink figyelmébe ajánlottunk, a napokban jelentős sajtót kapott az Indexen és a Múlt-kor történelmi portálon. Ennek megfelelően a blog látogatottsága is jelentősen megugrott! Nagyszerű példáját tapasztalhatjuk tehát a hatékony tudomány-népszerűsítésnek. Gratulálunk a kollégáknak!

Jön a 7. ICAANE

Nemrégiben elérhetővé vált a 7. ICAANE honlapja, amelyen már most részletesen megtudható minden a 2010. április 12-16. között, Londonban rendezendő konferenciáról (szervezők: The British Museum és a University College London). A konferenciának az obligát ásatási beszámolók és muszlim régészet mellett a következők lesznek a témái (részletes leírásuk a honlapon):

1. Mega-cities and mega-sites.

2. Ancient and modern issues in cultural heritage.

3. Colour and light in architecture, art and material culture.

4. The archaeology of consumption and disposal.

5. Landscape, transport and communication.

Ezenfelül lesznek még műhelyek is, melyek még szervezés alatt vannak (egy felhívást már említettem korábban itt).

Bővebb információt a tényleg részletes honlapon lehet találni, fontos, hogy az absztrakt-leadás határideje már 2009. április 30!

Aramazd - mégegyszer

Múltkor említettem az Aramazd című folyóiratot, s sajnálkoztam, hogy csak a Stabiban van meg. Nos, minthogy ma feljebb vetettem a tekintetem a müncheni tanszéki könyvtárban az Anatolia Antiqua folyóiratnál, észrevettem, hogy nálunk is… Sajnos még csak az 1 (2006) kötet (tehát nem az, amiről múltkor beszéltem), de ezek szerint jön. Viszont azért van egy-két érdekes tanulmány ebben is, mint például:

A. Kosyan: Arnuwandas I in the East.
N. Harutyunyan: Different Weapons in Urartian Cuneiform Inscriptions.
H. Avetisyan – W. Allinger-Csollich: The Fortress of Aramus. Preliminary Report of Excavations in 2004 and 2005.
A. Çılıngıroğlu: An Urartian Fortress in Front of Mount Eiduru: Ayanis.
V. Sevin: A Comment on the so-called Urartian Capital City of Toprak Kale
Y. Grekyan: The Will of Menua and the Gods of Urartu.
A. Movsisyan: Die sogenannte „Erimena Tafel”.

és egy recenzió U. Seidl Bronzekunst Urartus c. könyvéről. Azoknak, akik hadilábon állnak a némettel meg az angollal, vannak örmény nyelvű absztraktok :-)))

Doktori ösztöndíjak a müncheni egyetemre

A müncheni egyetem pályázatot írt ki négy, maximum húsz hónapos doktori ösztöndíjra a "Formen von Prestige in Kulturen des Altertums" ún. Graduiertenkolleg keretében. Mint látható, az ösztöndíj nem a teljes képzésre szól, s a téma is némileg kötött (valójában nagyon tágan van megfogalmazva); de ettől függetlenül mindenkinek a lehető leghatározottabban tudom javasolni a pályázást. Az LMU Németország - és a világ - egyik legszínvonalasabb egyeteme, az itteni tanszéki és egyetemi könyvtárak, ill. a Staatsbibliothek páratlan kutatási lehetőségeket biztosít. Mind asszírosok, mind egyiptológusok, de ősrégészek és klasszikás régészek is pályázhatnak (többek között). A részletes kiírás és pályázati feltételek itt olvashatóak. Háttérinformációkért adott esetben hozzám is lehet fordulni (minthogy jelenleg magam is ezen az egyetemen kutatok, már sokadszorra).

Konferencia-felhívás: People Behind Practice

Egy roppant érdekesnek ígérkező konferencia felhívását köröztetik - a konferenciának egyelőre nincs honlapja, minek is az, ennek fényében persze nem meglepő, hogy ez már a második, meghosszabbított határidejű "call for papers". Minthogy nincs honlapja, kénytelen vagyok az egész szöveget bemásolni, elnézést, de érdemes végigolvasni.

People Behind Practice: Theoretical Archaeologies of the Near East

March 31st – April 2nd 2009

Ghent University, Belgium

Keynote Speaker: Prof. Susan Pollock, Binghampton University

Introduction

In recent decades, Near Eastern archaeology has witnessed a tremendous increase in more theoretically informed publications and workshops. Theorizing the remote past has substantially enhanced our knowledge of why particular phenomena and practices might have been adopted or rejected in certain places at certain times. It has brought us new insight into the pasts that we study and has forced us to look more closely at ourselves as practitioners of academic research and therefore re-creators of these pasts. The present conference wishes to push current trends in theoretical archaeology forward by turning its attention to the people, both past and present, that exist behind the excavation, the sherd, the soil-trace or the article. It approaches these 'people behind practice' through two main conference themes, which deal respectively with the role of 'non-archaeological' factors in the creation of archaeological knowledge, and with the question of how to approach overlooked or over-studied parts of the archaeological record or study those facets of the past that ostensibly don't leave visible traces.

Geography and chronology

The geographical scope of the conference ranges from the Eastern Mediterranean to Iran and from the Black Sea to the North to the Arabian Peninsula to the South. The chronological scope ranges from the Neolithic through to the advent of Islam.

Conference Themes
A. The Taphonomy of Knowledge

Much like the material remains which lie at its heart, archaeological knowledge itself is created and recreated by human hand and mind. It is born in ideological spaces, it may be maintained for decades or pushed into academic oblivion, it can be altered through reinterpretation or salvaged after periods of neglect. Under this first conference-theme the organisers aim to group papers dealing with the internal and external factors that influence how archaeological knowledge is created, passed down to subsequent generations of researchers or pushed out of view. This broad theme has been divided into two sub-topics:

- Excavating archaeology: here we focus on case-studies in which old sites, material collections or individual excavations have recently been the subject of re-interpretation. Papers should deal with questions such as how zeitgeists, politics, religious ideology etc. influenced the original excavation and interpretation and how new socio-cultural or academic frameworks might alter our understanding of this material and influence our view of the past.

- Academic taphonomy: as academics, archaeologists move through a world of material archives, excavation notes and secondary literature. How we perceive of ourselves and of the past, and how we conduct research, is directly influenced by our access to this world. Papers presented under this sub-topic should explore the impact of academic factors such as: archival classification; publication and citation strategies; barriers of nationality and language; terminologies, copying and repetition; accessibility of material and literature; and a-priori qualitative assessment of material, text or theory. The theme also presents itself as a call for good practice: since we cannot but fall back on or interact with the wealth of material produced by predecessor and contemporary, it is important to assess how we can best approach this material.

B. The Archaeology of the Invisible

Theoretical archaeology has created a broad range of new ways of perceiving the remote past. However, it has also at times created an even greater distance between us archaeologists and the people we study, by the advocation of a 'thoughts first, things next' approach. Without going back to obsolete typo-chronologies, papers collected under this second theme focus on how as archaeologists we might visualize the past in a more down-to-earth, direct way – that is, by focussing first on evidence that may or may not be at hand, and then assessing this in the light of established or recently challenged theories. We encourage papers that either deal with material that has largely been neglected in the theoretical discourse – and thus became invisible – or papers that deal with material that has too often been (ab)used 'to make a point' in the (recent) past, blinding us from other potential understandings of the past. We also argue for an archaeology of 'daily practice', bringing more neglected segments and members of communities and societies alive by reconstructing past ways of life and life stadia through either 'peculiar' or on the contrary overtly 'common' material. Issues related to expressions and alterations in identity construction, visible in the material record on the individual and on the communal level, are particularly welcomed, as are papers that deal with identification of gender, age, power, elitism, commensalism etc. We call for papers that by addressing these issues bring the 'people behind practice' to life.

Abstract
Please e-mail your abstract of max. 200 words to either Aurelie Daems or Bart Ooghe (Aurelie.Daems kukac Ugent.be, Bart.Ooghe kukac Ugent.be), with your name, affiliation, contact address and the main theme under which you wish to present the paper. Papers should not exceed 20-25 minutes, as each speaker will be allotted 30 minutes for presentation andquestions. A more lengthy plenary discussion may be possible at the end of each session.

Deadline: December 1st, 2008.

Location and Registration The conference will take place in the historical buildings of 'HetPand' at Ghent University (Belgium), from March 31st to April 2nd 2009. Further registration information to follow.

Dissertationes 2009

A következő felhívást kaptuk az ELTE BTK Dékáni Hivatalából:

A Magyarországi Latinság Központ GeniaNet Kiadója pályázatot hirdet kutatók, PhD-hallgatók, oktatók publikálási lehetőségének elősegítésére. A pályázat célja jelentős tudományos eredményt felmutató, az oktatásban jól hasznosítható szakdolgozat/diákköri dolgozat/doktori disszertáció megjelentetése.
Pályázni lehet a humán tudományok körébe tartozó bármilyen témájú, 2006-2008 között írt és megvédett, eddig könyv formában még nem publikált kézirattal. A kiadó vállalja, hogy a három dolgozat típusból (szakdolgozat/diákköri dolgozat/doktori dolgozat) egyet-egyet (összesen hármat) megjelentet hálózati kiadványai „Dissertationes” sorozatában, igény esetén pedig hagyományos formában is.
A pályázat beadásának határideje: 2008. december 30. További információk a http://www.genianet.com/dissertatio_palyazat.rtf címen találhatók.

Újasszír helytartói palota Ziyaret Tepén

Nálunk az autópálya-építések, Törökországban a duzzasztógátak építése lendíti fel a régészetet. Az Ilısu-duzzasztógát építése miatt veszélyeztetett Ziyaret Tepén (Diyarbakır tartomány, Délkelet-Törökország) évek óta dolgozik egy nemzetközi csoport (ohioii, cambridge-i, müncheni, koppenhágai, helsinkii és istanbuli (Marmara Üniversitesi) régészek), 2007-től Dirk Wicke vezetésével mainziak is bekapcsolódtak. Utóbbiak nemrégiben egy IX-VI. századba datálható újasszír helytartói palotát fedeztek fel (II. Assur-nászir-apli egy felirata szerint 882-ben építették fel). Fontosabb leleteik között vannak falfestmény-maradványok és előkelők hamvasztásos temetkezései is. Rövid ismertetés olvasható itt, az ásatás honlapja megnézhető itt (beillesztettem a lapalji adatbázisba is).

Francia konferencia a hettitákról

Következzék egy konferencia-ajánló

Identité et altérité culturelles : le cas des Hittites dans le Proche-Orient ancien

Université de Limoges, 27-28 novembre 2008

Faculté des lettres et des sciences humaines, Amphi Pouthier, 39E, rue Camille Guerin, 87036 Limoges Cedex

Ugyan nincs honlapja (minek is az 2008-ban), de azért csak feltöltöttek egy leírást és pdf-ben egy programot a gallok, csak nem a tanszék honlapjára, hanem ide (a program pdf-ben onnan is meg innen is elérhető). A konferencia kicsit belterjes (szinte kivétel nélkül frankofón előadók), "call for papers" se volt sehol (gondolom azért, hogy ne jöjjenek olyanok, akik nem franciául beszélnének), de ettől függetlenül van néhány kiváló személyiség az előadók sorában (René Lebrun, Clelia Mora, Jörg Klinger, Raphael Gerard - és Jan Tavernier: igen, ő nem hettitológus, hanem kiváló elamista és óperzsa szekértő, azóta lett hettitológus, amióta kinevezték a louvaini egyetemen hettitológus tanszékvezetőnek). Külön felhívnám a figyelmet (az egyiptológusok figyelmét is!) a következő előadásra (aki erről a szobrocskáról többet tud, kérem jelezze):

Julien DE VOS (Université Catholique de Louvain) : « De l'usage de la harpe en Anatolie au deuxième millénaire av. J.C. : à propos d'une statuette de musicienne hittite découverte à Médinet el-Gourob (Fayoum) »

Historiae - új szám és letölthető régiek

Van egy Historiae nevű évente megjelenő katalán folyóirat, amely ókortudományi cikkeket közöl, elsősorban az ókori Hispania és az ókori Kelet területéről. Az új kötet - 5 (2008) tartalma:

ROCÍO DA RIVA: La guerra en el Antiguo Oriente: El asedio a las ciudades y las penurias de la población (p. 1-9)

MANEL GARCÍA SÁNCHEZ: Persépolis, ¿arquitectura celestial o terrenal? (p. 11-25)

JUAN-LUIS MONTERO FENOLLÓS: La Torre de Babel, Heródoto y los primeros viajeros europeos por tierras mesopotámicas (p. 27-50)

LORENZO VERDERAME: La formazione dell'esperto (ummânu) nel periodo neo-assiro (p. 51-68)

Review-article: JORDI VIDAL: Sobre la guerra en el Próximo Oriente Antiguo (2) (p. 69-76)

Reviews (p. 77-100)

A régebbi számok tartalma letölthető innen, sok ókori keletes cikk van benne, érdemes böngészgetni.

Ui. Nem kell izgulni, nem csak spanyol nyelven írt cikkek vannak benne.

Aramazd – Armenian Journal of Near Eastern Studies (AJNES)

Őszintén szólva, amikor rábukkantam erre a folyóiratra, nem fűztem hozzá nagy reményeket, szép-szép, hogy Örményországban is foglalkoznak ókori Kelettel, de hát… Azután ahogy nézem a tartalomjegyzéket, egyre nagyobb nevek bukkantak elő: egészen izgalmas cikkek jelentek meg benne, nem akárkiktől (pl. Salvini, Seidl, Stronach). Tényleg érdemes belelapozni – már csak az a kérdés, hogy hol lehet: a Stabi most rendelte meg, remélem addig megjön, míg itt vagyok Münchenben. Sajnos a kaukázusi postával van személyes tapasztalatom és az nem volt épp pozitív. Ha viszont valaki Leidenben jár, a csodálatos NINO-ban megvan. Addig is álljon itt a 2 (2007) kötet tartalma:

MARIYA IVANOVA: The Chronology of the "Maikop culture" in the North Caucasus: Changing Perspectives, 7-39
MEHMET IŞIKLIA: Collection of Kura-Araxes Pottery from Kars Museum, 40-51
JOHN CHERRY, STURT MANNING, SUSAN ALCOCK, ARMEN TONIKYAN, MKRTICH ZARDARYAN: Radiocarbon Dates for the Second and First Millennia B.C. from Southern Armenia: Preliminary Results from the Vorotan Project (2005-2006), 52-71
IRENA KALANTARYAN: The Principal Forms and Characteristics of Burial Constructions in Early Bronze Age Armenia, 72-84
JAAN PUHVEL: Reed and Arrow in Anatolia and Beyond, 85-87

HRACH MARTIROSYAN: Mediterranean-Pontic substratum words in Armenian, 88-123

ANNE-MARIA WITTKE: Das Land Mušku, 124-136

URSULA SEIDL: Wer gründete Rusahinili/Toprakkale?, 137-145

MIRJO SALVINI: Argišti, Rusa, Erimena, Rusa und die Löwenschwänze. Eine urartäische Palastgeschichte des VII. Jh. v. Chr., 146-162

DAVID STRONACH The Campaign of Cyrus the Great in 547 BC: A Hitherto Unrecognized Source for the Early History of Armenia, 163-173

ARMEN PETROSYAN: State Pantheon of Greater Armenia: Earliest Sources, 174-201

BOOK REVIEWS ANNE-MARIA WITTKE. Mušker und Phryger, 202-206 (Aram Kosyan)

Konferencia a keleti mediterráneumi kapcsolatokról

November elején Bejrútban egy figyelemreméltó konferenciát tartanak, mely Libanon vidékének bronzkori és vaskori kapcsolatait taglalja. A program igen gazdag, igen neves előadókkal (pl. Manfred Bietak, Hermann Genz), és akit Egyiptom külkapcsolatai vagy a föníciaiak érdekelnek, annak ajánlom legalább a konferencia honlapjának (és absztraktjainak) áttekintését - bár még lehet gyorsan repjegyet venni Bejrútba :-) A konferencia honlapja oldalvást megtalálható: Interconnections in the Eastern Mediterranean - Lebanon in the Bronze and Iron Ages címszó alatt.

Könyv az írások eltűnéséről (és kritika róla)

Nemrégiben egy felettébb izgalmas kötet jelent meg az Equinox kiadónál, egy 2004-es oxfordi konferencia anyaga, amely az írások eltűnését vizsgálja:

The Disappearance of Writing Systems: Perspectives on Literacy and Communication
Edited by John Baines, John Bennet and Stephen HoustonEquinox: 2008. 384 pp. £65.00

A minket elsősorban érdeklő fejezetek:

J. David Hawkins, The Disappearance of Writing Systems: Hieroglyphic Luwian

Jeremy Black †, The Obsolescence and Demise of Cuneiform Writing in Elam

David Brown, Increasingly Redundant: The Growing Obsolescence of the Cuneiform Script in Babylonia from 539 BC

Martin Andreas Stadler, On the Demise of Egyptian Writing: Working with a Problematic Source Basis

Claude Rilly, The Last Traces of Meroitic? A Tentative Scenario for the Disappearance of the Meroitic Script

M. C. A. Macdonald, The Phoenix of Phoinikēia: Alphabetic Reincarnation in Arabia

Ezenkívűl még hét esettanulmány és néhány általános elemzés olvasható a kötetben, melyről bővebb információ itt található. Az első kritika pedig már meg is jelent róla a Nature-ben (!).

Konferencia-ajánló

2008. december 17. és 19. között egy roppant izgalmasnak ígérkező konferenciát tartanak Leidenben. Minthogy egyelőre nincs honlapja, bemásolom ide az egész ismertetőt, ill. programot.

THEORY AND PRACTICE OF KNOWLEDGE TRANSFER
Comparative Studies around Cuneiform Writing Schools

Over the past decades the role of writing in the development of human civilizations has been the subject of much discussion. The adoption and development of literate skills has been linked to many developments in human history, be they cultural, social or even cognitive. However, there still is a lively debate on the nature of the relationship between those developments. Broad-sweeping theories on the effects and consequences of the introduction and spread of writing, and especially alphabetic writing, are now seen by many as too deterministic and culture centrist. Such critics prefer to study the role of writing within the context of specific societies, relating it to issues such as power relations and the distribution and control of cultural assets. Inspired by these discussions the Leiden based NWO-project The Transfer of Knowledge in a Cuneiform Culture is studying school material from the Late Bronze Age (1500-1200 bce) found in the areas to the west of Mesopotamia, stretching from the Hittite realm in Anatolia to pharaonic Egypt. It seeks to reconstruct the mechanisms involved in this transfer of written culture as well as the impact the use of this script had on local cultures. In these western regions learning to read and write the cuneiform script, which was originally developed for the Sumerian language and was adapted with in Mesopotamia to the Akkadian languages, implied not just the technical mastery of the script itself but also learning at least two foreign languages. Scribes were taught their skills within so-called schools attached tothe scribal workshops which also included archives of texts produced there or in other workshops. Such workshops are found within royal palaces or connected to temples but more commonly in private houses. However, the texts found suggest that whatever the location a workshop usually had some kind of link with the palace. Hoping to stimulate discussion on the topic of literacy between Assyriologists and specialists of other disciplines dealing with related problems, a conference will be organised in Leiden from 17 until 19 December 2008. Issues such as educational traditions indifferent eras and cultures, the transfer of knowledge from one place to another and the interplay between oral and written traditions ineducational contexts will be dealt with, while members of the Leiden project will present some of their preliminary findings.

All those who are interested are kindly invited to participate in the discussions. However, in view of the limited size of the conference venue, listeners are requested to register beforehand. A registration fee of € 10,- can be paid at the start of the conference. This feedoes not cover meals or lodging.

Conference venue:

LUF-zaal (room 1.48)

Lipsiusbuilding

Cleveringaplaats

12311 BD Leiden

For registration and information, please contact: prof.dr. Wilfred van Soldt (w.h.van.soldt kukac let.leidenuniv.nl), dr. Wolfert van Egmond (w.s.van.egmond kukac let.leidenuniv.nl)

THEORY AND PRACTICE OF KNOWLEDGE TRANSFER

Comparative Studies around Cuneiform Writing Schools

Leiden, 17-19 December 2008

Provisional programme

Wednesday 17 December

9.30 – 10.30 Reception

10.30 – 10.40 Prof.Dr. Wilfred H. van Soldt (Leiden), Welcome and official opening.

10.40 – 11.20 Key-note Prof.Dr. Niek C. Veldhuis (Berkeley), Babylonian Scribal Culture in Assyria – Transformation by Preservation

11.20 – 12.00 Key-note Dr. Marco Mostert (Utrecht), Latin Learning and Learning Latin: Knowledge Transfer and Literacy in the European Middle Ages

12.00 – 13.30 Lunch

13.30 – 14.30 Educational Practices across Cultures 1

Prof.Dr. Yoram Cohen (Tel Aviv), The Social and Historical Background of the Scribal School at Emar

Dr. Annemarieke Willemsen (Leiden), "The Daily Dungeon": The Practice of Education at Grammar Schools through the Eyes of Schoolboys

14.30 – 15.30 Interfaces between the Oral and the Written 1

Prof.Dr. Karel van der Toorn (Amsterdam), The Transmission of Knowledge Between the Oral and the Written

Dr. Ben J.J. Haring (Leiden), Literacy and Orality on a Local Level in Pharaonic Egypt

15.30 – 16.00 Tea

16.00 – 17.00 Reasons for Writing

Prof.Dr. Rosamond McKitterick (Cambridge), Why Write Historical Narrative in the Carolingian Empire?

Prof.Dr. Wilfred H. van Soldt (Leiden), Why Did They Write? On Empires and Vassals in Syria during the Late Bronze Age

Thursday 18 December

10.00 – 11.00 Literacy in the Ancient Near East 1

Prof.Dr. Piotr Michalowski (Ann Arbor), Some Considerations of Oral and Written Transmission of Early Mesopotamian Literary and School Traditions

Dr. Carole Roche (Paris), Professions Lists in the Late Bronze Periphery

11.00 – 11.30 Tea

11.30 – 12.30 Interfaces between the Oral and the Written 2

Tobias Scheucher (Leiden/Berlin), Orality and Literacy: The Evidence of Errors and Mistakes. A Case Study on Hittite Lexical Texts

Prof.Dr. H.F.J. Horstmanshoff (Leiden), Oral Transmission and Written Information in Ancient Greek Medical Education

12.30 – 14.00 Lunch

14.00 – 15.30 Educational Practices across Cultures 2

Dr. Maaike L.M. van Berkel (Amsterdam), The Transfer of Bureaucratic Knowledge and Skills in Iraq under the Abbasid Caliphs (8th-10th Century)

Jan Jansen (Leiden), The Educated Body – Observations on Educational Trajectories in Rural Mali (West Africa)

Dr. Jeanette C. Fincke (Leiden), The School Curricula from Hattusa, Ugarit, and Emar: a Comparison

15.30 – 16.00 Tea

16.00 – 17.00 Cross-Cultural Transmission in the Ancient Near East

Prof.Dr. Jörg Klinger (Berlin), Translation and Cross-Cultural Knowledge Transfer

Prof.Dr. Gary Beckman (Ann Arbor), Shamash among the Hittites

17.00 – 18.00 Borrel

Friday 19 December
10.00 – 11.00 Writing in a Professional Mode

Willemijn Waal (Leiden), Reading between the Lines: Hittite Scribal Conventions

Prof.Dr. Petra Sijpesteijn (Leiden), Professionalizing an Administrative Elite in Early Islamic Egypt

11.00 – 11.30 Tea

11.30 – 12.30 Educational Practices across Cultures 3

Prof.Dr. Joan Booth (Leiden), Quintilian's Description of the Ideal Teacher: Theory and Practice in Roman Education

Dr. Wolfert S. van Egmond (Leiden), Informal Education in the Middle Ages: A Young Area of Research

12.30 – 14.00 Lunch

14.00 – 15.00 Literacy in the Ancient Near East 2

Prof.Dr. Herman L.J. Vanstiphout (Groningen), The Beginning Was the Sign

Dr. Robert Hawley (Paris), The Transmission of Knowledge and Lore in the Alphabetic Tradition of Ugarit

15.00 – 16.00 Closing session and discussion

Könyvismertető

A BMCR-en nemrég megjelent egy ismertetés az alábbi könyvről:

Ann Suter (szerk.): Lament: Studies in the Ancient Mediterranean and Beyond. Oxford/New York: Oxford University Press, 2008

A kötetben egy sumer és egy hettita fejezet is található.

Konferencia-felhívás

Redefining the Sacred: Religious Identity, Ritual Practice, and Sacred Architecture in the Near East and Egypt, 1000 BC – 300 AD

2009. március 19-21.

Ioannou Centre for Classical and Byzantine Studies, University of Oxford

Organised by Elizabeth Frood (University of Oxford) and Rubina Raja(University of Aarhus)

The conference theme is situated at the interface between the study oftexts, architecture, and archaeology, integrating domains of evidencethat are normally treated separately and often generate contradictory interpretations of religious ideas and practices. Sacred space and ritual landscapes have become a major focus of interest in archaeology over the last decade but, because of the richness of the material in these regions, few broader comparative studies have been undertaken. Most studies concentrate on single contexts and isolated periods. Despite the realities of geographical distance and political separation, the cultures of the Near East and Egypt from the first millennium BC to AD 300 were dynamically interconnected and mutually dependent. Religious architecture, which was central to ancient environments, is at the core of expressions of relationship and difference. By bringing together ancient historians, philologists, Assyriologists, classical archaeologists, and Egyptologists, the aim is to explore the immense potential of diachronic studies of sacred space.

További információ (köztük az absztraktleadásról) a konferencia honlapján található.

Workshop Prágában

2009 szeptember 1-4. között a prágai Czech Institute of Egyptology nemzetközi műhelyt rendez Social and Religious Development of Egypt in the First Millennium BCE címmel. A leírás szerint a szervezők elsősorban a memphiszi régióra és Alsó-Egyiptomra szeretnének koncentrálni, de ez nem kizáró feltétel a jelentkezéskor. Aki előadással kíván részt venni a szimpóziumon, annak egy regisztrációs lapot kell kitöltenie, illetve egy max. 500 szavas absztraktot mellékelnie április 30-ig a megadott címre. Regisztrációs díj NINCS, de az utazást és szállást mindenkinek egyénileg és önköltségen kell megoldania.

(Az eseményt természetesen belinkeltem az aktuális konferenciák alá is.)

Antik Gyűjtemény - novemberi programok

A Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményének centenáriumi rendezvénysorozatáról részletes leírás az Ókorblogon olvasható. A programba egy nemzetközi konferencia is illeszkedik (november 25-26), mely során többek között Török László tart előadást Alexandria in Budapest címmel.

Új blog született: Az El-Lahun-Survey Project

Horváth Zoltán és Petrik Máté szerkesztésében új blog született, amely lehetővé teszi, hogy napról napra nyomon kövessük az egyiptomi El-Lahun település melletti magyar expedíció munkáját. Beköszöntő írásukat idézve: "A blog felületén az olvasó a terepmunka menetét taglaló bejegyzések mellett magáról a lelőhelyről valamint a vonatkozó egyiptológiai és kutatástörténeti kérdésekről is hasznos információkat talál. A misszió mindennapjaiba továbbá személyesebb hangvételű tudósításaink segítségével nyerhet bepillantást. A szerkesztők szándéka szerint a 30 napos régészeti terepmunka történésein túl a blog az egyes kutatási szezonok közötti időszak legfontosabb eseményeiről, a feldolgozó munka eredményeiről, a legújabb fejleményekről és aktualitásokról is hírt ad."

Az URL címet természetsen elmentettük az Agyagtábla, Papirusz blogtárába, így az érdeklődő olvasók tőlünk is bármikor kényelmesen rákattinthatnak az El-Lahun Survey Projekt lapjára! Sok sikert kívánunk az expedíciónak!

Az új Ókor számról

Az új Ókor szám tartalmáról részletesebben az Ókorblogon olvashatunk. Annyit azért kiemelnék, hogy a Múzeum rovatban két egyiptológiai írás is megjelent. Liptay Éva ismerteti a Szépművészeti Múzeum Reneszánsz a fáraók Egyiptomában című kiállítását (amiről már mi is többször és lelkesen szóltunk), de nemcsak egyszerűen ismerteti, hanem részletesen elmagyarázza a kiállítás fő koncepcióját, hogyan kívánja az bemutatni a kulturális hagyományok továbbélésének fő aspektusait Egyiptomban, és mindezt egy rövid, és olvasmányos esszévé kerekítve elemzi az egyiptomi lineáris és ciklikus időfelfogást illetve a múltbéli minták az adott korszellemnek megfelelő új rendszerbe való beillesztését.

A másik írás Irsay-Nagy Balázs kritikája a bécsi Tutanhamon kiállításról. Ennek különösen értékes része, hogy a szerző összefoglalja a különböző Tutanhamon kiállítások történetét és világkörüli útját is, ami számomra igen hasznos információkkal szolgált, mivel kicsit már összezavardtam, hogy pontosan melyik kiállítás melyiknek az utódja és milyen kapcsolatban is állnak egymással. Bár a bécsi kiállítástról is színes betekintést kapunk, megtudhatjuk miért "érdemes és ajánlott megtekinteni", sajnos az Ókor megjelenésekor e tárlat már bezárta kapuit. Vígasztalódjunk a Szépműviészeti Múzeummal, amely még jóideig várja látogatóit időszakos egyiptomi kiálítására is.

Egyiptológus Konferencia Budapesten!

Fantasztikusan jó hír, hogy kerek 3 évvel a CECYE után, 2009 szeptember 25-27 között újabb egyiptológiai konferenciának ad otthont Magyarország! Hudecz András és Petrik Máté szervezésében ugyanis Budapesten rendezik a Third International Congress for Young Egyptologists – Commerce and Economy in Ancient Egypt c. konferenciát. Az első Call for papers már meg is kezdte körútját a potenciális előadók postaládáiba. Jelentkezni 2009 március 31-ig kell, tehát bőven van még idő, de érdemes már most elgondolkodni a részvételen, hiszen ez ismét azon ritka alkalmak egyike, amikor a nemzetközi konferencia "házhoz jön", azaz minimális költségekkel vehetünk részt egy kiválónak ígérkező rendezvényen. A konferencia honlapja folyamatosan frissül és bővül, és minden kapcsolódó hírről vagy változásról mi is azonnal tudósítani fogunk.

Leipzig 2008: Beszámoló – második rész

Ahogy beszámolóm első részében ígértem, még egy bejegyzést szentelek a lipcsei konferenciának, ahol magukat az előadókat és előadásokat ismertetem dióhéjban.
Lelkesedésem nemcsak a konferencia témájának szólt, bár tagadhatatlanul ez az első konferencia, ahol gyakorlatilag minden előadás érdekelt. Nem lehet visszaadni azt a rendkívüli élményt, amikor az ember – kiszakadva magyarországi kis elefántcsonttornyából – szemtől szembe találja magát azokkal az egyiptológusokkal, akiknek nyelvtanaiból éveken át tanult. (Kicsit hasonló élményben volt részem, mint Adriennek a Melammu konferencián) Hátborzongató és egyben felvillanyozó érzés volt, hogy a handout-omon feltüntetett hivatkozások egytől-egyig ott ülnek a teremben. Néhány név (a teljesség igénye nélkül): Friedrich Junge, Antonio Loprieno, Wolfgang Schenkel, Ariel Shisha-Halevy, és a talán kevesebbek által ismert Leo Depuydt, Frank Kammerzell, Carsten Peust, Chris Reintges, Jean Winand (az ő könyveik is ott sorakoznak a tanszéki könyvtárunkban – vagy ott kellene sorakozniuk –, csak nem képezik a törzsanyag részét). Természetesen nem kis félelemmel töltött el, mit fognak szólni, amikor saját előadásomban esetenként kritizálom őket, de szerencsére minden remekül sikerült, és számos építő jellegű és releváns hozzászólást, kérdést kaptam az előadást követő vita során.
Nagy számban képviseltette magát a mi generációnk is, feltétlenül érdemes megemlíteni közülük néhány tehetséges fiatalt, hiszen a jövő nyelvtanait talán éppen ők fogják majd megírni. Azokat emelném ki, akiknek az előadása számomra is izgalmas és/vagy gondolatébresztő volt: Renata Landgráfová Prágából érkezett (bár pont októbertől kapott új állást Berlinben), és egy igen lendületes előadást tartott a közép-egyiptomi főnévi csoportok topikalizációjáról. Ez volt a témája nemrég elkészült doktori disszertációjának is. Eitan Grossman (Jeruzsálem), Shisha-Halevy professzor kiváló tanítványa, olyan tagadási mechanizmusokról számolt be egyes kopt dialektusokban, amelyekről még csak nem is hallottam eddig. Meggyőző érveléssel mutatta be e minták kialakulását, elterjedését és eloszlását. Andreas Stauder Baselből egy igazán briliáns elme, csak sajnos roppant nehéz követni az érvelését, mert előadásaiba rendszerint több éves kutatómunkájának eredményeit próbálja besűríteni (Rodoszon is hallottam előadni, ott is ez történt). Szerencsére nemsokára megjelenik egy önálló monográfiája és akkor talán megértek végre mindent, amit a passzív, deszubjektív és detranzitív szerkezetekről állít.
Ezúton szeretnék megnyugtatni mindenkit, aki eddig szorongva titkolta, hogy kukkot sem ért a közép-egyiptomi igerendszerből, avagy bizonytalankodik az jw partikula funkcióját illetőleg, hogy ezek a kérdések abszolúte napirenden vannak a 21. században is. Én egy kicsit meg is hökkentem azon, hogy az alapvető kérdésfeltevések még mindig ugyanazok, mint évtizedekkel ezelőtt: Hány darab sDm.f forma van? Időt vagy aspektust kódolnak a különböző igeformák? Mi a pontos szerepe az jw partikulának és hogyan változhatott meg ennyire a funkciója az újegyiptomiban? Cirkumstanciális-e a cirkumstanciális? Van-e emfatikus nominális mondat? Tényleg zöngés dentális mássalhangzóra vezethető vissza az egyiptomi ayin? – és így tovább. Általános téma volt az annotált adatbázisok létrehozásának sürgető időszerűsége, illetve az egyiptológusok és nyelvészek (amúgy már megkezdett) párbeszédének elmélyítése. Jelen konferencia is kimondottan ez utóbbi célt tűzte ki maga elé, és szerintem részben teljesítette is. Mindannyian nagyon sokat tanultunk belőle.

Konferencia a vallástudományról

Mi, e blog szerzői fontosnak tartjuk, hogy a magyar tudomány minél sokrétűbb legyen, s ezt nem csak arra értjük, hogy minél több ága-boga fejlődjék ki, hanem, hogy a jó értelemben vett multi/interdiszciplinaritás minél erősebb gyökeret verjen. Ezért örömmel szemléljük, hogy itthon is kezdetét vette a vallástudomány kibontakozása (folyóirat és akadémiai bizottság is létrejött e téren, utóbbi elnöke Ritoók Zsigmond) és örömmel hívjuk fel a figyelmet a következő konferenciára, amely ugyan közvetlenül nem, de áttételesen ugyancsak kapcsolódik az ókori Kelethez és Egyiptomhoz.

A Magyar Tudományos Akadémia Vallástudományi Elnöki Bizottsága 2008. október 18-án, szombaton 9 óra 30 perces kezdettel konferenciát rendez

Beszélgetések a vallástudományról – Mi a vallástudomány?

címmel.

A konferencia helye: ELTE BTK Kari Tanácsterem (1088 Budapest, Múzeum krt. 4., A épület)

A konferencia napirendje a következő:

Egy meghatározási javaslat. A vallástudományi vizsgálódások kezdete (Bolyki János)

Mi a vallástudomány - a filozófia felől nézve (Mezei Balázs)

Mi a vallástudomány - a lélektan felől nézve (Németh Dávid)

Mi a vallástudomány - a szociológia felől nézve (Tomka Miklós)

Ebédszünet

Mi a vallástudomány - a kulturális antropológia felől nézve (Vargyas György)

Mi a vallástudomány - a jogtudomány felől nézve (Zlinszky János)

Mi a vallástudomány - a teológia felől nézve (Szuromi Szabolcs – Peres Imre)

Az előadások 25-30 percesek, utánuk 10-15 perces eszmecserére nyílik alkalom.

Nagy Adrienn: Melammu Szimpózium 2008

KÖSZÖNTÉS ÉS BEVEZETÉS

Üdvözlöm a kedves Olvasókat! A következő bejegyzés a Melammu konferencia-sorozat hatodik, bulgáriai szimpóziumának rövid összefoglalója lesz. Először is szeretném megköszönni két kedves kollégámnak, Barbinak és Zsoltnak, hogy felkértek a konferencia beszámolójának megírására. Magamról röviden annyit, hogy egyiptológia és assziriológia szakot végeztem, és jelenleg az ELTE egyiptológia doktori programjának hallgatója vagyok egyebek mellett (Műegyetem, Közgáz), hétvégenként pedig a Szépművészeti Múzeumban találtok, ahol tárlatot vezetek a Reneszánsz a Fáraók Egyiptomában kiállításon.

Hogy kerültem a konferenciára? A könyvtárban „porosodva” mindig nagy élvezettel forgattam a Melammu konferencia színvonalas köteteit. A Melammu-projekt a Kr.e. II. évezredtől az iszlám elterjedéséig vizsgálja az asszír és babilóni civilizáció szellemi örökségének hatásait Egyiptomtól Indián át a görögökig. A kezdeményezés lényege a több tudományágat bevonó interkulturális megközelítés. Logójukon is a melammu szerepel: az isteneket körülvevő, belőlük áradó félelmetes ragyogás. A projekt főszervezői az assziriológia, hebraisztika, klasszika-filológia, iráni és iszlám tanulmányok meghatározó alakjai; köztük Tzvi Abusch, Simo Parpola és Joan Goodnick Westenholz az, aki a keletesek számára érdekesebb lehet. A hatodik konferencia témája a globalizáció volt a Kr. e. I. évezredben. A projektben konzekvensen vizsgált témák egyike a vallás, és mivel én is vallással foglalkozom, jelentkeztem előadónak.

AZ ELSŐ NAP
A konferenciát Szófiában rendezték meg szeptember 1-3. között Mark Geller és a Theodor Lekov professzor szervezésében az Új Bolgár Egyetemen. A Mezopotámiáról és Egyiptomról szóló előadások az első két napon hangzottak el. Az első szekció a globalizáció hátteréről szóló bevezető előadásokat tartalmazta, amelyeket Baruch Levine (Az izraeli próféták hozzájárulása a monoteizmus globalizációjához), Miroslav Salvini (Az ékírás elterjedése Urartu északi részén) és Sergei Ignatov (Ehnaton és a napistenhit: egy monoteisztikus vallás?) mutatott be. A második szekció a globalizációt vizsgálta Egyiptomban és Mezopotámiában. Az 6 előadás közül kettőt emelnék ki: az egyik az ifjú titánnak számító Cynthia Jean munkája (Globalizáció az irodalomban: A Gilgames-eposz szerepének újraértelmezése), aki A. R. George Gilgames-kiadását vizsgálta felül az eposz továbbélésének szempontjából. A vakmerő kritika Gilgames alakja mint toposz átvételét mutatta be különböző kultúrák irodalmi alkotásaiban, kimerítő és megfontolt érveléssel párosult, és óriási sikere volt. A másik előadás, amely erőteljes és egyben ellentétes reakciókat váltott ki és megosztotta a hallgatóságot, Simo Parpola nevéhez fűződik. Parpola a zsidó és mezopotámiai kozmológiai gondolkodást vetette össze, és leegyszerűsítve arra jutott, hogy a Bibliában található motívumok és elemek jelentős része a mezopotámiai gondolati hagyományokban gyökerezik. Ez a megállapítás korántsem újkeletű, és noha Baruch Levine méltatta az előadás szemléletmódját, többek számára (pl. Mark Geller) úgy tűnt, hogy az előadó az első gondolat felvetésétől kezdve minden elhangzott tényt az általa felállított rendszernek és végeredménynek rendelt alá. Az én előadásom is ebben a szekcióban hangzott el korábban. Kutatásaimban az egyiptomi Bész isten szerepét vizsgálom Egyiptomon kívül: Levantéban, Mezopotámiában és Anatóliában. Szófiában a mezopotámiai Bészről szóltam pár szót: olyan tárgyakat vizsgáltam, amelyek Nimrudból kerültek elő és az a jellegzetességük, hogy nemcsak egy, hanem egyenesen két Bész látható rajtuk (két elefántcsontról és egy bronztálról van szó). Ezeket a darabokat levantei kézműves központokban készítették, és adó vagy zsákmány formájában jutottak el a hajdani asszír fővárosba. Bész az egyiptizáló motívumok közül csak egy volt a föníciai művészetben. Kutatásaim szerint ezeknek az egyiptizáló Bészes jeleneteknek hasonló olvasata volt a föníciai mesterek alkotásain is, mint az eredeti egyiptomi környezetben; Bész alakját tehát Egyiptomon kívül is tudatosan és eredeti funkcióinak megfelelően, azoknak ismeretében, pontosan használták. Megállapításaimmal a konferencia résztvevői is egyetértettek.

A MÁSODIK NAP ÉS ÖSSZEGZÉS
A következő napok szekciói közül csak a Globalizáció és a Kelet-Mediterráneum szekciója foglalkozott szigorúan véve az ókori Mezopotámia ill. Egyiptom témakörével. Az elhangzottakból két előadást emelnék ki. Az első Jorrit M. Kelder prezentációja, amely az olíva és az olívaolaj szerepét vizsgálta az egyiptomi és a mükénéi kereskedelemben a késő bronzkorban. Az előadó írásos és régészeti források kombinációjával mutatta be az olíva szerepét mint presztízs cikket a két kultúra kapcsolataiban. A másik előadásban Kristoffer Momrak a görög polisz és a közel-keleti politikai struktúrák közötti diffúzió problematikáját és lehetőségeit vizsgálta. Ehhez az előadáshoz többen is hozzászóltak, beleértve Simo Parpolát, Mark Gellert – akik ellentétes álláspontot képviseltek –, és Baruch Levine-t. A következő szekciók India, Irán, Thrákia és Görögország globalizációjáról szóltak.

Mindent összegezve elmondhatom, hogy az eddigi konferenciáim közül ez volt a legélvezetesebb; nemcsak azért, mert ténylegesen a szűkebb kutatási témámhoz vágott, hanem azért is, mert most volt először alkalmam személyesen találkozni azokkal a nagy professzorokkal, akiknek az írásait különösen nagy becsben tartottam, akiknek a cikkein-könyvein tulajdonképpen „felnőttem”. Érdekes volt látni, hogyan bánnak ezek a „nagy öregek” a szárnyaikat bontogató fiatalokkal; hogy korántsem olyan ellenséges a légkör az ifjakkal szemben, mint hazánkban, és a legnagyobb profok sem fukarkodnak a dicsérő szavakkal, ha jó előadást hallottak. A viták inkább az együtt gondolkodásról és a dicséretekről, valamint az építő kritikáról szóltak, mintsem kisstílű kukacoskodásokról. Az érem másik oldala, hogy fény derült a kutatók közti ellentétekre is; a szakmai (vagy más jellegű) irigység különösen Parpolával szemben volt látványos. A helyszín megválasztásakor a szervezők azért döntöttek Bulgária mellett, hogy ezzel a konferenciával is támogassák azokat kelet-európai kutatókat, akiknek szűk anyagi lehetőségeik másképpen nem engedik meg, hogy drága nyugati városokba utazzanak azért, hogy részt vegyenek egy-egy szimpóziumon. A szándék tehát igazán nemes volt, arról azonban szólhattak volna előre, hogy mindenki vigyen jól zárható hálózsákot, mert a sokcsillagos szállodák is tele vannak bolhákkal és poloskákkal... A következő, szám szerint hetedik Melammu konferenciára 2010-ben kerül sor az ausztriai Innsbruckban, ahová a szerevezők minden érdeklődőt szeretettel várnak. Aki addig nem tud várni, már jövőre kezébe veheti az idei szimpózium kötetét.

Vendégposzt

Nagy örömünkre szolgál bejelenteni, hogy a jövőben külső szerzők írásaival is jelentkezünk, ún. vendégposztok formájában. Nagy Adrienn, egyiptológus-asszíriológus doktorandusz kollégánk elfogadta a felkérést, és elküldte számunkra beszámolóját a Melammu-szimpóziumról, melynek programját már ismertettük egy korábbi bejegyzésben. Így olvasóink elsőkézből értesülhetnek olyan rendezvényekről is, ahol a blog szerzői nem voltak jelen, de magyar kollégák képviseltették magukat. Reményeink szerint ez az újítás kellőképpen szélesíti a blogon érintett témák repertoárját és szélesebb rálátást biztosít az általunk is művelt tudományterületek nemzetközi eseményeire.

Kopt textil-kiállítás Berlinben

A berlini Bode Museumban, a Skulpturensammlung und Museum für Byzantinische Kunst gyűjteményben 2009 március 31-ig egy különleges textilekből öszeállított időszakos kiállítás látható a következő címmel: Ein buntes Kleid für Josef. Biblische Geschichten auf ägyptischen Wirkereien (A colourful coat for Joseph. Biblical Stories on Egyptian warp knitted fabrics). A textíliák József történetét illetve más bibliai témákat dolgoznak fel. Csupán egy szoba az egész kiállítás, de biztosan érdemes megtekinteni!

AeP 5 - Program

A Nemzeti Múzeumban, október 15-17. között rendezendő Aegyptus et Pannonia Symposium V. Personal for Late Egyptian religion c. konferencia programja ezen a linken megtekinthető.

Leipzig 2008: Beszámoló – első rész

Hazatérvén az október 2-5. között Lipcsében rendezett Language Typology and Egyptian-Coptic Linguistics konferenciáról két bejegyzésben szeretnék beszámolni az eseményekről. Előrebocsátom, hogy írásom maradéktalanul lelkes lesz, mivel ez eddig pályafutásom legizgalmasabb – kutatásaim szempontjából legrelevánsabb – konferenciája volt.

Mindenekelőtt a remek szervezésről pár szót. Ahogy a konferencia címe is sejteti, itt egyfajta összefogásról volt szó: a lipcsei Egyiptológiai Intézet (Ägyptologisches Institut/Ägyptisches Museum – Georg Steindorff) és a híres Max Planck Institute for Evolutionary Anthropology közösen szervezte a rendezvényt; az előbbit Tonio Sebastian Richter, az utóbbit Martin Haspelmath képviselte. Az előadások a Max Planck Intézet gyönyörű, hipermodern épületében zajlottak, míg a péntek esti fogadást az Egyiptológiai Intézet biztosította. Nem elhanyagolható tény, hogy a szervezők pályázati pénzből igencsak nagymértékben támogatták a résztvevők utazási és szállásköltségeit, ami lehetővé tette, hogy az előadók listája ne az anyagiak függvényében alakuljon. (Rodosz után magam sem tudtam volna megengedni még egy nemzetközi konferenciát ugyanabban az évben)

A konferencia nem titkolt célja az volt, hogy párbeszédet nyisson egyiptológusok és nyelvészek (ezúttal inkább nyelvtipológusok) között. Ennek értelmében például előre megkérték az előadókat, hogy nyelvi példáikat átírásban (is) prezentálják, lehetőleg nemzetközileg elismert glosszázási technikával kiegészítve.

Az előadók főleg az egyiptológusok soraiból kerültek ki, de hallhattunk néhány nyelvtipológiai kontribúciót is, főleg afrikanisták előadásában. Az előadások 35 percesek voltak, de a meghívott előadóknak 45 perc állt rendelkezésre. Ebből persze levonandó a vitára szánt idő, minthogy minden előadást 10 perc vita követett. Ez utóbbi néha felfokozott és heves hangnemben folyt, ami nagyon jó, hiszen pont ez a konferenciák lényege: a nézőpontok ütköztetése, a nyilvános diszkusszió, „magyarul” a feed-back. Szeretném kiemelni azt az örvendetes tényt is, hogy az előadások túlnyomó többségéhez részletes (sokszor 10-15 oldalas) handout is tartozott, az elhangzott példamondatok és a bibliográfia feltüntetésével. Nem voltak párhuzamos szekciók, így mindenki mindenkit láthatott-hallhatott, semmiről sem kellett lemondania. Mondanom sem kell, minden reggel 9-kor csordultig megtelt a terem, és a közönség (kb. 70 fő) türelmesen és érdeklődéssel végighallgatott minden előadást.
Szintén a szervezést és a szervezők előrelátását dicséri, hogy viszonylag hosszú kávészünetek (30-45 perc), illetve közös ebédek és vacsorák tették lehetővé, hogy a beszélgetések, viták az előadótermen kívül is folytatódjanak. Így gyakorlatilag majdnem mindenkivel sikerült ismeretséget kötnöm, és legalább néhány szót váltanom. Ez egy rendkívül fontos aspektusa volt ennek a konferenciának, hiszen hasonló jellegű és mértékű kapcsolatépítés Rodoszon egyszerűen kivitelezhetetlennek tűnt.

[Folyt.köv.: előadók és témák]

Múzeumi hírek a nagyvilágból

A Liverpooli World Museumban egy új, az ókori Egyiptomnak szentelt galéria nyílik 2008 decemberében. A kiállítás Ménész korától Kleopátráig nyomon követi az egyiptomi kultúra és civilizáció fejlődését kb. 1500 kiállítási tárggyal. Lesz interaktív múmiakicsomagolás – természetesen számítógépen keresztül, és az új galéria egyik kiemelkedő darabja III. Ramszesz élénk színekben pompázó öve, amely a II. világháború óta nem volt kiállítva. (Így szolnak legalábbis a hírek a sajtóban, de ha alaposan áttanulmányozzuk a múzeum honlapját, kiderül, hogy valójában egy nagyszabású átépítési, felújítási és modernizálási munkálatokról van szó, vagyis nem is annyira új galéria nyílik, mint inkább a régi kiállítás nyílik újra – természetesen egy sokkal izgalmasabb, szebb formában.)

A télen egy új terem nyílik a British Museum egyiptomi részlegében is, amely Nebamun festett sírkápolnájában az elmúlt évtizedben restaurált híres képeit mutatja be. Természetesen itt is lehetőség lesz virtuális sétára a rekonstruált sírban. A falfestmények mellett 150 tárgy illusztrálja majd a korabeli egyiptomi mindennapokat a luxustárgyaktól a hétköznapi munkaeszközökig. (Erről még nem sok mindent találtam a múzeum honlapján, de a galériák eddigi elrendezését alaposan áttanulmányozva arra jutottam, hogy valószínűleg a korábban “Egyptian life” nevű terem átépítéséről/átalakításáról van szó)

Párizsban pedig nemsokára kiállítás nyílik Napóleon egyiptomi expedíciójáról Bonaparte et l’Égypte. Feu et lumières címmel (Institut du monde arabe, 2008. október 14. – 2009. március 29.)

On-line folyóiratok

Rossz időben, egy idegen városban, repülőre várakozva nincs is jobb móka, mint a blogszerkesztés. Összeállítottam néhány bejegyzést, melyeket fokozatosan fogok feltölteni. Jöjjön előbb néhány on-line elérhetőségű folyóirat:

A BMSAES legújabb száma (Issue 10: September 2008) három tanulmánnyal letölthető innen. Az Ancient Egypt Magazine (October/November 2008) is megjelent, a tartalom itt megtekinthető. Figyelem: korlátozott ideig az előző szám (Augustus/September) most ingyen letölthető a honlapról.

Gyorshír: megjelent az új Ókor

Minthogy most mindketten Germania földjét tapossuk, csak kiváló urartológus kollégánk jóvoltából értesültünk (ezúton is köszönet érte), hogy megjelent az új Ókor, melyben a következő, blogunkat érintő írások olvashatóak:

Erdős Gábor: A Thébába vezető út
Nagy Adrienn: Bész és a "Trónon Ülő Istennő". A kuntillet-adzsrudi ábrázolások újraértelmezése.
Kalla Gábor: Kolostor a város felett.

Végezetül a recenzióm Oates Babilónjának magyar kiadásáról, amelyre itt már utalgattam.

A 50. RAI anyaga, részben

A RAI-k anyaga meglehetősen eltérő sebességgel jelenik meg (az állásról itt lehet tájékozódni), mindenesetre most kijött a 2004-ben Dél-Afrikában (!) tartott 50. Rencontre előadásaiból néhány (összesen csak tíz, hogy a többi hol jelent meg, nem tudom), mégpedig a helyi Tydskrif vir Semitistiek / Journal of Semitics c. folyóiratban (16/3 (2007)) – igen, a folyóirat hol angol, hol afrikaans nyelven tesz közzé tanulmányokat. Megvallom őszintén, még életemben nem hallottam erről a folyóiratról, de mentségemre legyen mondva, nem vagyok sémi filológus. A tartalomjegyzék itt nézhető meg, az absztraktok itt (jó lent), a folyóiratról meg általában itt lehet valamit megtudni. A konferencia témája egyébként "Fauna and Flora in the Ancient Near East" volt.

Néhány hettitológiai előadás

Noha nekem még mindig rengeteg hivatalos ügyintéznivalóm van (amit persze felettébb élvezek…), lassan arra is jut időm, hogy ismét írjak néhány blogbejegyzést, különösen mivel rengeteg felhalmozott információ vár továbbításra.
De előbb talán megérdemel egy rövid bejegyzést az a konferencia is, amelyen még a múlt héten volt szerencsém részt venni Salzburgban. Az ugyan egy indogermanisztikai konferencia volt (ill. hogy pontos legyek: az indogermanisztikai konferencia, a Fachtagung), s így nem kifejezetten tartozik e blog olvasóinak érdeklődési körébe, de mint mindig, itt is volt egy izgalmas Kis-Ázsia szekció. Nem túl nagy, mivel sok anatóliai specialista sajnos most nem a hettitáról és rokonairól, hanem más indoeurópai problémákról tartott előadást. A hettitás előadások közül kettőt emelnék ki: a marburgi egyetem professzora, Elisabeth Rieken, és diákja, Anna Bauer egymásra épülő előadásai azzal a kérdéssel foglalkoztak, hogy mi az oka annak, hogy egyes hettita mondatokban az ige – látszólag szabálytalanul – előre vetődik (Verbanfangsstellung im Hethitischen; Verbanfangsstellung in den hethitischen Übersetzungstexten). Azt mutatták ki, hogy az ige előrevetése csak szemantikailag jól körülírható, hangsúlyos esetekben fordulhat elő; ill. hogy a fordítási irodalomban és az invokációkban, ahol ez a szemantikai ok nincs jelen, egyrészt az idegen nyelv mondatszerkezetét másolta az írnok, másrészt, idővel, ez stilisztikai eszközzé vált az invokációkban.