2011. június 29., szerda

Journal of Mediterranean Archaeology 24/1 (2011)

A tartalomból:

Re-Examining Space Fillers and Potmarks: A New Perspective on their Role in Early Bronze Age Canaanite Glyptic and Ceramic Traditions (Yitzhak Paz)

Feeding the Community: Objects, Scarcity and Commensality in the Early Iron Age Southern Levant (Benjamin W. Porter)

Moving Landscapes, Making Place: Cities, Monuments and Commemoration at Malizi/Melid (Ömür Harmanşah)

2011. június 28., kedd

Lingua Aegyptia 18 (2010)

Tartalomjegyzék:

ARTICLES

Niv Allon, "At the Outskirts of a System. Classifiers and Word Dividers in Foreign Phrases and Texts", 1-17

Mathew Almond, "Language Change in Greek Loaned Verbs", 19-31

Francis Breyer, "Kleinasiatisches Lokalkolorit in der Geschichte des Wenamun", 33-40

Roman Gundacker,"Eine besondere Form des Substantivalsatzes. Mit besonderer Rücksicht auf ihre dialektale und diachrone Bedeutung", 41-117

Alexander Ilin-Tomich, "Two Notes on Middle Kingdom Annals", 119-129

Jean-Marie Kruchten (†), "Les serments des stèles frontières d’Akhénaton. Origine du Futur III & dynamique de l’apparition et de l’extension de l’auxiliaire iri", 131-167

Maxim Panov, "Die Stele der Taimhotep", 169-191

Carsten Peust, "Graphem- und Phonemfrequenzen im Meroitischen und mögliche Schlussfolgerungen", 193-208

Carsten Peust, "Zur Aussprache des Beta im Koptischen. Evidenz aus der Toponymie", 209-215

Gunnar Sperveslage, "Das Kongruenzverhalten von Adjektiven im Altägyptischen", 217-251

Sami Uljas, "Formally Speaking. Observations on a Recent Theory of the Earlier Egyptian sDm.n=f", 253-261


BOOK REVIEWS

Ludwig D. Morenz, "Der existentielle Vorwurf - an wen ist er adressiert? Überlegungen anläßlich einer Neubearbeitung der Admonitions" (also a review of Enmarch, A World Upturned. Commentary and Analysis of The Dialogue of Ipuwer and the Lord of All), 263-267

Ariel Shisha-Halevy, Topics in Coptic Syntax: Structural Studies in the Bohairic Dialect (Frank Feder), 269-278

Martin Andreas Stadler, Weiser und Wesir. Studien zu Vorkommen, Rolle und Wesen des Gottes Thot im ägyptischen Totenbuch (Louise Gestermann), 279-289

Khaled El-Enany, Le Petit Temple d’Abou Simbel. Paléographie (Carsten Knigge Salis), 291-300

Verena M. Lepper, Untersuchungen zu pWestcar. Eine philologische und literaturwissenschaftliche (Neu-)Analyse (Alexandra von Lieven), 301-305

Chloé Ragazzoli, Éloges de la ville en Égypte ancienne (Angela McDonald), 307-310

Pierre Grandet, Catalogue des Ostraca Hiératiques Non Littéraires de Deîr el-Médineh, Tome XI (Nos 10124-10275) (Matthias Müller), 311-318

Tonio S. Richter, Rechtssemantik und forensische Rhetorik, 2., überarbeitete Auflage (Siegfried G. Richter), 319-320

Johanna Brankaer, Coptic. A Learning Grammar (Sahidic) (Tonio Sebastian Richter), 321-325

Hartwig Altenmüller, Einführung in die Hieroglyphenschrift, 2., überarbeitete und erweiterte Auflage (Wolfgang Schenkel), 327-333

Ben J.J. Haring & Olaf E. Kaper (eds.), Pictograms or Pseudo-Script? Non-Textual Identity Marks in Practical Use in Ancient Egypt and Elsewhere (Ian Shaw), 335-337

Paul J. Frandsen, Incestuous and Close-Kin Marriage in Ancient Egypt and Persia: An Examination of the Evidence (David A. Warburton), 339-346

Kai Widmaier, Landschaften und ihre Bilder in ägyptischen Texten des zweiten Jahrtausends v. Chr. (David A. Warburton), 347-457

Rainer Hannig, Zur Paläographie der Särge aus Assiut (Harco Willems), 359-366

A tanulmányok rövid összefoglalásai a kötet honlapján olvashatóak.

Keramikológusok, sorakozó! - Vienna II: Ancient Egyptian Ceramics in the 21st Century

Konferencia-felhívás:

2012. május 14-19., Bécs: Vienna II: Ancient Egyptian Ceramics in the 21st Century

Az absztraktok benyújtásának határideje: 2011. október 30.
A konferenciával kapcsolatos lényeges információk itt olvashatók.

Kár cikkek

Az alant következő könyv fő témája a hellenisztikus Kária, így ez (elsősorban) nem nekünk, hanem a klasszika-archeológusoknak szól, de néhány figyelemreméltó tanulmány a kár nyelvvel is foglalkozik (a kár, mint ismeretes, az indoeurópai nyelvcsalád anatóliai ágába tartozik, a luvi közeli rokona, egy korai változatát feltételezhetően Arzawában is beszélték).

Riet van Bremen, Jan-Mathieu Carbon (ed.), Hellenistic Karia: Proceedings of the First International Conference on Hellenistic Karia, Oxford, 29 June-2 July 2006. Paris, De Boccard, 2010.

A vonatkozó cikkek:

Ignacio J. Adiego, Recent developments in the decipherment of Carian

H. Craig Melchert, Further thoughts on Carian nominal inflection

Diether Schürr, Spätkarisch: Regionalisierung und Lautentwicklung

Ender Varinlioğlu, Kodapa and Kodopa

Daniela Piras, Who were the Karians in Hellenistic times? The evidence from epichoric language and personal names

Pierre Debord, Chrysaor, Bellérophon, Pégase en Carie

A könyv teljes tartalomjegyzéke megtekinthető a BMCR recenziójában.

2011. június 27., hétfő

Ókor-interjú

Az Új Szó című lap érdekes interjút közölt Tamás Ábellel, az Ókor című folyóirat egyik szerkesztőjével. Itt elolvasható.

2011. június 26., vasárnap

Ahmet Ümit: Patasana (rendhagyó könyvajánló)

Minthogy blogunk nemcsak szaktudományos, hanem ismeretterjesztő is, néha egy-egy könnyedebb bejegyzés is születik, ma is egy ilyen kerül sorra, mégpedig egy, a blogunk profiljához kapcsolódó szépirodalmi mű ajánlója keretében (lehet, hogy ebből sorozat is lesz, nem tudom).

A történet ott kezdődik, hogy nagy élvezettel olvasom a kortárs török irodalmat, így isztambuli életem során megragadtam az alkalmat az ebben való elmélyülésre (még ha egyelőre ez csak közvetítő nyelv révén lehetséges is). Az egyik lépten-nyomon felbukkanó, igencsak termékeny és népszerű, nagy példányszámban megjelenő szerző Ahmet Ümit. Ez önmagában még nem jelent semmit, de a szerző egyik új, Patasana című könyvéről kiderült, hogy részben hettita tárgyú (ekkor kicsit már meginogtam), de végül az döntötte el a kérdést, hogy egy német hettitológus kollégám azt találta mondani, hogy a szóban forgó mű nagyon jó, jobb, mint Orhan Pamuk könyvei. Ezen kicsit felvontam szemöldököm (bár elfogult vagyok, hiszen Pamuk az egyik kedvenc szerzőm és ezért roppant mód örültem, amikor Nobelt kapott), és nem volt mese, el kellett olvasnom.

Ahmet Ümit elsősorban irodalmi igényű detektív-regényeket ír, méltatói szerint hősei lelkének mélyére ás, s ez adja műveinek vonzerejét. A Patasana két szálon fut: az egyik modern, amely egy meg nem nevezett kelet-törökországi ásatáson játszódik (a helyszín kitalálható: Karkemis, a dolog mókás része, hogy ott épp most fogják felújítani az ásatásokat), ahol a helyi faluban gyilkosságsorozat követnek el. A másik szál Karkemisben játszódik, az utolsó hettita (pontosabban luvi) uralkodó, Pisiris idején, főhőse Patasana, egy nagy múltú hettita írnokcsalád utolsó sarja, aki táblákra vetette tragikus élettörténetét, melyet az expedíció megtalál és ahogy a szöveg megfejtése halad előre, mi is egyre többet és többet olvashatunk el belőlük.

Essünk túl a kötelező, de voltaképp teljesen érdektelen kérdésen, a történelmi hitelességen (érdemes megfigyelni a kötet borítóját, amely persze nem a szerző felelőssége). Azt kell mondanom, hogy nem is rossz, persze a hettita és a késő-hettita korszak tulajdonságai egybe lettek mosva (de ezek és hasonlók inkább csak szórakoztatják a hozzáértőt) és a szerző bizonyára életében nem látott még ásatást közelről (a szereplők voltaképp csak lelki életet élnek és kizárólag a táblákra vadásznak). Igazán csak egy dolog zavart engem, az egész kulcsmomentuma, a táblák, ugyanis a késő-hettiták nem használtak agyagtáblát, ólomcsíktól kezdve viaszos fatábláig volt minden, csak épp agyagtábla nem (bár meg lehet a dolgot azzal menteni, hogy Patasana nem luviul, hanem mondjuk akkádul írt, de a táblák nyelvére nincs explicit utalás).

A könyv azonban nem jó, illetve hogy pontos legyek, a modern szál (ami a terjedelem négyötöde) nem jó. A szándéka valóban megvan a dolgok mélyére való ásásnak, hiszen minden kényes kérdés szóba kerül, így a török-örmény viszony és a török-kurd konfliktus is. Ám mindez elképesztően felszínesen, körülbelül a napi híreket olvasók és azon elmélkedők szintjén, amelyhez rettenetes közhelyekkel lefestett szereplők társulnak (ki lehet találni, hogyan jellemzi az ásatáson dolgozó német régészt, akkor tényleg majdnem a falhoz vágtam a könyvet). Az én ízlésemnek kissé sok volt a szerelmi szálak leírása is, amelyek szintje inkább egy felnőtt nőknek írott romantikus regényéhez közelített. A dektektív-vonal majdnem végig igen érdekes, de agyoncsapja a megoldás, amely egyszerűen blődli, illogikus és tökéletesen indokolatlan. S végül az sem válik az előnyére, hogy minden nagyon terjengősen lett elbeszélve.

A dolog furcsasága azonban az, hogy a Patasana tábláit idéző betétek jók, kifejezetten jók. Erre szokás mondani, hogy kevesebb több lett volna. Ha csak azt írja meg, lett volna egy színvonalas, feszes tempójú, élvezetes kisregény; helyette lett egy nagyon hosszú és rossz könyv (a kollégám őszintén nem értem, hogyan lehet egyáltalán Pamukhoz hasonlítani ezt a könyvet – nem is beszélve arról, hogy ott van mondjuk İhsan Oktay Anar, aki tényleg még Pamuknál is jobb). Ezek a betétek azt mutatják, hogy Ümit tud írni, ha akar, és ezért nem zárom ki, hogy csak nekem volt pechem ezzel a kötettel. De egyelőre nem vitt rá a lélek, hogy egy másik könyvét is elolvassam.

2011. június 25., szombat

Elhunyt Christiane Desroches-Noblecourt

Szomorú hírrel köszöntött be a hétvége: elhunyt Christiane Desroches-Noblecourt, az egyiptológia nemzetközi közösségének egyik emblematikus alakja. 97 éves korában távozott közülünk. Életműve nem szorul különösebb bemutatásra. Tudományos eredményei mellett a magyar nagyközönség a Tutankhamunról írott nagyszerű ismeretterjesztő könyvéről is emlékezhet rá. Kivételes elkötelezettségről és odaadásról tett tanúbizonyságot, amikor az asszuáni nagy gát megépítése nyomán pusztulásra ítélt núbiai lelőhelyek megmentésére felhívással élt a világ országai felé, és kezdeményezésére jött létre az UNESCO égisze alatt a világ egyik, ha nem a legnagyobb kulturális összefogása.
Óriási életmű, óriási veszteség...

Szintén a közelmúltban, életének 88. évében hunyt el Herman De Meulenaere; életpályájának rövid összegzése itt olvasható (görgesd lefelé).

2011. június 23., csütörtök

Meg még egy cikk

Bementem ma az Akadémia főgyűjteményébe, s az újonnan megrendelt folyóiratokat böngészve megakadt egyen a szemem, a Lingua Posnaniensisen (mindjárt elmondom miért). E folyóirat történeti nyelvészeti tárgyú cikkeket közöl, de indogermanisták (a mi szempontunkból: anatóliai nyelvekkel foglalkozók) nem írnak bele. Annál nagyobb volt a meglepetésem, amikor egy bizonyos luvi igei ragról szóló tanulmányt találtam benne, méghozzá a jónevű Terumasa Oshiro tollából, aki anno elsőként írta le rendesen a luvi igei rendszert (a dolog szépséghibája az volt, hogy ezt japánul tette, így a munka idézettsége kissé alacsony - sőt, még én sem olvastam el). El nem tudtam képzelni, mi vitte rá a szerzőt, hogy itt publikáljon, amíg meg nem néztem, kikből áll a szerkesztőbizottság, s mit ad isten, ő is benne van. Megjegyzendő, a szerkesztők fenntartják maguknak a jogot, hogy külső lektorok bevonása nélkül döntsenek egy tanulmány le (nem) közléséről.

A folyóiraton pedig azért akadt meg a szemem, mert Takács Gábor egyiptológus is sűrűn publikál ebben a folyóiratban és roppant kíváncsi voltam rá. És tippelhetnek, ki van még benn a szerkesztő-bizottságban (a helyes megfejtők között egyiptomi obeliszkeket sorsolunk ki).

Végül a cikk adatai, ha valaki véletlenül ilyesmire vágyik (a cikk egyébként elgondolkodtató):

Terumasa Oshiro: The Hieroglyphic Luwian -si Again. Lingua Posnaniensis 52 (2010) 67-70.

2011. június 22., szerda

Gyorshír: új luvi felirat

Bár a Hettita Birodalomban és utódállamaiban nagyságrendekkel kevesebb felirat született, mint a Római Birodalomban, manapság szinte már minden évben kerül elő új felirat, most épp Çalapverdiből (Yozgat mellett), a XIII. századi Anaziti herceg kissé rejtélyes felirata, amelynek most megjelent a kiadása is:

İ. Taş - M. Weeden: A Stele of Prince Anaziti in the Yozgat Museum. JAOS 130/3 (2010) 349-359.

2011. június 20., hétfő

A világhálós CoS és a könyvkiadás problémái

Úgy vélem, olvasóinknak nem szorul bemutatásra a "Context of Scripture" háromkötetes szöveggyűjteménye, amely némiképp használhatóbb, mint az Ókori Keleti Chrestomathia. Az antológia kiadója, a holland Brill, nemrég megkezdett hagyományát folytatva, miszerint a nagy kézikönyveit, enciklopédiáit a világhálóra is feltölti, most a teljes könyvsorozatot hozzáférhetővé teszi a világhálón, kereshető formában. Jó ötlet, nem? Hiszen akkor bárhol vagyunk a világban, a könyvtári helyzettől függetlenül laptopunkról, e-könyv-olvasónkról vagy okostelefonunkról hozzáférhetnénk és nem kell magunkkal cipelni a vaskos köteteket sem.

Sajnálatos módon azonban a Brill azon közé kiadók közé tartozik, amelyeknek hírhedten magasak az áraik, és a világhálós adatbázisokat is mind előfizetőssé teszi. Ebben az esetben az előfizetési ár konkrétan 210 euro évente (miután leszurkoltuk a 980 euro vételi árat...). A kiadó nyilván nem magánszemélyeket képzelt el vásárlóként, de most képzeljük el azt a könyvtárat (a müncheni Stabin túl), amelyik erre előfizet. Tudván tudva, hogy az egész sorozat megvehető 221 euróért papírkötésben (és 394-ért keménykötésben).

Jó, jó, mondhatnánk, de hát ez mégiscsak világhálós, így Pápua-Új-Guineából is leellenőrizhetjük, hogy fordította B.J. Collins a hettita katonai esküket. Csakhogy kis utánajárással az ember pdf-ben is beszerezheti, ingyen, és utána Pápua-Új-Guineában járva laptopunkról, e-könyv-olvasónkról vagy okostelefonunkról még internet nélkül is leellenőrizhetjük a szóban forgó fordítást.

Ilyenkor én komolyan elgondolkodok, hogy aki az ilyen döntéseket meghozza, vajon tisztában van-e a való világgal? Hiszen ne gondoljuk, hogy a könyvtárosok nem tudják, hogy ezek leszedhetőek a világhálóról. És míg ugyan egy nyomtatott példányt még csak beszereznek, ha más nem, presztízsokokból vagy tradícióból, ugyan ki az, aki ilyen horribilis összegeket fizet ki egy világhálós adatbázisért, amelyet az olvasók úgyse fognak használni? S vajon megéri-e a kiadónak az az óriási munka, amelyet a világhálós kiadásba belefektetett, ha az emberek úgyse azt fogják letölteni?

2011. június 19., vasárnap

Meghirdetett ösztöndíjak a heidelbergi egyetem egyiptológiai intézetébe

Elsősorban a filológiai tanulmányok iránt érdeklődő, kutatásait a későhieratikus és démotikus stúdiumok területén elképzelő MA hallgatók számára nyílik lehetőség elnyerni az akár 5 kutatási ösztöndíj egyikét. Az ösztöndíj havi összege 750 Euro, mely Dr. Joachim Friedrich Quack 2011-ben elnyert Leibniz-díjából kerül elkülönítésre. Véleményem szerint igazán nagyvonalú gesztus, ráadásul Quack személye a garancia a szigorú ám alapos filológiai képzéshez. Ha megteheted, ne hagyd ki a lehetőséget! A pályázatok benyújtási határideje 2011. július 15.
További részletek a pályázat eredeti kiírásának szövegében:

Am Ägyptologischen Institut der Universität Heidelberg sind bis zu 5 Stipendien für Studierende des Master- oder Magisterstudiengangs Ägyptologie (Hauptfach) ausgeschrieben. Die Mittel dafür stammen aus dem Geld des Leibnizpreises 2011 für Prof. Dr. Joachim Friedrich Quack.
Förderungsvoraussetzung sind sehr gute oder hervorragende Studienleistungen im philologischen Bereich der Ägyptologie. Die Stipendien setzen zum Sommersemester 2012 ein und sind zunächst auf ein Jahr befristet. Eine Verlängerung bis zum Abschluß des Master- bzw. Magisterstudiums ist nach Zwischenevaluation auf Antrag möglich. Ein Anspruch auf Erhalt eines Stipendiums bzw. Verlängerung des Stipendiums besteht nicht. Voraussetzung für den Erhalt eines Stipendiums ist die Immatrikulation an der Universität Heidelberg ab Sommersemester 2012 sowie der Besuch der folgenden Lehrveranstaltungen: Späthieratische Lektüre, Demotisch I (SS 2012), Demotisch II, Papyri direkt (mit Exkursion nach Berlin) (WS 2012/2013). Die Höhe der Stipendien beträgt monatlich 750 Euro.
Die Anerkennung von an anderen Universitäten erbrachten Studienleistungen ist im Rahmen der geltenden Prüfungsordnung möglich. Für Stipendiaten mit exzellentem Studienabschluß bestehen Aussichten, anschließend für Forschungsprojekte befristet angestellt zu werden.
Bewerbungen mit Lebenslauf, Kopien des Zeugnisses der allgemeinen Hochschulreife und der bisherigen Studienleistungen, einem Motivationsschreiben sowie zwei Gutachten von Dozenten der Ägyptologie (in verschlossenem Umschlag) gehen an Prof. Dr. Joachim Friedrich Quack, Ägyptologisches Institut, Marstallhof 4, D-69117 Heidelberg.
Die Bewerbungsfrist endet am 15.7. 2011.

2011. június 18., szombat

Új könyvek (Anatólia)

Jak Yakar: Reflections of Ancient Anatolian Society From Neolithic Village Communities to EBA Towns and Polities. Istanbul, 2011

F. Kulakoğlu - S. Kangal: Anatolia's Prologue. Kültepe Kanesh Karum. Istanbul, 2011 [ez a korábban már megénekelt Kültepe-kiállítás katalógusa, csekély 120 euróért]

Across. The Cyclades and Western Anatolia during the 3rd Millennium BC. Istanbul, 2011 [ez a Sakıp Sabancı Múzeumban augusztus végéig látható figyelemreméltó kiállítás kissé nehéz katalógusa]

2011. június 17., péntek

Konferencia-dömping egyiptológusoknak

Az elmúlt néhány napban meghirdetett (vagy érdemben frissített) konferenciái közül nyújtok át egy csokorra valót.

Current Research in Egyptology (CRE) XIII 
University of Birmingham, Institute of Archaeology & Antiquity, 2012 márciusa
honlapja (szerkesztés alatt)

VIth Central European Conference of Egyptologists: Egypt 2012: Perspectives of Research 
Jagiellonian University, Cracow, 2012. július 5.
absztraktok leadási határideje 2011. augusztus 31.

The Fourth International Congress for Young Egyptologists (ICYE 2012): "Cult and Belief in Ancient Egypt"
New Bulgarian University, Bulgarian Institute of Egyptology, 2012. szeptember 22-25.