2011. március 31., csütörtök

A múmia visszatér - Régi-új arc az Egyiptomi Régiségek Minisztériumának élén

A közlemény tegnap, március 30-án, a délelőtti órákban jelent meg az egyiptomi hírügynökségek oldalain: Essam Sharaf miniszterelnök Zahi Hawass-t nevezte ki a Régiségek Minisztériumának élére, véget vetvén a közel egy hónapja tartó zűrzavaros helyzetnek, melyre leginkább a műemlék-szektorban uralkodó fejetlenség, valamint a raktárak, múzeumok és régészeti lelőhelyek módszeres fosztogatása nyomta rá bélyegét. A Régiségek Minisztériuma még nem sokkal Mubarak elnök lemondása előtt állt fel, s maga a miniszteri poszt Hawass március 3-án bejelentett távozása óta betöltetlen maradt.
Bizonyára sokan felszisszentek a hír hallatán, hogy ismét az az ember regnál a fáraónikus emlékek felett, aki leköszöntét követően bírálatok és korrupciós vádak céltáblájává vált, s akinek impulzív, becsvágytól fűtött természete sokakban visszatetszést keltett. Érdemes azonban vázlatosan áttekinteni a döntéshez vezető út történéseit illetve a kinevezés lehetséges rövidtávú következményeit.
Hagyjuk most figyelmen kívül azt az egyébként lényeges kérdést, hogy mivel magyarázható az a furcsa egybeesés, mely a műkincslopások és lelőhely-fosztogatások elharapózása illetve Mubarak, majd Hawass távozásának időpontja között van (hogy az eltűnt régiségek csodás megkerülése illetve Hawass megerősödése és újbóli kinevezése közötti párhuzamot már ne is említsük), és nézzünk szembe inkább azzal a ténnyel, hogy erős kezű vezető híján a Régiségek Legfelsőbb Tanácsából lett minisztérium teljes tehetetlenséggel szemlélte az évezredes műkincsek pusztulását - már azon ritka pillanatokban, amikor működése éppen nem a Hawass megüresedett székének megkaparintását célzó belső hatalmi harcokban merült ki..A Facebook-ot valósággal ellepték az önjelölt kandidánsok "rajongói oldalai", akik hangos szóval önnön miniszteri kinevezésüket követelték, de elenyésző volt azon épkézláb javaslatok száma, melyek ilyen vagy olyan megoldást kínáltak a meglévő súlyos problémák valamelyikére. A köztudatban több komoly név is forgott a miniszteri poszt várományosaként, közülük Dr. Alaa Shaheen-ról, a Cairo University régészeti fakultásának vezetőjéről napokig mint beiktatott új miniszterről beszélt az egyiptomi sajtó. Shaheen esete egyébként példaértékű: a régészeti hivatal erős emberei hevesen tiltakoztak egy fejük fölé ültetendő külsős kinevezése ellen, ugyanakkor arra képtelenek voltak, hogy konszenzusos alapon maguk közül ajánljanak valakit a miniszterelnök figyelmébe. Summa summarum, a mögöttünk álló egy hónap valamit fényesen bebizonyított: jelen pillanatban Zahi Hawass-on kívül senki sincs, aki kellően potens lenne a kialakult helyzet kezelésére és akaratának keresztülvitelére. Hogy milyen módszerekkel, az persze más kérdés...
S mi következik ezután? Nehéz jóslásokba bocsátkozni, ám bizonyos jelek arra utalnak, Hawass igencsak nehéz napok előtt áll. Egyfelől, a miniszteri poszt mindig szükségszerűen politikai állás is egyben, és Egyiptomban mostanság nem kedvelik az ancien regime elhasználódott arcait. Nicole Hansen, Kairóban élő amerikai kutató becslése szerint a Mubarakkal jó viszonyt ápoló Hawass újbóli kinevezése a civil lakosság közel 80%-á számára elfogadhatatlan, véleményüknek holnap tüntetésen próbálnak hangot adni. Kérdéses továbbá a szakma hozzáállása is: az egyiptomi műemlék-szektor képviselőinek tegnapi tanácskozásán több ízben elhangzott, hogy egy demokráciában Hawass hangja csupán egy a sok ezer közül.  Hogy ez a régi-új hang képes lesz-e túlharsogni az ezer különvélemény keltette kakofóniát, csak eztán fog eldőlni. Várunk, mi egyebet tehetnénk?

2011. március 30., szerda

Bővülünk!

Nagy örömmel jelentem, hogy az Agyagpap alkotói gárdája kibővült és hamarosan új állandó szerzőt köszönthetünk Horváth Zoltán egyiptológus, a Szépművészeti Múzeum munkatársa és az El-Lahun Survey Project vezetője személyében. Hűséges olvasóink már ismerhetik, hiszen az egyiptomi krízis alatt az ő összeállításait ajánlottuk olvasóink figyelmébe, arról nem is beszélve, hogy ásatásához kapcsolódóan maga is vezet egy szakmai blogot, amire többször is felhívtuk olvasóink figyelmét.

Előadás-sorozat az Egyiptológia Tanszéken

Prof. Dr. Rainer Voßen
Goethe-Universität, Frankfurt am Main
Institut für Afrikanische Sprachwissenschaften

1. Language as a Tool for Historical Reconstruction
2. Cara: an Eastern Khoe Language

2011. április 5-7.

Április 5. (kedd): 15.30-17.00. F épület, II.234.
Április 6. (szerda): 12.00-13.30 C épület, fszt. 2.
Április 7. (csütörtök): 14.00-15.30. F épület, II.234

2011. március 28., hétfő

Technikai szünet

A sors iróniája, hogy hosszú hetekre visszanyúló egyeztetés és némi vita után az Agyagpap pont a mai napon kapott saját Facebook oldalt, amikor az egyik szerző (jelen sorok írója) épp a blog elhagyásáról szóló technikai bejegyzését fogalmazta.

Írásaim tehát a közeljövőben szünetelni fognak, ami még nem biztos, hogy végleges visszavonulást jelent, mivel a döntés egyáltalán nem szakmai motiváltságú. Ez a blog immár nekem is nélkülözhetetlen segédeszközzé vált, így a linktár rámeső részeit továbbra is igyekszem karban tartani és frissíteni.

Barátaim és olvasóim megértését és türelmét előre is megköszönve további sok sikert kívánok egykori szerzőtársamnak, Zsoltnak, aki mostantól egyetlen hivatalos házigazdája a blognak. Amennyiban némi idő elteltével mégis kedvet érzek a visszatérésre, vagy esetleg saját blogot indítok, arról feltétlenül tájékoztatom az olvasókat.

A Kültepe-kiállítás

Az igen gazdag isztambuli kiállítás-kínálat figyelemre méltó tagja volt az elmúlt három hónap egyik alkalmi kiállítása, amely Kültepét, azaz Kaništ, pontosabban Nešát, az óasszír kereskedelem központját, egyúttal a Hettita Birodalmat megelőző időszak egyik legfontosabb települését mutatta be. A kiállítás apropója sajnos nem derült ki, a szóróanyag „Anatólia prológusa” szlogenje, ill. az Európa Kulturális Fővárosa logó alapján (a kiállítás december 29-én nyílt…) valószínűleg ezen rendezvénysorozat egyik elemét kell látnunk benne.

A kiállításnak a Hagia Eiréné / Aya Irini templom adott helyt (Isztambul topográfiájában járatosaknak: a balkéz felőli templom a Topkapı első udvarában), amely azért is külön örvendetes, mert a templom amúgy csak koncertek alkalmával van nyitva. Igazság szerint ezzel vége is a hely pozitívumának, mert a kiállítás a központi udvar körüli folyosókban lett elhelyezve, vagyis napszaktól függően a tárlókon megcsillanó napfény igencsak akadályozta a fotózást. A kiállítás egyik negatívuma egyébként is a tárlók voltak, amelyekben sokszor úgy helyezték el a lámpákat, hogy bárminemű fényképezés sikertelenségre volt ítélve. A pecséteket, ill. pecséthengereket bemutató tárlóban pedig egyszerűen túl messze voltak a tárgyak (és a lenyomataik), hogy érdemben tanulmányozni lehetett volna őket.

A kiállítás bőséges anyagát az ankarai, kayseri és isztambuli múzeumok adták össze, s így átfogóan be tudta mutatni a település anyagi kultúráját (de vö. lentebb). Külön értékeltem, hogy egy-két darab még nekem is újdonságot okozott: felettébb érdekelnek például a fürdőkádak, melyből van egy szép, bár unalomig ismert darab az ankarai múzeumban, itt most volt egy másik (kevésbé dekoratív) is. Ilyen volt továbbá egy kaniši hölgy arcrekonstrukciója is, amely meglepően „európai” volt – értem ezalatt mindössze azt, hogy a kétségtelenül elnagyolt, ám az „európai” vonásoktól mindenesetre különböző hettita arcábrázolásoktól jellegzetesen eltért.

Mint írtam, a hangsúly az anyagi kultúrán volt, tehát a történelmi, gazdasági, társadalmi, vallási aspektusokra csak rövid utalások történtek. Az anyagi kultúrán belül is a kiásott matéria állt a középpontban, ebbe az építészet vagy épp a településszerkezet nem fért bele. Itt persze némileg a kutatás is adós (ez egy török ásatás, jellegéről mindent elárul még a laikusoknak is a megtalált / kiadott táblák aránya és az ásatás honlapja), bár ennek kétségtelenül pozitív hatásai is vannak: például a tekintélyes mennyiségű díszkerámiára kivétel nélkül a valójában semmitmondó „kultikus edény” terminust alkalmazták (mint e témakörben mindig), ami élénk (bár egyelőre inkább spekulatív) eszmecseréhez vezetett szintén régész kísérőmmel. Egy tárló zavarta csak a szakmai érzékem, amely arról értekezett, hogy edénykarcokon megtalálták a hieroglif luvi írás első jeleit. Sajnálatos módon a bemutatott edénykarcok csak nagy jóindulattal voltak írásjelnek nevezhetőek, de a megnevezett írásjeleknek meg semmiképpen sem (az egész egy néhai magyar professzorra emlékeztetett, aki pályája alkonyán minden karcot elolvasott, a legváltozatosabb nyelveken. Ha valaki találni akar valamit, előbb-utóbb fog is…). Ez már legalább a harmadik eset volt Törökországban – csak az elmúlt néhány hónap alatt – hogy hettitológiai szempontból kínos tévedésekbe futottam bele kiállítási tárlókon, feliratokon. Vajon mi lenne, ha egyszer szakemberrel is átnézetnék ezeket, mielőtt kirakják?

Úgy gondolom, laikus látogatók számára a kiállítás igen impresszív lehetett, nem utolsósorban, mert rávilágított a kor laikusok számára minden bizonnyal meglepő technikai – gazdsági fejlettségére (kivétel: egy csoport magyar suhanc, akik fénysebességgel és olasz diáksereget megszégyenítő hangzavarral siettek át). Szakemberek számára egy élvezetes áttekintés, amely jó alkalmat adhatott arra, hogy átgondoljanak, ill. feltegyenek néhány olyan kérdést, amely előbbre viheti a kutatást. S mielőtt mindenki elkezdené követelni a katalógust – az nem készült. Aki ilyenre vágyik, annak tudom ajánlani a tokiói Middle Eastern Culture Centerben 2003-ban rendezett kiállítás katalógusát, amely nagyrészt ugyanezt az anyagot fedi le, figyelemreméltó kísérő tanulmányokkal (sajnos linket nem találtam hozzá).

2011. március 23., szerda

Könyvek

C. Michel - M. L. Nosch (szerk.): Textile Terminologies in the Ancient Near East and the Mediterraneanfrom the 3rd to the 1st Millennia BC. Oxford, 2010
T. Kaizer - M. Facella (szerk.): Kingdoms and Principalities in the Roman Near East. Oriens et Occidens. Studien zu antiken Kulturkontakten und ihrem Nachleben. Stuttgart, 2010

S. Anastasio: Atlas of the Assyrian Pottery of the Iron Age. SUBARTU 24. Turnhout, 2010

A. Pruss: Die Amuq-Terrakotten. Untersuchungen zu den Terrakotta-Figuren des 2. und 1. Jahrtausends v. Chr. aus den Grabungen des Oriental Institute Chicago in der Amuq-Ebene. SUBARTU 26. Turnhout, 2010

J. Mebert: Die Venustafeln des Ammi-saduqa und ihre Bedeutung für die astronomische Datierung der altbabylonischen Zeit. AfO Beiheft 31. Wien, 2010

2011. március 22., kedd

NEA 74/1 (2011)

Oded Lipschits et al.: Palace and Village, Paradise and Oblivion: Unraveling the Riddles of Ramat Rahel

Israel Finkelstein - Eli iasetzky: The Iron Age Chronology Debate: Is the Gap Narrowing?

Theresa M. Barket - Colleen A. Bell: Tabular Scrapers: Function Revisited

Songül Alpaslan-Roodenberg: Homicide at Aktopraklık, A Prehistoric Village in Turkey

2011. március 20., vasárnap

Alexander the Great and Egypt - Konferencia Wroclawban

A Wroclawi Egyetemen, 2011 november 18-19-én nemzetközi workshopot szerveznek Alexander the Great and Egypt: History, Art, Tradition címmel. A szervezők elmondása szerint a műhely témája a mekedón hódítás és következményei, hatása az egyiptomi irodalomra és művészetre, különös tekintettel a helyi lakosság attitűdjére Nagy Sándor irányában.
20-30 perces előadások, maximum 300 szavas absztrakjait várják Agnieszka Wojciechowska címére (agnieszka.w4 AT gmail DOT com). Kiemelten számítanak olyan előadókra, akik klasszikus és egyiptomi forrásokat egyaránt feldolgoznak, illetve multidiszciplináris megközelítésekre.
(Honlap egyelőre nincs, magam is levélben kaptam az értesítést)

2011. március 17., csütörtök

JANER 10/2 (2010)

F. Yitzhaq: The mechanics of retribution in Hittite, Mesopotamian and Ancient Israelite sources

J. Stackert: The Syntax of Deuteronomy 13:2-3 and the Conventions of Ancient Near Eastern Prophecy

J. M. Hutton: Local Manifestations of Yahweh and Worship in the Interstices: A Note on Kuntillet Ajrud

K. R. Greenwood: The Hearing Gods of the Assyrian Royal Inscriptions

2011. március 16., szerda

Ugarit-Forschungen 41 (2009)

Bojowald, St.: Noch einmal zum Personennamen t3'3mtw in Urk. IV, 11, 9

Bretschneider, J. / Van Vyve, A.-S. / Jans, G.: War of the lords. The battle of chronology. Trying to recognize historical iconography in the 3rd millennium glyptic art in seals of Ishqi-Mari and from Beydar

De Backer, F.: Evolution of War Chariot Tactics in the Ancient Near East

Dietrich, M. / Loretz, O.Der ugaritische Parallelismus mn dbb (KTU 1.4 I 38-40) und die Unterscheidung zwischen dbb I, dbb II, dbb III

Dietrich, M. / Loretz, O.Ugaritisch tnn '(Komposit-)Bogenschütze', qt 'Kompositbogen', 'Bogen' und qs' t / hz 'Pfeil'. Beobachtungen zu KTU 1.17 VI 13-14. 18b-25a

Dietrich, M. / Loretz, O.: Praeventiv-Beschwörung gegen Schlangen, Skorpione und Hexerei zum Schutz des Praefekten Urtnu (KTU 1.178 = RS 92.2014)

Dietrich, M. / Loretz, O.: Urbild und Abbild in der Schlangenbeschwörung KTU3 1.100. Epigraphie, Kolometrie, Redaktion und Ritual

Dietrich, M. / Loretz, O.: Die keilalphabetischen Briefe aus Ugarit (I). KTU 2.72, 2.76, 2.86,2.87, 2.88, 2.89 und 2.90

Dietrich, M. / Loretz, O.smd I 'Paar' und smd II 'Axt , Doppelaxt' nach KTU 4.169, 4.363, 4.136, 1.65

Faist, B.I. / Justel, J.-J. / Vita, J.-P.Bibliografia de los estudios de Emar (4)

Galil, G.: The Hebrew Inscription from Khirbet Qeiyafa/Neta'im. Script, Language,Literature and History

Gillmann, Ni.: Quelques remarques additionnelles sur le siege de Lachish

Halayqa, I.K.H.: A. Supplementary Ugaritic Word List for J. Tropper's KleinesWörterbuch des Ugaritischen (2008)

Halayqa, I. K.H.: Two Middle Bronze Age Scarabs from Jabal El-Tawa'in ( Southern Hebron )

Kassian, A.: Hattic as a Sino-Caucasian Language

Keetman, J.: Die Triade der Laterale und ihre Veraenderungen in den aelteren semitischen Sprachen

Matoan, V. / Vita, J.-P.: Les textiles a Ougarit. Perspectives de la recherche

Mazzini, G.: On the Problematic Term syr/d in the New Old Aramaic Inscription from Zincirli

Melchiorri, V.: Le tophet de Sulci (S. Antioco, Sardaigne). Etat des etudes et perspectives de la recherche

Murphy, K.J.: Myth, Reality, and the Goddess Anat. Anat's Violence and Independence in the Ba'al Cycle

Nahshoni, P. / Ziffer, I.: Caphtor, the throne of his dwelling, Memphis, the land of his inheritance. The Pattern book of a Philistine offering stand from ashrine at Nahal Patish. (With an appendix on the technology of the stand by Elisheva Kamaisky)

Natan-Yulzary, Sh.: Divine Justice or Poetic Justice? The Transgression and Punishment of the Goddess 'Anat in the 'Aqhat Story. A Literary Perspective

Shea, W.H.: The Qeiyafa Ostracon. Separation of Powers in Ancient Israel

Staubli, Th.: Bull leaping and other images and rites of the Southern Levant in the sign of Scorpius

Strawn, B.A.: kw'rwt in Psalm 68:7, Again. A (Small) Test Case in Relating Ugarit to the Hebrew Bible

Sturm, Th.Fr.: Rabbatum - ein Ort der Textilmanufaktur für den altassyrischen Fernhandel von Assyrien nach Zentralanatolien (ca. 1930-1730 v.Chr.)

Zadok, R.: Philistian Notes I

2011. március 15., kedd

Anatóliai cikkek

Az Indogermanische Gesellschaft négyévente tartja meg konferenciáit, legutóbb 2008-ban, Salzburgban. A konferencia-akták mindig tartalmaznak több-kevesebb anatóliai cikket, most sincs ez másképp (mégha most sajnos inkább kevesebbet):

Thomas Krisch – Thomas Lindner (szerk.): Indogermanistik und Linguistik im Dialog. Akten der XIII. Fachtagung der Indogermanischen Gesellschaft vom 21. bis 27. September 2008 in Salzburg. Wiesbaden, 2011.

Bauer, Anna: Verberststellung im Hethitischen

Cotticelli Kurras, Paola – Rizza, Alfredo: Die hethitische Partikel -z(a) im Licht neuer theoretischer Ansätze

Rieken, Elisabeth: Verberststellung in hethitischen Übersetzungstexten

Simon Zsolt: Die Fortsetzung der Laryngale im Karischen

Steinbauer, Dieter H.: Etruskisch (historisch-)genealogisch und (areal-)typologisch

2011. március 10., csütörtök

Démotikus Kongresszus Oxfordban

Már régóta tudok erről a konferenciáról különböző felhívásokból, de a honlapját eddig valahogy nem találtam meg. Lehet hogy nem is olyan régen jött csak létre. Az Eleventh International Congress of Demotic Studies az egyiptológia egyik nagy konferencia-sorozatába illeszkedik, ahol elsősorban természetesen démotisták találkoznak, de a démotikus írással írt dokumentumok feldolgozásának számtalan kapcsolódási pontja van időben és térben is. A konferenciát augusztus 30. és szeptember 3 között rendezik Oxfordban (Merton College). Jelentkezni május 15-ig lehet, az előadásokat 20(+10) percesekre tervezik. További részletek a regisztrációról és egyéb tudnivalókról a fent belinkelt hivatalos konferencia-honlapon olvashatók.

2011. március 9., szerda

Anatolisztika a HS-ben

Historische Sprachforschung 122 (2009):

Groddek, Detlev: Joins und Lexikographie

Giger-van den Heuvel, Carrie: Nochmals: hethitisch parnassea suwaizzi

Giusfredi, Frederico: Luwian puwa- and cognates

Patri, Sylvain: Problèmes de phonologie louvite et d’isoglosses anatoliennes

Hamp, Eric P.: Hieroglyphic Luwian

Schürr, Diether: Lykisch und karisch un-

Woodhouse, Robert: Devoicing of PIE mediae in Phrygian

2011. március 7., hétfő

"Romokban az ország...." a Tükör-kép összefoglalója

Egyiptomi tükörkép a már sokat idézett és belinkelt Tükör-kép blogról. Klikk ide az összefoglalóért: mi is történt az elmúlt egy hónapban az egyiptomi régiségek körül, mi a helyzet most és mire számíthatunk - ha egyáltalán.

2011. március 6., vasárnap

A vita a hattušai szfinx körül

A napokban említettem, hogy Törökország – elég egyéni stílusban – magának követeli a hettita fővárosból, Hattusából származó, jelenleg Berlinben, a Pergamon Múzeumban látható szfinxet. De pontosan miről is van szó?

Hattusa legdélibb kapuját – modern nevén a Szfinx-kaput – négy kapuőrző ún. szfinx díszítette, kettő kívül, kettő belül. Ez egy elég jellegzetes hettita építészeti megoldás, hasonlót ismerünk a városból az egykoron a Nişantaşon állt épületből is. A külső kettő közül egyet már a legkorábbi ásatók sem látták (1907), a másikat több darabban találták meg és helyben rakták össze. A belső kettő olyan rossz állapotban volt, hogy 1915-ben Németországba kellett küldeni restaurálásra (az ásatás ugyebár német), ahol azt el is végezték, majd a leletmegosztás akkori eljárásának megfelelően a jobb állapotút 1924-ben visszaküldték Törökországba, ma az Isztambuli Régészeti Múzeumban látható – s 1938-ig eszébe se jutott a törököknek, hogy visszakérjék.

A helyzet tehát látszólag világos – a leletmegosztás jegyében maradt Berlinben a szfinx – csakhogy a hivatalos iratok azóta – német oldalon – megsemmisültek (vö. Berlin sorsa a második világháborúban). A török oldal helyzete nem ismeretes, olykor előállnak azzal, hogy papírjuk van arról, hogy a berlini szfinx is az övék – de ezek mindeddig blöffnek bizonyultak. A törökök 2010-ben az UNESCO-hoz is fordultak, amely azonban okiratok hiányában nem hozott döntést, hanem párbeszédre bíztatta a feleket. Így Berlin érthető okokból mindig is elzárkózott az átadástól (amúgy sem az az ország, akivel ilyen stílusban lehet tárgyalni, különösen nem, ha megnézzük, mit tettek és tesznek a német régészek Anatólia megismeréséért). Ráadásul a törökökre ez az igény csak kampányszerűen tör rá (ld. a fiatal török államot a ’30-as években és Atatürk mottóját, miszerint a török föld története a török nép története – nem csak pozitív következményei vannak ennek); amint egy szemfüles olvasónk iróniából megjegyezte, biztos választások lesznek – s igaza van, júniusban általános parlamenti választásokat tartanak (vö. az átadás követelt határideje), ilyenkor pedig mindig jól jön egy kis erőfitogtatás.

De vajon átadja-e Berlin? A kulturális államtitkár szerint igen. Hermann Parzinger, a Pergamon Múzeumot is magába foglaló Stiftung Preußischer Kulturbesitz elnöke (a legnagyobb szkítás régész és a hattušai kerámia avatott szakértője) szerint viszont azért ez nem egészen így működik. Magam is kíváncsian várom a fejleményeket.

2011. március 5., szombat

Technikai

A török műholdas tévészolgáltató, a Digitürk a török szellemi tulajdonról szóló törvényre hivatkozva letiltatta a Blogspot szolgáltatást Törökországban egy diyarbakıri bírósággal (mert némely blogger török focimeccseket sugárzott a blogján, amelyre a Digitürknek kizárólagos joga van). No comment. Ez technikai értelemben azonban egy áthidalható, ámbár kényelmetlen probléma. Olvasóink remélhetőleg mindebből csak annyit fognak érzékelni, hogy ideiglenesen megugranak az "Agyagpap" és nem Simon Zsolt által írt bejegyzések, ugyanis különféle okok folytán ezen a címen fogok bejelentkezni. Elképzelhető, hogy nem tudok mindent olyan esztétikusan beállítani, mint eddig, majd meglátjuk. Inşallah.

2011. március 3., csütörtök

Pályázati lehetőség Leidenben

Főleg frissen végzett egyiptológusok figyelmébe ajánlom az alábbi álláshirdetést: két PhD-hallgatónak ajánlanak helyet a Leideni Egyetemen. A kutatási téma (lásd project description alatt), a követelmények és feltételek, illetve a további technikai részletek világosan össze vannak foglalva a kiírásban, ami ezen az oldalon megtekinthető. Teljesen reálisak a követelmények, és egy Magyarországon végzett MA-fokozattal rendelkező egyiptológus bátran megpályázhatja a két hely egyikét.
Jelentkezési határidő: március 21.

Egyiptom - Legfrissebb

A Zahi Hawass blogon ma újabb részletes beszámoló jelent meg a régészeti helyszíneken és gyűjteményekben esett károkról szóló legfrissebb helyzetjelentéssel.

Update: Etnikai identitás előadás-sorozat

Korábbi posztunk az Etnikai identitás az ókorban c. előadássorozatról némileg hiányos listát tartalmazott, mivel egyes előadókhoz még nem tartozott előadáscím. Most a teljes lista (tulajdonképpen a programplakát) megjelent az Ókorblogon, ezen a linken megtekinthető és kép-fájlként le is tölthető.

2011. március 1., kedd

"Régészeti izék"

Mókás napokat lehet most átélni Törökországban régészeti szemszögből. Itt az újabb hír a hattusai szfinx mellett: a török miniszterelnök - aki nemrégiben egy karsi szobor lebontására való buzdítással tette nyilvánvalóvá, hogy nem érti, hol húzódik a politika határa - meglátogatta az Isztambul európai és ázsiai oldalát a tenger alatt vasúttal összekötni kívánó Marmaray-terv építkezéseit. Az építkezésnek már régen be kellett volna fejeződnie, csakhogy a nyomvonalat - a régészek figyelmeztetései ellenére - úgy húzták meg, hogy belefutottak Bizánc fő kikötőjébe (tele hajóroncsokkal) és egy teljes neolit faluba, így ezeket elébb fel kellett tárni (volt szerencsém a helyszínen járni, tényleg csodálatos, amit találtak). A miniszterelnök most kifejezte ellenérzését, hogy a régészet fontosabb, mint a zemberek: először a "régészeti izéket", majd a "köcsög"-öket hibáztatta. Itt egy angol nyelvű összefoglaló, törökül tudók pedig itt élvezhetik az aranyköpést.