Az Ókor 2014-ben két tematikus számot tervez, melyekhez kapcsolódóan a következő publikációs felhívásokat tette közzé:
2014/1 VÁROS
Az Ókor jövő évi első száma az elmúlt évtizedekben szinte önálló tudományággá vált „urban/metropolitan studies” (városkutatás) lehetőségeit szeretné bemutatni az ókor adta történeti kereteken belül. Az ókor kutatói számára óriási kihívás, hogy miképpen használhatók fel a nagyvároskutatás interdiszciplináris alapokon nyugvó módszerei az ókori nagyvárosok jobb megértéséhez, amelyek egyfelől, legalábbis kulturális reprezentációikat tekintve, persze sok hasonlóságot mutatnak a modern metropoliszokéval, másfelől viszont egy olyan történeti korszakhoz kapcsolódnak, amelyben a modern nagyvárost konstituáló technikai, diszkurzív, társadalmi stb. keretfeltételek nem adottak. A lehető legegyszerűbben feltéve a kérdést: beszélhetünk-e bármiféle „modernitásról” akkor, amikor – Simmel híres esszéjére utalva – az ókori nagyvárosokat és szellemi életüket vizsgáljuk? Vagy felfedezhetjük-e, legalábbis az ókori nagyvárosokat tematizáló irodalomban, a kaleidoszkopikus érzékelés nyomait? A tematikus összeállításban – miközben többek közt ezekre a kérdésekre keressük a választ – olyan alapvető témákat szándékozunk bemutatni, mint a különféle birodalmi központok politikai, vallási, kereskedelmi jelentősége, a város eszméje, a város mint emlékezeti helyek együttese, illetve önálló emlékezeti hely, városok és alapító mítoszaik, gyarmatváros és anyaváros (métropolis) kapcsolatai s ennek gazdasági, vallási vetületei, akropolisok és nekropolisok.
A cikkek beérkezésének határideje: 2014. március 17.
2014/3 ÁLLAT
Jövő évi 3. lapszámunkban egy olyan tematikus összeállítást közlünk, amely a mai kultúratudományok egyik legaktuálisabb, az állat koronként változó felfogására, illetve ember és állat változó viszonyára irányuló kérdéséből indul ki (vö. „animal studies”, „human–animal studies”), s vonatkoztatja azt az ókori civilizációkra. Az állat témája nagyon sokféle megközelítést tesz lehetővé, az archeozoológiától az állatok domesztikálásának vetületein, a különféle állatok mitológiai és vallástörténeti jelentőségének feltárásán át az állatszimbolikáig, a képzőművészeti és irodalmi állatábrázolásokig vagy éppen az állathoz való viszonyulás lehetséges filozófiai felfogásaiig, nem is beszélve az állat alakú istenségek, istenábrázolások, istenszimbólumok gazdag témaköréről. Amikor állatokról van szó, akkor persze az emberi állapot definíciójáról és határairól is beszélünk: az állatok mindenkori felfogása tükörképe annak, ahogyan az adott korban és civilizációban az embert mint olyat értelmezték. Néhány kedvcsináló kérdés a Reed College egyik kurzusa alapján (http://www.reed.edu/classics/courses.html): Hogyan gondoltak az ókoriak kedvenceikre? Hogyan domesztikálták és tartották igavonó állataikat? Hogyan szembesültek az egzotikus állatokkal? Milyen szokások és szabályok voltak érvényesek az állatok feláldozásával, megevésével, katonai célokra, szórakozásra vagy látványosságra való felhasználásával kapcsolatban? Milyen lehetőségei és korlátai voltak az állatmetaforáknak? Milyen módozatai voltak az ember-állat bináris oppozíció megkérdőjelezésének vagy felborításának? A metamorfózis-irodalom mit árul el azokról az attitűdökről, amelyek az állat állat és/vagy személy mivoltához fűződtek? A művészi ábrázolások és a régészeti anyag miképpen egészítik ki és bonyolítják az írott forrásokat? Az állatokról szóló ókori irodalom milyen hatást gyakorolt a későbbi hagyományokra?
A cikkek beérkezésének határideje: 2014. június 15.
Formai kritériumok:
http://okorportal.hu/folyoirat/szerzoinknek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése