Itthoni konferencia-hírek

A napokban két olyan konferencia is megrendezésre kerül, melyen ókori keleti, ill. egyiptológiai előadás is el fog hangozni:

1. Charaktér - An International Seminary on Magical Signs in Antiquity.

ELTE BTK Ókortörténeti Tanszék, Hahn István terem

2010. szeptember 24.

12.40-13.00: Bácskay András: Magic-religious symbols in ancient Mesopotamia

A konferencia teljes programja az absztraktokkal itt megtekinthető.

2. A nyelvtörténeti adat: érvény és értelmezés

MTA Nyelvtudományi Intézet, földszinti előadóterem

2010. szeptember 30 - október 1.

Szeptember 30.

14.30-1500 Egedi Barbara: A kopt dialektusok kölcsönzési stratégiáinak történeti és szociolingvisztikai vonatkozásai

A teljes program megtekinthető itt.

Vargyas Péter-emlékkonferencia

A tavaly tragikusan elhunyt, nemzetközi tekintélyű ókori Kelet-kutató, Vargyas Péter emlékére rendez konferenciát szeptember 30.-án és október 1.-én a PTE BTK Ókortörténeti Tanszéke. Igen kiváló program állt össze, érdemes áttanulmányozni itten.

Fs. Hawkins

John David Hawkins neve egybeforrott a hieroglif luvi kutatásokkal, elegendő ha csak az őáltala összeállított corpusra gondolunk, amely nélkül csak botladoznánk az 1175 - 700 közötti időszakban. Az ő születésnapját ünnepelték nemrégiben a tiszteletére összeállított kötettel kollégái. Íme:

Itamar Singer (szerk.): ipamati kistamati pari tumatimis. Luwian and Hittite Studies presented to J. David Hawkins on the occasion of his 70th birthday. Tel Aviv, 2010. [majd itt lesz megtekinthető]

Luwians in Aleppo? (Sanna Aro)

Sites  routes and historical geography in Central Anatolia (Gojko Barjamovic)

On Hittite Dreams (Gary Beckman)

Shortened Names in Emar and Elsewhere (Yoram Cohen)

Kurunta e l'Anatolia occidentale (Stefano de Martino)

The Wooden Horse: Some Possible Bronze Age Origins (Donald F. Easton)

Il frammento di lettera KBo 8.14: un nuovo tentativo di interpretazione (Mauro Georgieri)

The Luwian Demonstratives of Place and Manner (Petra M. Goedegebuure)

Souvenirs Anatoliens (Hatice Gonnet)

Bemerkungen zu der hethitischen Phrase "und sie begannen ihre Häuser zu fressen" (Volkert Haas)

Asyndeton bei vorangestellten temporalen Nebensätzen mit kuwapi (Suzanne Heinhold-Krahmer)

The Bulls on the Seals of Muwatalli II (Suzanne Herbordt)

The Political Antithesis and Foil of the Labarna (Harry A. Hoffner, Jr.)

Dumanlı Kale: a politicised landscape in Late Bronze Age Anatolia (Roger Matthews)

Spelling of Initial /a-/ in Hieroglyphic Luwian (H. Craig Melchert)

Some Disputed Passages in the Tawagalawa Letter (Jared L. Miller)

Seals and Sealings of Karkamis, Part III (Clelia Mora)

'Writing' in Hieroglyphic Luwian (Annick Payne)

Un nuovo frammento in luvio geroglifico da Ancoz (Ancoz 12) (Massimo Poetto)

Further comments on a Hittite kinship term (Jacquie Pringle)

The new values of Luwian signs L 319 and L 172 (Elisabeth Rieken - Ilya Yakubovich)

After the Empire: Observations on the Early Iron Age in Central Anatolia (Jürgen Seeher)

A lost seal of Talmi-Tessub (Itamar Singer)

The Hieroglyphic Luwian Signs L. 255 and 256 and once again KARATEPE XI (Theo van den Hout)

Notes on the Hittite Funerary Ritual for a Prince or a Princess (Calvert Watkins)

A Hittite seal from Kaman-Kalehöyük (Mark Weeden)

Remarks on the Hittite Cuneiform Script (Gernot Wilhelm)

A 3. ICYE aktái

Némi információ-áramlási fennakadás következtében Prágában kellett megtudnom, hogy nemrégiben megjelentek a Budapesten megrendezett 3. ICYE válogatott aktái (a forrásom egy olyan külföldi kolléga volt, aki mindkét helyen ott volt). Idemásolom a tartalomjegyzéket a kiadó honlapja alapján:

Hudecz András - Petrik Máté (szerk.): Commerce and Economy in Ancient Egypt Proceedings of the Third International Congress for Young Egyptologists 25-27 September 2009, Budapest. BAR S2131. Archaeopress, 2010.

Foreword: Earning a Living in a New Kingdom Village (Jac. J. Janssen);

1) The Olive Tree Cultivation and Trade in Ancient Egypt (Jose M. Alba Gómez);

2) The Economic Component of the Title jmy-r(A) Hmw-nTr ‘Overseer of the God’s Servants’? (Vessela Atanassova);

3) Use and Symbolism of Stone in Statuary: the Imitation of Painted Stones (Dania Bordignon);

4) An Economic Perspective on Relationships between Near Eastern Kingdoms during the Late Bronze Age (Alessandro Cappellini and Sara Caramello);

5) At the Intersection of Trading Routes. Commerce and Economy of Pre- and Early Dynastic Tell el-Farkha (Eastern Nile Delta) (Marcin Czarnowicz);

6) The Oracular Inscription of the High Priest of Amun Menkheperre in the Khonsu Temple at Karnak (Gabriella Dembitz);

7) Business with Gods: The Role of Bargaining in Demotic Letters to Gods and Graeco-Roman Judicial Prayers (Kata Endreffy)

 8) Under the Protection of the Gods: the Divine Role for the Good Outcome of Trade and Mining Expeditions (Barbara Gilli);

9) On Egyptian Wine Marketing (Maria Rosa Guasch);

10) High-status Industries in the Capital and Royal Cities of the New Kingdom (Anna Kathrin Hodgkinson);

11) The Early Egyptian Rulers in the Nile Delta: a View from the Necropolis at Tell el-Farkha (Mariusz A. Jucha);

12) Two Egyptian Private-Law Documents of the Old Kingdom (Evgeniya Kokina);

13) Storage in the Ancient Egyptian Palaces (Giulia Pagliari);

14) Pottery as an Economic Indicator in Egypt’s Marginal Sites (Virpi Perunka);

15) The Grain Trade and the Importance of Egypt for the Economy of the Hellenistic-Roman World: Some Remarks (Marco Rolandi);

16) Inscribed Stone Vessels as Symbols of the Egypto-Achaemenid Economic Encounter (Ian Shaw);

17) Customs Duty in the New Kingdom (Birgit Schiller);

18) Food and Luxury Goods – Animal Remains as an Indicator for Trade Connections Based on the Example of Faunal Material from Ancient Syene/Aswan, Egypt (Johanna Sigl);

19) Maritime Study on North- and Southbound Trade: the Red Sea Harbours (Alessandra Siragusa);

20) Gifts Exchange and Tribute in the Amarna Correspondence (Hanadah Tarawneh);

21) Commercial Routes in Upper Egypt from Naqada II to the Protodynastic: Defining Patterns of Interaction (Elena Valtorta);

22) Lead Weights and Ingots from Heracleion-Thonis: an Illustration of Egyptian Trade Relations with the Aegean (Elsbeth van der Wilt);

23) The Egyptian Economy: Sources, Models and History (David A. Warburton);

24) Trade and Money in Ramessid Egypt: the Use of General Equivalents in Economic Transactions (Andrea Zingarelli).

Egypt and the Near East: beszámoló

Most pedig következzék az a beszámoló, amire alighanem több olvasónk várt, mint a RAI-s ismertetésekre: „Egypt and the Near East – The Crossroads. International Workshop on the Relations between Egypt and the Near East in the Bronze Age”. A műhelyet (bár bízvást nevezhetjük konferenciának is) a prágai Károly Egyetem Egyiptológiai Intézete szervezte, amely – többek között – arról nevezetes, hogy évente megrendez egy magas színvonalú konferenciát (hja, vannak ilyen egyiptológiai tanszékek is), a tavalyihoz ld. beszámolónkat itten. Magyar részről csak jelen sorok szerzője vett részt (előadása: The Identification of Qode. Reconsidering the Evidence); egyiptológus nem (khm). Ami az esemény technikai részét illeti, gyorsan elintézhető: kifogástalan és flott szervezés, mindössze egy dolog volt érthetetlen, hogy a konferencia szigorúan angol nyelvű volt – ami, tekintve a tematikát, a helyszínt (Prága!), s azt hogy négy angol anyanyelvű előadóval szemben volt hét német (és egy, akinek mindkettő az anyanyelve volt), legalábbis furcsa.

Az előadások kronológiai rendben hangzottak el, s a szervezők külön ügyeltek arra, hogy a tematikusan összetartozó előadások (pl. Amarna-levelek) egymást kövessék. Az előadásokat négy nagyelőadás tagolta. Ezek közül egy csak áttételesen kapcsolódott a konferencia témájához (A. Rainey: East meets West: The hybrid language of the Amarna letters from Canaan), bár végül is, szigorúan véve, ez az egyéb Amarna-előadásokról is elmondható, melyből az egyik nem igazán mutatott fel újdonságokat (H. Tarawneh: The Amarna Letters: two languages, two worlds and two dialogues); a másik viszont annál inkább: Violetta Cordani az egyik RAI-s bejegyzésben már kiemelt kollegina az általa kidolgozott kronológiai rendszerbe illesztette be az Aziru-leveleket (Aziru’s Journey to Egypt and Its Chronological Value). Itt hívom fel a figyelmet, hogy a kollegina doktori disszertációja (La cronologia del regno di Suppiluliuma I) letölthető a világhálóról (igen, olaszul – ez ma már a hettitológiában teljesen normális).

M. Abd el-Maksoud nagyelőadásában a Tell Hebua I-III lelőhelyein végzett elmúlt húsz év munkáját tekintette át (New Discoveries in the Way of Horus in North Sinai). Szintén csak ásatási beszámolót tartott J. Bretschneider Gibaláról (Tell Tweini), amely kapcsán nagyon tudom ajánlani az ásatási honlapot (link alant). A kurrens nevezetes ásatások interpretációja kapcsán természetesen több előadás is foglalkozott Tell ed-Dab’ával (B. Bader, M. Müller) és Qatnával (A. Ahrens) is.

A nyitó előadás Pierre de Miroschedji nagyelőadása volt, aki kifejezetten érdekfeszítő előadásában a kora bronzkori dél-palesztínai egyiptomi kolonializmus struktúráját és dinamikáját mutatta be (The interaction between Egypt and the Levant during the 4th and 3rd millennium BCE). Miroschedji prezentációját egyébként több előadás követte, mely az általa vizsgált korszakot taglalta a kerámia szemszögéből (M. Czarnowicz, E. Chr. Köhler, A. Wodzinska, Chr. Knoblauch).

A negyedik nagyelőadást egy előadópáros, Elena Devecchi és Jared L. Miller tartotta, amely voltaképp két külön előadás volt, amelyet csak Horemheb személye és a kronológia, mint téma kötött össze (Hittite-Egyptian Synchronisms and their Consequences for Ancient Near Eastern Chronology). Devecchi kiindulópontja a CTH 63.A szöveg, volt melyben II. Mursili megemlíti, hogy békeszerződésre készül Egyiptommal. Először ezt az eseményt helyezte el Mursili uralkodásán belül, relatív kronológiailag, majd arra a kérdésre kereste a választ, hogy megkötötték-e valaha ezt a szerződést. Így fedezte fel, hogy III. Hattusili és II. Ramszesz békekötésének hieroglif változata némiképp eltér az ékírásostól, az ugyanis két megelőző szerződésről tud: egy, amely I. Suppiluliuma idejében is érvényben volt, s egy másik, amely II. Muwattalli idejében (a történet sajátossága, hogy ezt az egyiptológusok minden további nélkül tudomásul vették, míg a hettitológusoknak ez fel sem tűnt). Az első minden bizonnyal az ún. Kurustama-szerződés (amelyet Suppiluliuma szegett meg, amikor bosszúhadjáratot indított az egyiptomiak által megölt fia miatt), a második lenne a II. Mursili-féle, amelyet feltételezhetőleg Horemhebbel kötött. Itt kapcsolódott Miller előadása, melyben az általa felállított elméletet (hogy ti. Horemheb azonos egy, a hettita forrásokban Armā néven ismert egyiptomi tábornokkal) és kronológiai következményeit érintő kronológiai (Groddek) és filológiai (jelen sorok szerzője) kritikákra válaszolt (a filológiaira nem sok sikerrel), ill. az alternatív kronológiákhoz (Wilhelm, Aston) fűzött megjegyzéseket.

Matthias Müller előadásában frissen megjelent könyve eredményeit foglalta össze, melynek lényege, hogy az egyiptomi írnokok által használt akkád a tökéletlen idegennyelv-elsajátítás tipikus jegyeit mutatja (Egyptian Akkadian as an Interlanguage System).

Természetesen nem minden előadás volt kimagasló (S. Zamazalová sikeresen reciklálta azt, amit egy újasszír szövegolvasáson háttérül elmond az oktató (Egypt, Kush and Assyrian in the 8th century BCE)), csalódást ugyanakkor mindössze a két brit előadó keltett (Zamazalová is a UCL-ről jött). G. Smith előadásának lényegét voltaképp senki sem értette (Political change in the late Predynastic and Protodynastic of Ancient Egypt), míg R. G. Roberts úgy vélte, hogy történelmet alkot azzal, ha felhívja a figyelmet, hogy ne kövessük szó szerint, amit az egyiptomi szövegek a Tengeri Népekről írnak (Egyptians, Philistines, and the bias of hindsight) – de Miller gyorsan felvilágosította, hogy ennek szükségességére már évtizedek óta rájött a kutatás.

Záró megjegyzésként nem tudom megállni szó nélkül, hogy a majd két tucat előadóból mindössze hárman osztottak handoutot (engem is beleértve), viszont majd mindenki powerpointozott, ha kellett, ha nem. Erről már sokszor írtunk a blogon és őszintén szólva még mindig nem értem, miért jó ez.

Összességében kiemelkedő konferencia volt, s meg kell mondanom, sokkal színvonalasabbnak és sokkal inkább „Time and History” témájúnak éreztem, mint a RAI monumentális rendezvényét. Az elmúlt évekre visszatekintve egyre erősebben rajzolódik ki az a tendencia (legalábbis számomra), hogy valóban magas színvonalra, sűrű programra, tanulságos előadásokra az ilyen kis lélegzetű, szűk(ebb)re szabott témájú rendezvényeken lehet számítani és nem a monstre eseményeken.

Szimpózium Ta'yinatról

Noha már sokszor elmondtam, hogy olyan műhelyeket / konferenciákat nem említek meg, amelyek arra sem képesek, hogy egy weboldalt létrehozzanak, most kivételt teszek, a téma fontossága miatt:

The Canadian Society for Mesopotamian Studies’ Annual Symposium

Saturday, 2 October 2010, 10 am - 2 pm

Auditorium Room 108, Koffler House, 569 Spadina Avenue, St. George Campus, Universityof Toronto, Toronto, Canada.

Crossroads of Civilization: Recent Discoveries at Tayinat on the Orontes

Tayinat in the Late 3rd Millennium BC - Lynn Welton, University of Toronto

Sea Peoples and Neo-Hittites in the ‘Land of Palistin’ - Brian

Janeway, University of Toronto

Temples, Tablets and Assyrian Imperialism at Tayinat - Timothy

Harrison, University of Toronto

Some Preliminary Thoughts on the Tablet Collection in Temple XVI -

Jacob Lauinger, Johns Hopkins University

Egyébként érdemes meglátogatni az ásatás honlapját (link alant), ahonnan számos cikk le is tölthető.

AoF 2010/1

Die Anschaffungspolitik beim Erwerb vorderasiatischer und ägyptischer Altertümer für die Museen zu Berlin im Jahre 1885/86 anhand der Briefe von Otto Puchstein an Adolf Erman (S. Alaura) 

A New Fragment of Nisaba A (Ll. Feliu)

Das Ritual in Enheduanas Lied „Königin der zahlreichen Me“ (J. Keetman)

The Meaning and Significance of the Old Assyrian sikkātum (Chr. Brinker)

Nochmals zu den Gerste-Qualitäten šihtu und isnu in mittelassyrischen Texten (H. Freydank)

The Palermo Stone: the Earliest Royal Inscription from Ancient Egypt (Sh.-W. Hsu)

Zur Bedeutung von „mrgn“ als semitisches Fremdwort im Ägyptischen (S. Bojowald)

Die Etymologie von tekri-, einem hapax legomenon in den ,Mannestaten Suppiluliumas‘ (F. Breyer)

Mythologische Fragmente (J. Lorenz)

Zum hethitischen Personenrecht: § 34 HES (R. Haase)

The Prince, the KAR.KID Women and the arzana-house: A Hittite Royal festival to the goddess Katahha (CTH 633) (A. Taggar-Cohen)

Community and Individuals at Emar (M. Viano)

Urartäisch barzani zelde (Chr. Girbal)

Ein Täfelchen über Gerstenrationen aus Tigunānu(?) (G. Wilhelm - R. Akdoğan)

Ókor 2010/2

Ha kicsit megkésve is, de felhívom a figyelmet az Ókor ezévi második füzetére, melyben két, blogunk témájába vágó tanulmány is olvasható:

Árvay Tamás: Az asszír Münchhausen báró kalandjai. II. Sarrukín hadjárata az asszír propaganda szemszögéből

Almásy Adrienn: A fecske és a tenger meséje. Egy démotikus állatmese (Berlin no. 12845)

Beszámoló az 56. RAI-ról 2. (A plenáris és hettitológiai előadások)

A konferencia három plenáris előadással nyitott. Megvallom őszintén, nem tudom miről szólt B. Groneberg előadása (Creating Time in Narrative Discourse), mert a „narratív diskurzus” kifejezés elhangzása egy önvédelmi mechanizmust indít be az agyamban, amely kizárja bármilyen ilyen tárgyú információ beszüremkedését. W. van Soldt előadása (The Extent of Literacy in Syria and Palestine during the Second Millennium B.C.) újdonságot nem tartalmazott, csak elmondta, mi a kutatás helyzete.

A következőkben a fontosabb hettitológiai előadásokról ejtek pár szót. A. Mouton néhány hettita születési rítust elemzett, mint az átmenet rítusait is (Time and Space in the Hittite Rites of Passage) – kár, hogy ezek – mint J. Miller a vitában rámutatott – nem átmeneti rítusok, mivel valójában nem a születéshez, hanem a terhességhez kapcsolódnak.

F. Giusfredi jelen sorok szerzőjének elméletét (ZA 99 [2009] 247-269) vette górcső alá, és a két kulcskérdésben (viselték-e a labarna címet az újhettita királyok; ill. a REGIO.HATTI.VIR2 ‘a hettita’ jelcsoport olvasata) fogalmazott meg markánsan eltérő véleményt, melynek következtében a feliratot egy karkamiši újhettita uralkodó korára datálta (Further Considerations on the ANKARA-Silver Bowl). Sajnos a javasolt olvasata (REGIO.DOMINUS és egy szóelválasztó jel) epigráfiailag nem állja meg a helyét (augusztus elején Ankarában megvizsgálhattam a tálat és feliratát, és az bizony HATTI és nem DOMINUS jel; ilyen formájú szóelválasztó jelre pedig nincs párhuzam). Az egyetlen töredékes feliratot, amelyet annak bizonyításául hozott fel, hogy az újhettita uralkodók is viselték a labarna címet, már részletesen tárgyaltam az eredeti cikkben, rámutatva, hogy ez az olvasat epigráfiailag megintcsak nem lehetséges. 

Minthogy az olasz hettitológia nagyon erős, nem meglepő, hogy egy másik fiatal kutató is kimagasló előadással jelentkezett (V. Cordani: One-year or five-year War? A Reappraisal of Shuppiluliuma’s First Syrian Campaign), aki „mindössze” annyit tett, hogy elsőként az eddigi kutatók közül figyelmesen olvasta el a vonatkozó forrást, amely feketén-fehéren ötéves hadjáratról beszél.

Ellenpontozásként megemlítem az izraeli I. Peled előadását, amely a konferencia egyik mélypontja volt (Eunuchs throughout the History of the Ancient Near East: A Reassessment). Az egy dolog, hogy nem arról beszélt, ami a címe, hanem egy hettita előkelőről (ill. annak eunuch mivoltáról), az már kicsit zavaróbb volt, hogy kézenfekvőnek vette, hogy a Hettita Birodalomban voltak eunuchok (ezt ugyanis nem tudjuk), az viszont különösen zavaró volt, hogy úgy olvasott ki hieroglif luvi jeleket, ahogy nem lehet.

Még két előadást említenék. A grúz N. Phiphia a megrel (egy nyugat-grúziai nyelv) és a kaška névanyag közötti párhuzamokra hívta fel a figyelmet. Bár előadása filológiailag erősen támadható volt, egy nagyon pozitív vonását kiemelném: arra hívta fel a figyelmet, hogy az asszírok által említett kaška – abešla szövetség puszta tényéből semmilyen etnikai következtetés nem vonható le. Ennek az a jelentősége, hogy utóbbiakat egyes, köztük neves, kutatók előszeretettel, de valószínűleg alaptalanul az abkházokhoz kötik, és e szöveghelyet alapul véve próbálnak következtetni a kaškák nyelvi hovatartozására, sőt, horribile dictu a hatti nyelv rokonságára is (Historical Memory about Migration of the Kaskians in the Western Georgia).

Végezetül a török İ. Taş egy leletmentésről számolt be (ill. megemlített egy újonnan talált és hamarosan publikálásra kerülő hieroglif luvi sztélét is), amelynek következtében örvendetesen gyarapodnak az információink a hettita kőfejtőkről (Unfinished Sculpture from a Quarry Karakiz Yozgat).


Folytatjuk.

Live from Prague

Kedves Olvasóink!


Bár őszinte sajnálatomra egy magyar egyiptológus se jött el az "Egypt and the Near East" c. konferenciára, az Agyagpap fáradhatatlan tudósítói mindenütt ott vannak, így élőben jelentkezem Prágából (hamár honi egyiptológusaink nem, én azért előadok). Az első nap már lement, az első nagy és igen kiváló előadással P. de Miroschedjitől (erről majd részletesen később), és nagyon-nagyon sok kerámiával, amely Egyiptom és a kora bronzkori Levante kapcsolatát taglalta, majd egy kicsi hyksosoztunk. Holnap haladunk előre az időben, lesz kerámia, de némi filológia is, és a hangulat pénteken minden bizonnyal a tetőfokára fog hágni, amikoris az egyiptomi - hettita szinkronizmusok kerülnek terítékre. Egyenek Önök is sok knédlit, ha tehetik!

Simon Zsolt, Agyagpap, Prága

Beszámoló az 56. RAI-ról 1. Általános észrevételek

Az ókori keletesek évenkénti seregszemléjére ezúttal Barcelonában került sor, közelebbről a Barcelonai Egyetem igencsak pompás épületében. A téma „Time and History in the Ancient Near East” volt. A konferencián – az igen sokakat érintő téma ellenére – sajnos csak három magyar vett részt (Sövegjártó Szilvia, Kuli Sára és jelen sorok szerzője [előadással, címe: War war Großkönig I(a)+ra/i-TONITRUS der KARAHÖYÜK-Inschrift?]). 

Mint az sejthető, a konferencia témáját kétféleképp lehetett megközelíteni: vagy egy történeti / kronológiai részletprobléma kidolgozásával vagy a lehető legáltalánosabban, az időről és a történelemről, mint olyanról való elmélkedéssel. Mindkettőre akadt bőven példa a konferencián, bár az én ízlésemnek kicsit túlontúl sok tartozott az utóbbi kategóriába. Ugyanakkor olyan mennyiségű eltérő témájú előadás hangzott el és eltérő témájú műhely került megszervezésre, hogy számomra végeredményben egyáltalán nem keltette egy történeti tárgyú kongresszus benyomását. Én többek között ezért sem tartom jó ötletnek egy téma kijelölését, de azt meg végképp nem, hogy ha van ugyan téma, de voltaképp bármiről lehet beszélni. 

A műhelyek egyébként a következőek voltak: középasszír kutatások, korai akkád nyelv és közege, hurri nyelv, ókori keleti jog; építészet és régészet. Rögtön hozzá kell tennem, hogy azok jártak jól, akik valamilyen műhelybe tagozódtak be. A többi előadást ugyanis a konferenciát szervező amúgy népes bizottság a lehető legnagyobb káoszban sorolta be, az egyes szekciók előadásai között az esetek túlnyomó többségében semmilyen kapcsolat nem volt az égegyadta világon. Ezt elég sokan nehezményezték – már a konferencia előtt is, de a szervezők egyszerűen nem voltak hajlandóak ezen változtatni. Arra se figyeltek, hogy azonos tárgykörű előadások ne legyenek párhuzamos időpontban (három párhuzamos helyszín volt). Ha valami rosszul volt megszervezve a konferencián, akkor az ez volt – csakhogy azért ez elég kardinális kérdés (a másik, ami nem sikerült, az a második fogadás volt, amin csak ételben és italban szenvedtünk hiányt, amúgy a látkép és a helyszín meggyőző volt).

Az ókori keleti régiókat a megszokott arányban képviselték, vagyis főképp az akkád – sumer filológia / história / régészet stb. tárgykörébe tartozó előadások hangzottak el, a hettitológusok, bár szép számmal voltak jelen, továbbra is inkább saját – de csak háromévente megrendezett – konferenciájukra járnak elsősorban; míg az egyéb régiók / korszakok jószerével láthatatlanok voltak. Én ezt magam részéről persze roppant sajnálatosnak tartom.

Folytatjuk.

Egypt and the Near East - infok

Megjelent a jövőheti prágai "Egypt and the Near East - The Crossroads" konferencia honlapján a program és az absztraktok is letölthetővé váltak.

MTA Sasakawa-ösztöndíj

A Magyar Tudományos Akadémia - Sasakawa Young Leaders Fellowship Fund (Fiatal Vezetők Ösztöndíja Alapítvány) pályázatot hirdetett diplomás fiataloknak társadalomtudományi továbbképzési ösztöndíj elnyerésére.

A Kuratórium előnyben részesíti a nemzetközi beágyazottságú, korunk aktuális társadalmi és gazdasági problémáinak megoldását célzó kutatásokat.

Pályázatot nyújthatnak be társadalomtudományi diplomával és nyelvvizsgával rendelkező 35 év alatti szakemberek. Az elnyerhető ösztöndíj időtartama 10 hónap. A továbbképzési ösztöndíj nyertesei 2011. január 1-től akadémiai vagy egyetemi kutatóhelyen (Budapesti Corvinus Egyetem, Debreceni Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem), témavezető irányításával végzik munkájukat.

Az ösztöndíj havi összege nettó 100.000 Ft. Az Alapítvány az ösztöndíjak odaítélésével munkaviszonyt nem létesít. Az Alapítvány által nyújtott összeg adómentes.

A Sasakawa ösztöndíjjal egyidejűleg teljes munkaidős munkaviszony illetve egyéb ösztöndíjas jogviszony nem tartható fenn.

A pályázatok benyújtási határideje: 2010. október 1.

Bővebb információ itten.

Konferencia-program: Egypt and the Near East

Minthogy a jövő héten sorra kerülő prágai "Egypt and the Near East" konferencia programja még mindig nem jelent meg a honlapjukon, ideiktatom az előzetes (hétfői állapotot tükröző) változatot:

Egypt and the Near East - The Crossroads

International Workshop on the Relations between Egypt and the Near East in the Bronze Age

Prága, szeptember 1-3.

Szeptember 1.

9:15–10:00 Keynote lecture I: Pierre De Miroschedji: “The interaction between Egypt and the Levant during the 4th and 3rd millennium BCE”

10:00–10:30 Gavin Smith: “Political change in the late Predynastic and Protodynastic of ancient Egypt”

11:00–11:30 Marcin Czarnowicz: “Between core and periphery – early contacts between Egypt and Palestine in a light of excavations at Tell el-Farkha, Eastern Nile Delta”

11:30–12:00 E. Christiana Köhler: “Levantine Early Bronze II and III ceramic imports at Helwan”

14:00–14:30 Anna Wodzinska - Mary F. Ownby: “Levantine combed ware in the context of the Heit el-Ghurab settlement at Giza – late 4th Dynasty (Early Bronze III)”

14:30–15:00 Teodozja Rzeuska: “Levantine Early Bronze Age III pottery from West Saqqara”

15:00–15:30 Christian Knoblauch: “Egypt and the Levant in the late Old Kingdom: A view from Upper Egypt”

15:30–16:00 Bettina Bader: “Contacts between Egypt and the Levant as seen in an unplanned settlement of the late Middle Kingdom at Tell el-Dab‘a/Egypt”

16:00–16:30 Miriam Müller: “Life Abroad – Tradition and Acculturation on Egyptian Ground”

Szeptember 2.

9:00–9:45 Keynote lecture II: Mohamed Abd El-Maksoud: “New Discoveries in the Way of Horus in North Sinai”

9:45–10:15 Alexander Ahrens: “A Stone Vessel with Hieroglyphic Inscription from Tomb VII at Tell Mišrife/Qaṭna (Syria): Yet Another Object Naming a Princess of the Middle Kingdom (12th Dynasty) in the Northern Levant”

10:45–11:15 Petra Maríková Vlcková: “The so-called Brussels group of execration texts set in context”

11:15–11:45 Daphna Ben-Tor: “Political Implications of New Kingdom Scarabs in Palestine during the Reigns of Tuthmosis III and Ramesses II”

14:00–14:45 Keynote lecture III: Anson F. Rainey: “The Role of Akkadian in the Decipherment of the Ancient Hebrew Verbal System”

14:45–15:15 Hanadah Tarawneh: “The Amarna Letters: two languages, two worlds and two dialogues”

15:15–15:45 Violetta Cordani: “Aziru’s Journey to Egypt and Its Chronological Value”

16:15–16:45 Alexander Ahrens: “Vassals and Vessels? A Clay Sealing with the Throne Name of Amenhotep IV–Akhenaten from the Royal Palace at Tell Mišrife/Qaṭna (Syria)”

16:45–17:15 Florian Lippke: “Crossroads in the Southern Levant. Egypt and the Near East from Middle Bronze to Early Iron Arge regarding texts, images and architecture from Jerusalem and other places.”

17:15–17:45 Diana Liesegang: “Egypt and Hatti in the mirror of Art and Word; the Battle of Kadesh and her royal iconic programme – between historical truth and royal propaganda”

Szeptember 3.

9:00–9:45 Keynote lecture IV: Jared L. Miller - Elena Devecchi: “Hittite-Egyptian Synchronisms and their Consequences for Ancient Near Eastern Chronology”

9:45–10:15 Matthias Müller: “Egyptian Akkadian as an Interlanguage Language”

10:45–11:15 Zsolt Simon: “The Identification of Qode. Reconsidering the Evidence.”

11:15–11:45 Jana Mynárová: “The Silver Treaty and Its Impact on the Ramesside Royal Titulary”

14:00–14:30 Joachim Bretschneider: “Gibala and the East Mediterranean: A multidisciplinary research project investigating cultural interaction between Tell Tweini and the East Mediterranean in the Bronze and Iron Ages”

14:30–15:00 Christopher Brinker: “Are you serious? Are you joking?”: Wenamun’s Misfortune at Dor in its Ancient Near Eastern Legal Context

15:30–16:00 R. Gareth Roberts: “Egyptians, Philistines, and the bias of hindsight”

16:00–16:30 Silvie Zamazalová: “Egypt, Kush and Assyria in the 8th century B.C.”

Agyagtábla-töredék Jeruzsálemből

Nemrégiben egy aprócska, akkád nyelvű agyagtábla-töredék került elő Jeruzsálemből az otttani ásatások során, sajnos nem in situ (a kép forrása). A helyi agyagból készült (vagyis helyben, Jeruzsálemben írt) töredék gyorsan publikálásra is került egy alapos dolgozatban:

E. Mazar et al.: A Cuneiform Tablet from the Ophel in Jerusalem. Israel Exploration Journal 60 (2010) 4-21.

A szerzők következtetése szerint a töredék a királyi archívumból származik, feltehetőleg egy, a jeruzsálemi király által az egyiptomi fáraónak írt levél töredékéről van szó. A király talán épp Abdi-Heba, akinek levelezését a fáraóval jól ismerjük az Amarna-corpusból (EA 285-290) - s ez persze megint aláhúzná Jeruzsálem vélelmezett késő-bronzkori jelentőségét (ez olvasható a Bibliai régészet blogon is).

Egy efféle lelet természetesen sok kutató figyelmét magára vonja és így már meg is születtek az első reflexiók, amelyek nagymértékben árnyalják a szövegkiadók kicsit elsietett következtetéseit:

Chr. Rollston bejegyzése, aki részletes érveléssel rámutat, hogy a nemzetközi levélváltás csak egy a számtalan lehetőség közül a levél valódi funkciójának meghatározására (addendumokkal J. Huehnergardtól és W. van Soldttól).

S. L. Sanders három bejegyzése:

1) egy általános háttér, különös tekintettel a kánaáni Amarna-levelek nyelvére;

2) az egyedüli biztosan azonosítható igealak elemzése, amelyből kiderül, hogy más akkád nyelvjárásban íródott, mint Abdi-Hebának az Amarna-levelezésben fennmaradt levelei, tehát biztosan nem az ő archívumából származik a töredék;

3) egy történeti háttér, amelyben emlékeztet arra, hogy Abdi-Heba nem király volt, hanem az egyiptomi fáraó helyi katonai parancsnoka - és hogy régészetileg nem ismerünk semmit a késő-bronzkori Jeruzsálemből.

Más szavakkal: továbbra sem tűnik jelentékeny településnek Jeruzsálem ebben az időszakban.

Két konferencia-felhívás

Minthogy mindkettő ugyanattól a szervezettől származik, így technikai részeiben azonos, a két felhívást egybeszerkesztettem (sajnos a honlapjukon ezek a részletek nem érhetőek el).

ARAM Society for Syro-Mesopotamian Studies is organizing

(a) its Thirtieth International Conference on the theme of “Trade Routes and Seafaring in the Ancient Near East”, to be held at the University of Oxford, 04-06 July 2011. The conference will start on Monday July 04 at 9am, finishing on Wednesday July 06 at 6pm.

(b) Thirty-First International Conference on the theme of the Amorites, to be held at the University of Oxford, 11-13 July 2011. The conference aims to study the Amorites’ kingdoms and their civilization in the Syro-Mesopotamian region; and it will start on Monday July 11 at 9am, finishing on Wednesday July 13 at 1pm.

Papers: Each talk is limited to 30 minutes with an additional 5 minutes for discussion. It would help us greatly if the speaker keeps to the time allocated in order to allow the other speakers sufficient time to address the Conference. If however a speaker feels that 30 minutes is not enough time for his/her topic, an extended version of his/her paper can be published in the book of the Symposium, while the 30 minute limit will be retained for the presentation of his/her paper at the Conference itself.

Papers will be accepted from accredited academics in the field, and please note that the Organising Committee of the Conference will be very strict in only accepting papers relevant to the main theme of the conference. We need you CV if you are a new contributor to an Aram conference. All papers given at the conference will be considered for publication in a future edition of the ARAM Periodical, subject to editorial review.

Abstract: The Organising Committee of the Conference would like to receive your abstract before the end this calendar year 2010. We will confirm that we have accepted your proposal on receipt of an abstract, which should be in the region of 500 words long and it should include a list of the keywords of the major subjects to be covered inthe paper, along with a bibliography of the primary sources that will be discussed.

Academic Research: We accept papers only from academics who are experts in the field of

their research, and we reject any paper which does not fulfil the academic requirements. We do not also accept papers of any published work, and all political interventions are forbidden in any Aram conference.

Handouts: You should prepare your own handouts, and 40-50 copies will be enough for your

audience.

If you wish to participate in the conference, please contact Dr. Shafiq Abouzayd: Aram Society, the Oriental Institute, Oxford University, Pusey Lane, Oxford OX1 2LE, England. Tel. 01865-514041, Fax. 01865-516824, Email: aram at orinst.ox.ac.uk

Könyvajánló (ókori Kelet)

A. Goetze - B. Foster: Cuneiform Texts from Various Collections. YOS BT. Yale UP, 2010.

D. Homes-Fredericq - J. B. Hennessy - C. Saba (szerk.): The Archaeology of Jordan I. Bibliography 2. 1980-2005. Akkadica Supplementum XI. Cultura, 2010.

D. Wengrow: What Makes Civilization? The Ancient Near East and the Future of the West. Oxford UP, 2010. [GKönyv]

M. P. Maidman: Nuzi Texts and Their Uses as Historical Evidence. SBL, 2010.

E. H. Cline (szerk.): The Oxford Handbook of the Bronze Age Aegean. Oxford UP, 2010. [GKönyv]

A. Bianchi - A. Wissing: Ausgrabungen 1998-2001 in der zentralen Oberstadt von Tell Mozan / Urkes II. Die Kleinfunde. Studien zur Urbanisierung Nordmesopotamiens A2. Harrassowitz, 2010.

J. Alvarez-Mon: The Arjan Tomb. At the Crossroads of the Elamite and the Persian Empires. Acta Iranica 49. Peeters, 2010.

A. H. Podany: Brotherhood of Kings. How International Relations Shaped the Ancient Near East. Oxford UP, 2010. [GKönyv]

Aramazd - AJNES 4/1 (2009)

A tartalomból:

Chr. K. Piller: Ein "echter" Hortfund? Zur Datierung eines Metallfundes aus Raum A113 in Arslantepe bei Malatya.

J. Puhvel: Hittite pankur: Return to Common Sense.

A. Petrosyan: The "Eastern Hittites" in the South and East of the Armenian Highland?

N. Harutyunyan: New Remarks on the Urartian Lexicon

Museu Egipci de Barcelona

Figyelem! Jelen sorok egy nem-egyiptológus tollából származnak, ezt kéretik figyelembe venni.

***

Barcelonában több kiváló régészeti múzeum is működik, melyek olcsón körbejárhatóak az ún. Arqueo-Tickettel (Már ha az adott múzeumnak van épp ilyen szelvénye - de ne menjünk bele a mediterrán munkamorál boncolgatásába). Ezek egyike a Barcelona építészetileg nevezetes L'Eixample negyedében található Egyiptomi Múzeum, amely voltaképp egy magángyűjtemény: egy Jordi Clos nevű hotelmágnás gyűjtői munkásságának eredménye, aki 1993-ban létrehozott egy régészeti alapítványt, amely mindennek anyagi hátterét biztosítja. Ám ez mára - a hozzá kapcsolódó gazdag könyvtárral - komoly szakmai hellyé nőtte ki magát: ásatásokat és gazdag publikációs tevékenységet folytat, sőt, még egyiptológiai magánegyetemet is működtetnek.

Az épület maga nem túl nagy, a kiállítás csak egy bejáraton át közelíthető meg, így befelemenet is át kell jutnunk a múzeumshopon, ami azért nem lélekemelő (eltekintve a már-már vásárlásra késztető egyiptomi Playmobil-készletektől). A mintegy ezertételes anyag három szinten helyezkedik el, a legalsón találhatóak az időszaki kiállítások és a könyvtár is (a könyvtár olyan darabokkal dicsekedhet, mint egy teljes Description és egy eredeti Athanasius Kircher-kötet). A többnyelvű feliratokkal ellátott tárlók többsége körüljárható. A most látható időszaki kiállítást azonban csak katalánul sikerült feliratozni...

A berendezés tematikus, pl. a fáraó, az istenek (Bész-rajongóknak a hely kötelező!), mumifikáció, művészetek, stb. (az Olvasókat gondolom nem érdekli, de én világ életemben utáltam a tematikus elrendezést, én a kronológikus elrendezés híve vagyok). Megtalálható a kötelező sírkamra-rekonstrukció és az ásatási / kutatói munkát illusztráló kisfilm is. Az anyagban az egyiptológusok bizonyosan számos izgalmas dolgot találnak, a nem-egyiptológus számára pedig mindig megdöbbentőek (és az anatolistát meg heves irigykedésre késztetik) a III. évezred második feléből fennmaradt szerves anyagok (pl. ruhadarabok). S persze rendkívül szórakoztató Domitianust fáraóként viszontlátni.

Az időszaki kiállítás (Secrets del Museu Egipci - mi más?) nagy részét XIX. sz.-i útibeszámolók és publikációk tették ki, korabeli fényképekkel, amelyek így egy egészen más Egyiptomot mutatnak be, az effajta képek kedvelőinek - mint jelen sorok szerzője - felettébb érdekes egy kiállítás.

Çorum Müzesi

Amint azt legutóbb ígértem, most, mivel épp semmilyen konferencián vagy projektumban nem veszek részt (legalábbis nagyon remélem, hogy nem felejtettem el ott lenni valahol), feltámadnak a blogbejegyzések, elsősorban az elmúlt hetek szakmai anyagából táplálkozva.

Jelen bejegyzés tárgya egy kelet-közép-anatóliai török kisváros, Çorum, múzeuma. Maga a kisváros nem feltétlenül halálosan izgalmas (kivéve a szeldzsuk erődök és az ottomán óratornyok, valamint a leblebi szerelmeseinek), nemígy a múzeum! E város a hasonnevű tartomány központja, mely tartomány arról nevezetes, hogy a legnevezetesebb hettita lelőhelyek itten találhatóak, ennek megfelelően a múzeum a hettiták iránt komolyan érdeklődőknek és minden magára is adó ókori keletesnek kihagyhatatlan (ennek van még egy speciálisan tudománypolitikai oka is, erről ld. lentebb).

A 2003-ban (újra) megnyílt múzeum egy nagyméretű, parkosított kertből és az 1914-ben, kórháznak épült múzeumi épületből áll (utóbbiban egy etnográfiai gyűjtemény is helyet kapott). A kertben is érdemes végigsétálni, ott található meg például a Kayalı Boğaznál talált hettita bikafejet formázó relief: a forrás a bika száján keresztül csobogott elő. S egy hettita várrekonstrukció is, amely aranyos (s voltaképp formailag helytálló is), bár leginkább egy hettita Playmobil-várra hajaz, idealizált négyzetes alakja és méretarányai miatt.

A múzeum a khalkolitikumtól a bizánci korig tartalmaz anyagot (igen figyelemreméltó a phryg részleg is),  köztük az egyik Alaca Höyük-i sír rekonstrukcióját is (a sírok anyaga azonban Ankarában van kiállítva). A törzsanyagot azonban érthető okokból a hettiták alkotják, a leletek Boğazköyből, Alaca Höyükből, Eskiyaparból és Hüseyindedéből származnak (hogy milyen alapon osztozott az ankarai, a helyi, valamint ezen  múzeum a hattusai leleteken, azt nem tudom). A "hétköznapi" izgalmak (mint például hordozható tűzhely, erődítmény-modell-töredék, istenszobrocskák) mellett több igazi unikális ínyencség is itt található meg, néhány példa:

1. A két hüseyindedei reliefdíszes váza - az egyik egy, a többek között Krétáról és Avarisból is ismert bikaugratásra hasonlító jelenetet is felmutat, amely gyorsan nagy hírnévre tett szert, míg ki nem derült, hogy nem bikaugratást ábrázol (de persze még mindig vannak hívei a hagyományos nézetnek).

2. I/II. Tudhaliya kardja, rajta a felajánlási felirattal, annak alkalmából, hogy legyőzött egy nyugat-kis-ázsiai koalíciót (ez rendkívül kevés hettita kardleleteink egyike).

3. Egy hettita fűrész.

4. IV. Tudhaliya sztéléje (ld. fent), amely sokak szerint őt ábrázolja, megistenült formában (vagy nem, de itt a vita nem lezárt).

Emellett látható a hettita fal- és útépítési technika, ill. az egyik hettita fúrótípus rekonstrukciója is.

A múzeum másik csemegéje az ortaköyi leletek, melyek publikálatlanok ugyan - de itt megtekinthetőek (fotózni ebben a részlegben értelemszerűen [elméletben] nem lehet). A leletek igen széles skálán mozognak, szövegek és pecsétlenyomatok mellett például rituális balta (amelynek csak kaukázusi párhuzamai ismertek, ill. egy ábrázolása Hattusából az ún. Király-kapun), egyiptomi szórványleletek, s nagyszámú, elsősorban a hétköznapi élethez tartozó hettita kerámia. Az ezeket kísérő szöveg minimális (értsd: nem informatív), a datálás pedig legtöbbször megmosolyogtató (értsd: "hettita"). Ellenben hosszasan lehet olvasni a múzeum és egyúttal az ásatás vezetőjének Ortaköyt illető egyéni interpretációjairól: hogy ti. Ortaköy is hettita főváros lett volna, ill. hogy az egyik épület bejáratát őrző íjászt ábrázoló relief voltaképp Tessub, a hurri Viharisten (!).

A múzeum reggel nyolctól este hétig van nyitva, a város pedig három órányira van Ankarától az országúton, szóval csak ki kell ugrani :-)

Hamarosan új bejegyzések

Szeretnénk minden Kedves Olvasónkat megnyugtatni, hogy hamarosan újabb bejegyzések sora következik, és a leállás csak ideiglenes. Utóbbi annak tudható be, hogy jelen sorok szerzője az utolsó bejegyzése óta először a RAI-n töltötte az idejét, majd egy pesti alvás után Törökországba távozott egy projektum keretében (és amely révén holnap Hattusában fog néhány kollégát kalauzolni). A magam részéről nagyjából jövő hét közepétől fogok ismét bejegyzéseket közzétenni, addig is néhány tervezett téma: múzeum-ismertetések (a barcelonai egyiptológiai múzeum, az ankarai Civilizációk Múzeuma) és természetesen többrészes, sőt, többszemszögű beszámoló a RAI-ról.