Mint már sokszor elmondtam, nem kommentálunk napi híreket, de néha ezt az ösztöneim felülírják, értelemszerűen akkor, hogyha olyasmiről van szó, amely bármely szempontból engem is érdekel. A mostani esemény, amely kiverte nálam a biztosítékot, az a magyar sajtót is megjárt híradás, hogy egy "3500 éves kőtábla írhatja át a történelmet" (azon régi elmélet felmelegítéséről van szó, miszerint I. Jahmesz fáraó ún. Viharsztéléje utal a thérai vulkánkitörésre). Most tekintsünk el attól, hogy manapság már minden felfedezésnek át kell írnia a történelmet (csillagászatot, paleontológiát, stb.), különben nem kerül címlapra. Ami ezúttal szörnyű, hogy az illető tanulmányt jegyző tudósoknak olyanokat adnak a szájukba, amit nem is állítottak – pedig amit állítanak, az önmagában is problémás (ld. lentebb). S ami a legviccesebb: ezt bárki leellenőrizhette volna, mert a tanulmány mindmáig szabadon hozzáférhető a JSTOR-on. Nézzük akkor a legviccesebb állításokat:
- az egyiptomi szöveg „időjárásjelentés” – már amennyiben az okozott károkat követő helyreállításról szóló szöveget annak lehet tekinteni
- az új fordítás alapján a kutatók úgy vélik, Jahmesz 30-50 évvel korábban uralkodhatott – ilyet azonban egyikőjük sem állít a tanulmányukban, hanem mérlegelik az elméletükkel kapcsolatos kronológiai problémákat
Más szavakkal, mint rögtön látni fogjuk, a híradások teljesen félreértelmezik a kutatók dolgozatát. Nem a helyi kronológiát akarják adjusztálni, hanem a két esemény közötti kapcsolat lehetőségét vizsgálják (és voltaképp nem is foglalnak állást, ld. lentebb). Ezzel kapcsolatban még érdemes megjegyezni, hogy bár a tudósok körében elterjedt dolog a médiumokat és az ő leegyszerűsítő híradásaikat szidni, sajnos maguk a tudósok is aktívan hozzájárulnak ehhez, amikor egyetemeik ilyen bódító közleményeket adnak ki: mindezt ugyanis az MTI nem a saját ujjából szopta, hanem a Chicagoi Egyetem sajtóközleménye tartalmazza (és nem lehet minden MTI-hír mellé egy egyiptológust állítani, lássuk be).
Nézzük meg, hogy ezzel szemben miről szól a tanulmány és mit lehet vele kezdeni. Előre jelzem, hogy ez csak egy blogbejegyzés, ezért kizárólag a kulcsmomentumokról fogok beszélni. Maga az egész thérai kitörés kérdésköre olyan komplikált és akkora irodalom szól róla, hogy érdemi áttekintéséhez minimum egy szeminárium szükségeltetik. De most foglalkozzunk csak ezzel a tanulmánnyal, melynek fő adatai:
Robert K. Ritner – Nadine Moeller: The Ahmose 'Tempest Stela', Thera and Comparative Chronology. JNES 73 (2014) 1-19.
(Amikor ezt írom, akkor épp szabadon letölthető a JSTOR-ról bárkinek, mint említettem volt, noha az a JNES esetén a legújabb kötetekhez akár még könyvtári előfizetés esetén sem enged hozzáférést. Hogyan segítsünk rá egy médiakampányra, ugyebár).
Az alapprobléma jól ismert: I. Jahmesz egyiptomi fáraónak van egy felirata, az ún. Viharsztélé, ami egy nagy vihar okozta pusztítás utáni újjáépítésről számol be. Ezt egy kutató 1994-ben összefüggésbe hozta a thérai vulkánkitöréssel és azóta folyik a vita, hogy valóban azt örökíti-e meg vagy sem. A kutatás inkább arra hajlik, hogy nem (erről egy rövid, inkább bibliográfiai áttekintést tartalmaz ezen tanulmány bevezetője).
A tanulmány első és nagyobbik fele (R. K. Ritnertől) arról szól, hogyan kell pontosan fordítani a Viharsztélét. Ez egy igen alapos filológiai elemzés (noha helyenként kissé indulatos), de az az igazság, hogy érdemi kérdéseken nem változtat: Az eddig is világos volt, hogy a felirat (talán napokig tartó) esőről szól, ezen felül sötétséget és rossz időt említ, valószínűleg az egész országban (ez utóbbi eddig valóban nem volt világos, de ez sem oszt vagy szoroz), amely után az uralkodó rendet rak az országban. Az is világos volt eddig, hogy a feliratot csak az adott elmélet kiötlői tartják metaforikusnak (például a hyksós invázióra utalónak), hiszen valóban vannak természeti eseményeket, sőt konkrétan áradásokat taglaló feliratok, így hiába nyilvánvaló toposz a felirat tartalma, van történeti magva.
A kérdés ugyanis nem ez, hanem az, hogy ez a szűkszavú leírás valóban utalhat-e egy vulkánkitörésre vagy annak utóhatásaira, ill. mi bizonyítja azt, hogy ez nem csak egy jó nagy vihar volt. Erre érdemi választ a szerzőtől se kapunk, az érve alapvetően az, hogy a felirat azt hangsúlyozza, hogy a vihar az egész országot sújtotta. Sajnos azonban egyrészt semmi sem biztosítja, hogy az uralkodó a hatás kedvéért nem színezte ki egy kicsit a történetet. Egy helyi zápor utáni helyreállítás azért nem mutat olyan jól az uralkodói propagandában, a viharnak minimum az egész országot kell sújtania. Másrészt mindez egy vulkánkitöréstől független vihar esetén is megtörténhet, így még ha hű is az egyiptomi leírás, abból sajnos nem következik semmi.
Ennél azonban sokkal súlyosabb a kronológiai probléma, mely a dolgozat másik felét alkotja (Nadine Moeller tollából). A szerzőnek két kiindulási pontja van:
Az első a 2006-ban közzétett, egy olívaágból kinyert kalibrált C14 adatok Théráról, amely szerint a kitörés 1621-1605 (1σ, 68%) ill. 1627-1600 (2σ, 95%) közé esett. Mint ismeretes, igen komoly vita alakult ki, hogy ezek a dátumok természettudományos szemszögből nézve helytállóak-e. A szerző szerint ez ma már vitán felül áll, noha ez kissé túlzottan optimista álláspont (nem is beszélve arról, hogy régészeti értelemben helytálló-e), akit érdekelnek a részletek, a szerző bibliográfiai szinten utal a vitára. De most a játék kedvéért fogadjuk el a dátumot.
A második az oxfordi egyiptomi kronológiai projektum, amely (elsősorban) radiokarbon alapon (!) próbálja belőni az egyiptomi uralkodókat, itt ugyanis Jahmesz jóval korábban uralkodott. Megint tegyük félre, hogy mennyire megbízhatóak ennek a projektumnak az eredményei, és itt is fogadjuk el a játék kedvéért, hogy igazuk van. Szerintük Jahmesz 1539-1514 helyett 1566-1552 (az 1σ, 68% valószínűségű adatokból kiindulva) vagy 1570-1544 (2σ, 95%) között uralkodott. Vagyis, akárhogy nézzük, "harminc-ötven" évvel később uralkodott, mint a kitörés vélelmezett időpontja, amit a szerzőnő természetesen el is ismer (a "harminc-ötven" megfogalmazás az övé). Erre a különbségre nem kapunk választ, az, hogy a vulkánkitörés "harminc-ötven" évvel később is ilyen hatásokkal járt volna, aligha hihető (őszerinte egyébként a Viharsztélé eseményei évekig tartottak, de az nem derül ki, miért gondolja így). De még ha be is bizonyosodna a két esemény egyidejűsége (bármikor is történtek), mint fentebb láttuk, a szöveg műfajából fakadóan nem lehetünk biztosak benne, hogy ugyanarra vonatkoznak.
A szerzők így zárják le a dolgozatukat: „It is now time to consider the possibility that the Tempest Stela is indeed a contemporary record of the cataclysmic Thera event”. A fentiek remélem megmutatták, hogy éppen ez az, amire jelenleg semmi sem utal. A felirat egy rendkívüli időjárási eseményre utal, amelyet az uralkodó vagy felnagyobbított, vagy nem. Akárhogy is, semmi nem utal arra, hogy itt nem egy alkalmi heves esőzésről van szó. És bármiről is van szó, jelen tudásunk szerint (= ha elfogadjuk a cikkszerzők által követett kronológiai sémát, amely azért véleményes), legoptimálisabb esetben is harminc, legrosszabb esetben több mint nyolcvan év választja el a feliratot az eseménytől. Amíg ezek a problémák nem oldódnak meg, semmilyen indokunk nincs rá, hogy a két esemény között kapcsolatot feltételezzünk.
Ui. Mint ismeretes, sem egyiptológus nem vagyok, sem égeikumi régészettel nem foglalkozom, én a szomszéd várból, Anatóliából figyelem az eseményeket. Úgyhogy nyugodtan lehet építő és kevésbé építő kritikával élni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése