A XI. MÓK programja

Elérhetővé vált a XI. Magyar Ókortudományi Konferencia programja és örömmel jelenthetem, hogy rengeteg blogunk profiljába illő előadás lesz, külön kiemelném a nagy egyiptológia szekciót. A teljes program innen letölthető (itt lesznek elolvashatóak az absztraktok is). Mint látni fogják, a fő probléma, hogy a szűk időkeret miatt (két és fél nap) rengeteg ókori keletes - egyiptológiai előadás ütközni fog, ami nagyon elszomorító (van ahol egyszerre három helyen kellene ott lenni!). Megemlítendő még, hogy a konferencia első napján, csütörtök este fog sor kerülni Vargyas Péter emlékkötetének a bemutatójára is.

Íme az ókori keletes - egyiptológiai előadások:

Május 22. (csütörtök)

Szekció: Birodalmak és kisebbségi kultúrák

10.30-11.00 Esztári Réka: „Mely halandó jutott valaha is az égig?” A III. Ur-i dinasztia birodalmi mitológiája

11.00-11.30 Bácskay András: Profülaktikus eszközök láz ellen. Egy publikálatlan ékírásos orvosi szöveg értelmezése

11.30-12.00 Fröhlich Ida: Babilon és a zsidó diaszpora

Szekció: Gazdaságtörténet

17.00-17.30 Kalla Gábor: A nagyméretű óbabilóni háztartások, mint termelési egységek

17.30-18.00 Kóthay Katalin: Kereskedelmi utak az egyiptomi Középbirodalom idején

Május 23. (péntek)

Szekció: Egyiptológia tegnap és ma

Történelem & művészet

10.00-10.30 Bács Tamás: A figurális osztrakonok kérdéséhez

10.30-11.00 Fábián Zoltán: A legrégebbi díszített thébai sírok környékén

11.00-11.30 Dembitz Gabriella: Maszaharta építési tevékenysége Thébában

11.30-12.00 Schreiber Gábor: Egyiptom és Iónia a szaiszi kor végén. Kitekintés Thébából (Felső-Egyiptom)

Ezzel ütközik:

Szekció: Nyelvészet

10.30-11.00 Simon Zsolt: A vezirhani phryg felirat utolsó sora

11.00-11.30 Tanos Bálint: A sumer összetett igék (kognitív) szemantikája

11.30-12.00 Zólyomi Gábor: Volt-e „Suffixaufnahme” a sumerben? A sumer adnominális ablatív szerkezetekről

Szekció: Egyiptológia tegnap és ma

Nyelv

13.30-14.00 Takács Gábor: Gyökelv az óegyiptomi etimológiában

14.00-14.30 Németh Bori: A thébai Szeni-iqer sír (TT 185) önéletrajzi szövege – a kutatás jelenlegi állapota

14.30-15.00 Almásy Adrienn: „Kétnyelvűség és írástudatlanság” Grafikai és helyesírási hibák a gebel el-silsilai görög és démotikus feliratokban

15.00-15.30 Hasznos Andrea: „A műfordítás alkotás és nem másolás”, avagy a koptok és a fordítás

Ezzel ütközik:

Szekció: Gazdaságtörténet

13.30-14.00 Buhály Attila: Az urartui kultuszgyakorlat gazdasági háttere

14.00-14.30 Pálfi Zoltán: Šalatuwar wabartuma: kereskedelem, gazdaság két nagyváros között

14.30-15.00 Kőszeghy Miklós: Egy város sem élhet meg egymagában. Jeruzsálem és agglomerációja a vaskorban

És ezzel is ütközik:

Szekció: Nyelvészet

13.30-14.00 Koltai Kornélia: Pragmatikai fordulat a bibliai héber nyelv leírásában

14.00-14.30 Egedi Barbara: A nyelvi változás ciklikusságáról - az egyiptomi birtokosok esete

Szekció: Egyiptológia tegnap és ma

Vallás

16.00-16.30 Irsay-Nagy Balázs: Égbe vezető lépcsők az egyiptomi Királyok Völgye újbirodalmi királysírjaiban

16.30-17.00 Jasper Kata: Egy óegyiptomi isten karakterének kibontakozása a korai halotti irodalom tükrében: Ha a Piramisszövegek és a Koporsószövegek néhány mondásában

17.00-17.30 Végh Zsuzsanna: Társadalmi hierarchia és az abüdoszi Ozirisz-ünnepeken való részvétel lehetőségei

17.30-18.00 Priskin Gyula: A teljes holdciklus ábrázolásai a görög-római templomokban

Május 24. (szombat)

Szekció: Egyiptológia tegnap és ma

Művészet & történelem

9.00-9.30 Bartos Fruzsina: A királyi pohárnokok szerepe az Újbirodalom idején

9.30-10.00 Endreffy Kata: Reliefdíszes kőtálkák a görög-római kori Egyiptomból

Ezzel ütközik:

Szekció: Gazdaságtörténet

9.30-10.00 Vér Ádám: Stratégiai árucikkek és presztizsjavak kereskedelme az Újasszír Birodalomban

10.00-10.30 Csabai Zoltán: Az újbabilóni hubuttu/hubuttutu/hubuttatu típusú szerződések

10.30-11.00 Földi Zsombor: Táblázatos szövegek és helyük a mezopotámiai gazdaságtörténet tanulmányozásában

Könyvajánló (egyiptológia)

Ludwig D. Morenz: Anfänge der ägyptischen Kunst. Eine problemgeschichtliche Einführung in ägyptologische Bild-Anthropologie, OBO 264

Walter F. Reineke: Gedanken und Materialien zur Frühgeschichte der Mathematik in Ägypten.Internet-Beiträge zur Ägyptologie und Sudanarchäologie XVI

Andréas Stauder, The Earlier Egyptian Passive: Voice and Perspective. LingAeg StudMon 14. Widmaier Verlag

Joshua R. Trampier: Landscape Archaeology of the Western Nile Delta. Lockwood Press, 2014. 

Penelope Wilson, Gregory Gilbert és Geoffrey Tassie: Sais II: The Prehistoric Period at Sa el-Hagar. EES Excavation Memoir 107. 

Húsvét

Minden Kedves Olvasónknak ezúton kívánunk vidám ünnepeket!

Aki pedig a sonka és pálinka mellett némi idevágó szellemi táplálékra is vágyik (ill. még van ilyesmire ereje, netalántán lassan fő meg a sonka), az Ancient Near East Today közölt egy érdekes összeállítást szakemberek tollából a zsidó húsvétról Jézus korában: hol ülte meg Jézus, milyen is volt akkoriban a zsidó húsvét, s milyen volt a politika és Jeruzsálem helyzete. Az írások ezen a linken találhatóak meg.

Letöltögetős

A Netherlands Institute for Near East digitalizálja azon kiadványait, amelyeknek már minden példányát eladták. Több nagyon hasznos egyiptológiai témájú könyv is letölthetővé vált: innen lehet szemezgetni!

Áprilisi ÓT

Az áprilisi ÓT programja

az előadás-író pályázatra beérkezett két legjobb versenymű:

Simkó Krisztián
A kövek szimbolikus szerepéről Mezopotámiában

és

Patay-Horváth András
Miért rendezték négyévente az olympiai játékokat?

című előadásai.

Helye: ELTE BTK Kari Tanácsterme
Budapest, VIII. ker. Múzeum körút 4/A, magasföldszint

Időpontja: április 18., péntek, 17.00

Gyorshír

Megjelent az idei első N.A.B.U (magyar szerzővel), letölthető itten.

Call for papers: CECE 7

Részletek a felhívás szövegéből:

In 2015 the Seventh Central European Conference of Egyptologists. Egypt 2015: Perspectives of Research will be held at the University of Zagreb in Zagreb, Croatia. It is co-organised by a few scholarly institutions, that is by the above-mentioned Department of History, The Center for Croatian Studies, the University of Zagreb (Dr Mladen Tomorad), Croatia, the Archaeological Museum in Zagreb, Croatia (Igor Uranić) and the Department of Ancient Cultures of the Pułtusk Academy of Humanities in Pułtusk, Poland (Dr Joanna Popielska-Grzybowska).

(...) 

Duration of presentation will be 20 minutes with 10 minutes discussion for each paper.

The official language of the conference is English.

Deadline for submission of abstracts is November 30, 2014, with notification of acceptance by February 1, 2015.

FsStolper

Michal Kozuh et al. (eds.): Extraction & Control: Studies in Honor of Matthew W. Stolper. Studies in Ancient Oriental Civilization 68. Chicago. Letölthető innen.

A tartalom:

Persepolis Fortification Aramaic Tablet Seal 0002 and the Keeping of Horses (Annalisa Azzoni - Elspeth R. M. Dusinberre)

An Episode in the Reign of the Babylonian Pretender Nebuchadnezzar IV. (Paul-Alain Beaulieu)

Achaemenid Estate(s) Near Pasargadae? (Rémy Boucharlat)

Les tablettes de bois du Grand roi (Note sur les communications officielles dans un royaume itinérant) (Pierre Briant)

Royal Women in Elamite Art (Elizabeth Carter)

Iddin-Nabû sepir sa gardu (Walter Farber)

The Royal-Name Seals of Darius I (Mark B. Garrison)

De vie à trépas (Françoise Grillot-Susini)

The Estates of Shamash on the Habur (Michael Jursa - Klaus Wagensonner)

Elamite and Akkadian Inscribed Bricks from Bard-e Karegar (Khuzistan, Iran) (Michael Kozuh)

Reassessing the Reign of Xerxes in the Light of New Evidence (Amélie Kuhrt)

Cultural Exchange at Kültepe (Mogens Trolle Larsen - Agnete Wisti Lassen)

The Curricular Context of an Akkadian Prayer from Old Babylonian Ur (UET 6 402) (Jacob Lauinger)

Myth, History, Cosmology, and Hydraulics in Achaemenid Iran (Bruce Lincoln)

Biography of a Sentence: Assurbanipal, Nabonidus, and Cyrus (Piotr Michalowski)

Periodicities and Period Relations in Babylonian Celestial Sciences (Francesca Rochberg)

On Persons in the Old Babylonian Law Collections: The Case of mar awilim in Bodily Injury Provisions (Martha T. Roth)

Gilgamesh and the ius primae noctis (Gonzalo Rubio)

Cyrus the Great, Exiles, and Foreign Gods: A Comparison of Assyrian and Persian Policies on Subject Nations (R. J. van der Spek)

Persians on the Euphrates? Material Culture and Identity in Two Achaemenid Burials from Hacinebi, Southeast Turkey (Gil J. Stein)

On the Dynasty of Šimaški: Twenty Years (or so) After (Piotr Steinkeller)

Some Thoughts on the ustarbaru (Jan Tavernier)

A Statue of Darius in the Temple of Sippar (Caroline Waerzeggers)

Earth, Water, and Friendship with the King: Argos and Persia in the Mid-fifth Century (Matthew W. Waters)

Freedom and Dependency: Neo-Babylonian Manumission Documents with Oblation and Service Obligation (Cornelia Wunsch - F. Rachel Magdalene)

From Lower Land to Cappadocia (Ilya Yakubovich)

Egy vulkán, egy sztélé és két kutató

Mint már sokszor elmondtam, nem kommentálunk napi híreket, de néha ezt az ösztöneim felülírják, értelemszerűen akkor, hogyha olyasmiről van szó, amely bármely szempontból engem is érdekel. A mostani esemény, amely kiverte nálam a biztosítékot, az a magyar sajtót is megjárt híradás, hogy egy "3500 éves kőtábla írhatja át a történelmet" (azon régi elmélet felmelegítéséről van szó, miszerint I. Jahmesz fáraó ún. Viharsztéléje utal a thérai vulkánkitörésre). Most tekintsünk el attól, hogy manapság már minden felfedezésnek át kell írnia a történelmet (csillagászatot, paleontológiát, stb.), különben nem kerül címlapra. Ami ezúttal szörnyű, hogy az illető tanulmányt jegyző tudósoknak olyanokat adnak a szájukba, amit nem is állítottak – pedig amit állítanak, az önmagában is problémás (ld. lentebb). S ami a legviccesebb: ezt bárki leellenőrizhette volna, mert a tanulmány mindmáig szabadon hozzáférhető a JSTOR-on. Nézzük akkor a legviccesebb állításokat:

- az egyiptomi szöveg „időjárásjelentés” – már amennyiben az okozott károkat követő helyreállításról szóló szöveget annak lehet tekinteni

- az új fordítás alapján a kutatók úgy vélik, Jahmesz 30-50 évvel korábban uralkodhatott – ilyet azonban egyikőjük sem állít a tanulmányukban, hanem mérlegelik az elméletükkel kapcsolatos kronológiai problémákat

Más szavakkal, mint rögtön látni fogjuk, a híradások teljesen félreértelmezik a kutatók dolgozatát. Nem a helyi kronológiát akarják adjusztálni, hanem a két esemény közötti kapcsolat lehetőségét vizsgálják (és voltaképp nem is foglalnak állást, ld. lentebb). Ezzel kapcsolatban még érdemes megjegyezni, hogy bár a tudósok körében elterjedt dolog a médiumokat és az ő leegyszerűsítő híradásaikat szidni, sajnos maguk a tudósok is aktívan hozzájárulnak ehhez, amikor egyetemeik ilyen bódító közleményeket adnak ki: mindezt ugyanis az MTI nem a saját ujjából szopta, hanem a Chicagoi Egyetem sajtóközleménye tartalmazza (és nem lehet minden MTI-hír mellé egy egyiptológust állítani, lássuk be).

Nézzük meg, hogy ezzel szemben miről szól a tanulmány és mit lehet vele kezdeni. Előre jelzem, hogy ez csak egy blogbejegyzés, ezért kizárólag a kulcsmomentumokról fogok beszélni. Maga az egész thérai kitörés kérdésköre olyan komplikált és akkora irodalom szól róla, hogy érdemi áttekintéséhez minimum egy szeminárium szükségeltetik.  De most foglalkozzunk csak ezzel a tanulmánnyal, melynek fő adatai:

Robert K. Ritner – Nadine Moeller: The Ahmose 'Tempest Stela', Thera and Comparative Chronology. JNES 73 (2014) 1-19.

(Amikor ezt írom, akkor épp szabadon letölthető a JSTOR-ról bárkinek, mint említettem volt, noha az a JNES esetén a legújabb kötetekhez akár még könyvtári előfizetés esetén sem enged hozzáférést. Hogyan segítsünk rá egy médiakampányra, ugyebár).

Az alapprobléma jól ismert: I. Jahmesz egyiptomi fáraónak van egy felirata, az ún. Viharsztélé, ami egy nagy vihar okozta pusztítás utáni újjáépítésről számol be. Ezt egy kutató 1994-ben összefüggésbe hozta a thérai vulkánkitöréssel és azóta folyik a vita, hogy valóban azt örökíti-e meg vagy sem. A kutatás inkább arra hajlik, hogy nem (erről egy rövid, inkább bibliográfiai áttekintést tartalmaz ezen tanulmány bevezetője).

A tanulmány első és nagyobbik fele (R. K. Ritnertől) arról szól, hogyan kell pontosan fordítani a Viharsztélét. Ez egy igen alapos filológiai elemzés (noha helyenként kissé indulatos), de az az igazság, hogy érdemi kérdéseken nem változtat: Az eddig is világos volt, hogy a felirat (talán napokig tartó) esőről szól, ezen felül sötétséget és rossz időt említ, valószínűleg az egész országban (ez utóbbi eddig valóban nem volt világos, de ez sem oszt vagy szoroz), amely után az uralkodó rendet rak az országban. Az is világos volt eddig, hogy a feliratot csak az adott elmélet kiötlői tartják metaforikusnak (például a hyksós invázióra utalónak), hiszen valóban vannak természeti eseményeket, sőt konkrétan áradásokat taglaló feliratok, így hiába nyilvánvaló toposz a felirat tartalma, van történeti magva.

A kérdés ugyanis nem ez, hanem az, hogy ez a szűkszavú leírás valóban utalhat-e egy vulkánkitörésre vagy annak utóhatásaira, ill. mi bizonyítja azt, hogy ez nem csak egy jó nagy vihar volt. Erre érdemi választ a szerzőtől se kapunk, az érve alapvetően az, hogy a felirat azt hangsúlyozza, hogy a vihar az egész országot sújtotta. Sajnos azonban egyrészt semmi sem biztosítja, hogy az uralkodó a hatás kedvéért nem színezte ki egy kicsit a történetet. Egy helyi zápor utáni helyreállítás azért nem mutat olyan jól az uralkodói propagandában, a viharnak minimum az egész országot kell sújtania. Másrészt mindez egy vulkánkitöréstől független vihar esetén is megtörténhet, így még ha hű is az egyiptomi leírás, abból sajnos nem következik semmi.

Ennél azonban sokkal súlyosabb a kronológiai probléma, mely a dolgozat másik felét alkotja (Nadine Moeller tollából). A szerzőnek két kiindulási pontja van:

Az első a 2006-ban közzétett, egy olívaágból kinyert kalibrált C14 adatok Théráról, amely szerint a kitörés 1621-1605 (1σ, 68%) ill. 1627-1600 (2σ, 95%) közé esett. Mint ismeretes, igen komoly vita alakult ki, hogy ezek a dátumok természettudományos szemszögből nézve helytállóak-e.  A szerző szerint ez ma már vitán felül áll, noha ez kissé túlzottan optimista álláspont (nem is beszélve arról, hogy régészeti értelemben helytálló-e), akit érdekelnek a részletek, a szerző bibliográfiai szinten utal a vitára. De most a játék kedvéért fogadjuk el a dátumot.

A második az oxfordi egyiptomi kronológiai projektum, amely (elsősorban) radiokarbon alapon (!) próbálja belőni az egyiptomi uralkodókat, itt ugyanis Jahmesz jóval korábban uralkodott. Megint tegyük félre, hogy mennyire megbízhatóak ennek a projektumnak az eredményei, és itt is fogadjuk el a játék kedvéért, hogy igazuk van. Szerintük Jahmesz 1539-1514 helyett 1566-1552 (az 1σ, 68% valószínűségű adatokból kiindulva) vagy 1570-1544 (2σ, 95%) között uralkodott. Vagyis, akárhogy nézzük, "harminc-ötven" évvel később uralkodott, mint a kitörés vélelmezett időpontja, amit a szerzőnő természetesen el is ismer (a "harminc-ötven" megfogalmazás az övé). Erre a különbségre nem kapunk választ, az, hogy a vulkánkitörés "harminc-ötven" évvel később is ilyen hatásokkal járt volna, aligha hihető (őszerinte egyébként a Viharsztélé eseményei évekig tartottak, de az nem derül ki, miért gondolja így). De még ha be is bizonyosodna a két esemény egyidejűsége (bármikor is történtek), mint fentebb láttuk, a szöveg műfajából fakadóan nem lehetünk biztosak benne, hogy ugyanarra vonatkoznak.

A szerzők így zárják le a dolgozatukat: „It is now time to consider the possibility that the Tempest Stela is indeed a contemporary record of the cataclysmic Thera event”. A fentiek remélem megmutatták, hogy éppen ez az, amire jelenleg semmi sem utal. A felirat egy rendkívüli időjárási eseményre utal, amelyet az uralkodó vagy felnagyobbított, vagy nem. Akárhogy is, semmi nem utal arra, hogy itt nem egy alkalmi heves esőzésről van szó. És bármiről is van szó, jelen tudásunk szerint (= ha elfogadjuk a cikkszerzők által követett kronológiai sémát, amely azért véleményes), legoptimálisabb esetben is harminc, legrosszabb esetben több mint nyolcvan év választja el a feliratot az eseménytől. Amíg ezek a problémák nem oldódnak meg, semmilyen indokunk nincs rá, hogy a két esemény között kapcsolatot feltételezzünk.

Ui. Mint ismeretes, sem egyiptológus nem vagyok, sem égeikumi régészettel nem foglalkozom, én a szomszéd várból, Anatóliából figyelem az eseményeket. Úgyhogy nyugodtan lehet építő és kevésbé építő kritikával élni.

Új CDLN-cikkek

Linkek innen.

CDLN 2014:005

Liu Changyu, A Note on gal-tab-bu-um

CDLN 2014:006

Liu Changyu, A Note on the Regular Offering to Ninlil at Tummal

CDLN 2014:007

Moudhy Al-Rashid, A Note on the Meaning of husu and hussu

CDLN 2014:008

Klaus Wagensonner, Digitizing in the round

CDLN 2014:009

Christina Tsouparopoulou, A Note on Ur III administrative procrastination

CDLN 2014:010

Klaus Wagensonner, Šulpa'e Re-joined

CDLN 2014:011

Kamran V. Zand, What happened to Zuzu, King of Akšak?

Szomorú hír: leáll az Aigyptos

Április 20-tól az Aigyptos többé nem elérhető. Helyette az Online Egyptological Bibliography-t lehet majd használni, azonban az már egy fizetős oldal (60 font egy évre egy magánszemélynek. Nem egyiptomi font. Angol.)

Írás

Kathryn E. Piquette - Ruth D. Whitehouse (eds.): Writing as Material Practice: Substance, surface and medium. London (free access)

A tartalomból:

Writing (and Reading) as Material Practice: The world of cuneiform culture as an arena for investigation (Roger Matthews)

Re-writing the Script: Decoding the textual experience in the Bronze Age Levant (c .2000-1150 bc) (Rachael Thyrza Sparks)

"It Is Written"?: Making, remaking and unmaking early 'writing' in the lower Nile Valley (Kathryn E. Piquette)

Written Greek but Drawn Egyptian: Script changes in a bilingual dream papyrus (Stephen Kidd)

Cikkek innen-onnan

Giacomo Benati, Federico Zaina: A Late Bronze Age I Fortress at Taşlı Geçit Höyük and the Defensive Architecture of Anatolia and Northern Levant during the 2nd Millennium BC. Ocnus 21 (2013)

John Hyland: Alexander's Satraps of Media. Journal of Ancient History 1/2 (2013)

K. Geus - M. Geller: Esoteric Knowledge in Antiquity. Berlin (magyar szerzővel!)

• Orosz Adrienn: Scenes with Two Bes Figures from Nimrud and the Second Step of Bes Toward Globalisation
• Matteo Martelli - Maddalena Rumor: Near Eastern origins of Graeco-Egyptian Alchemy

Porter, Benjamin et al.: Extensification in a Mediterranean Semi-Arid Marginal Zone: An

Archaeological Case Study from Early Iron Age Jordan's Eastern Karak Plateau. Journal of Arid Environments 104 (2013) 132-148.

Iranica Antiqua 49 (2014)

A tartalomból:

F. Desset: A New Writing System Discovered in 3rd Millennium BCE Iran: The Konar Sandal 'Geometric' Tablets

M. Malekzadeh, S. Saeedyan, R. Naseri: Zar Bolagh: A Late Iron Age Site in Central Iran

M. Castelluccia: A Transcaucasian Bronze Belt Held in the Musée d'Archéologie nationale, Saint-Germain-en-Laye

X. Wu: 'O Young Man ... Make Known of What Kind You Are'. Warfare, History, and Elite Ideology of the Achaemenid Persian Empire

M. Rahbar, S. Alibaigi, E. Haerinck, B. Overlaet: In Search of the Laodike Temple at Laodikeia in Media / Nahavand, Iran

V. Messina: A New Proposal for Identifying the Kings Represented on the Hung-e Azhdar Rock Relief

C.G. Cereti, G. Terribili: The Middle Persian and Parthian Inscriptions on the Paikuli Tower. New Blocks and Preliminary Studies

V. Martinez Ferreras et al.: The Enclosure of Tchingiz-Tepe (Ancient Termez, Uzbekistan) during the Kushan and Kushan-Sassanian Periods. Archaeological Stratigraphy and 14C Dating Analyses

Journal Asiatique 301 (2013)

A tartalomból:

To write or not to write. Le devoir d'information envers le roi dans le Proche-Orient amorrite (XVIIIe siècle av. J.-C.) (Dominique Charpin)

An Early Old Babylonian Archive from the Kingdom of Malgium? (Rients De Boer)

Medicinal Plants and Medicaments Used for Conception, Abortion, and Fertility Control in Ancient Babylonia (Barbara Böck)

L'historien de la Mésopotamie et ses sources. Autour du Code de Hammu-rabi (Dominique Charpin)

L'historien face aux données chiffrées et métriques de la documentation cunéiforme. Intérêt pour l'histoire sociale et culturelle (Grégory Chambon)

La ligne et le cadre. Les moyens d'expression du texte et de l'image comparés dans la relation de la «Sortie de Min» à Medinet Habou (Benoit Lurson)

Diversity and Standardization

Ez egy igen érdekesnek ígérkező könyv (a Singer-cikket már olvastam a válogatott tanulmányaiban, az nagyon jó):

Cancik-Kirschbaum, Eva / Klinger, Jörg / Müller, Gerfrid G. W. (eds.): Diversity and Standardization. Perspectives on socal and political norms in the ancient Near East. Akademie

A tartalom:

The Anatolian Fate-Goddesses and their Different Traditions (Archi, Alfonso)

Harrâdum, entre Babylone et le « pays de Mari » (Charpin, Dominique)

Nommer à l’époque amorrite (Durand, Jean-Marie)

Gods of Commagene: The Cult of the Stag-God in the inscriptions of Ancoz (Hawkins, J. David)

Urbanisierung, Stadtplanung und Wirtschaftsweise in „marginalen Gebieten“ Nordostsyriens (Meyer, Jan-Waalke)

A Tale of Two Cities (Owen, David I.)

Neuassyrische Schrift und Sprache in den urartäischen Königsinschriften (9.-7. Jahrhundert v. Chr.) (Salvini, Mirjo)

Gauging the influence of Babylonian magic: The reception of Mesopotamian traditions in Hittite ritual practice (Schwemer, Daniel)

Between scepticism and credulity: In defence of Hittite historiography (Singer, Itamar)

Előadás

A Magyar Hebraisztikai Társaság és a PPKE BTK Ókortörténeti Tanszéke

szeretettel hív mindenkit

Wolfgang Zwickel

(Johannes Gutenberg Universität, Mainz)

előadására:

The Last Sixty Years of Archaeology in Israel

Az előadás helye és ideje: PPKE BTK Sophianum II. em. 112. (Budapest, Mikszáth tér);

2014. április 3. (csütörtök) 18.00

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

További felvilágosítást ad Kőszeghy Miklós (koszeghy.miklos at btk.ppke.hu)