2013. július 15., hétfő

Egy felirattöredék Jeruzsálemből

Az elmúlt években, szerencsére, számos igen korai felirat került elő az ókori Izrael és Júda területéről, nem kevés vitát kiváltva. Most egy újabb darabbal gyarapodott a dosszié, amelyet még annyira sem lehet értelmezni, mint az eddigieket. Adatai:

Lelőhely: Ophel, Jeruzsálem (Eilat Mazar, Hebrew University ásatása)

A lelet kora: X. sz. (egy kora vaskor IIA épület padlójához felhasználva), a legkorábbi alfabetikus szöveg lenne a városból

A lelet maga: egy tárolóedény töredéke (válla)

A felirat: töredékes; hét betű proto-kánaánita ábécében (XI.-X. sz.), olvasatuk kutatóról kutatóra változik

A felirat nyelve: az olvasattól függ, az ásató szerint nem sémi (mert az ő olvasatuk nem ad ki értelmes szöveget), de általában északnyugati séminek feltételezik, ezen belüli meghatározásra nincs elegendő adat (Rollston, "kánaánita"), de természetesen van, aki óhébernek tartja (Demsky, Galil)

A felirat jelentése: az előbbi miatt kutatóról kutatóra változik, de általános feltételezés szerint az edény tartalmára vagy a tulajdonos nevére utal, de a részletek erősen eltérnek: Ner edénye (Rollston), Hanana bora/homerje (Demsky, utóbbi egy búza/árpa-mértékegység). A kivétel Galil, aki szerint jelentése 'add meg nekik a részüket' (ami a szegényeknek kiosztandó ételre utal) - ő az, aki egyedüliként jobbról balra olvassa a feliratot.

A felirat kora: az ásató a X. századról beszél, de az epigráfusok (Rollston, Demsky) inkább a XI. századot jelölik meg

Egy nagy felbontású kép itt érhető el és böngészhető.

A feliratot a következő helyen fogják publikálni: E. Mazar - Sh. Ahituv - D. Ben-Shlomo: An Inscribed Pithos from the Ophel. IEJ 63/1 (2013)

Az eddigi kommentárok: a legalaposabb Christopher Rollstoné (ehhez további kommentárok itt), majd Aaron Demskyé, végezetül Gershon Galilé.

Utóirat: Galil még egy olvasatot közzétett, most a másik irányból olvasta el (jelentése "romlott bor...-ból" lenne), de ennek ellenére korábbi olvasatát preferálja. Szerinte biztos nem a XI. században keletkezett a felirat, hanem a X. század második felében, mert a felirat nyelve héber (mert csak), ezért Dávid idejére kell datálni. Az epigráfiai és a régészeti érvek hidegen hagyják.

Nincsenek megjegyzések: