2009. április 10., péntek

Végh Zsuzsanna: 10th Current Research in Egyptology

A Current Research in Egyptology (rövidítve: CRE) célja, hogy lehetőséget biztosítson arra, hogy a különböző országok fiatal egyiptológusai – ezalatt hivatalosan frissen végzett hallgatók, valamint doktoranduszok értendők – megismertethessék egymással aktuális kutatásaikat. Először oxfordi diákok rendezték meg 2000-ben; azóta évente más és más angliai (egyesült királyságbeli) egyetem, így például a cambridge-i, londoni és a manchasteri egyetem hallgatói vállalták magukra a szervezést. Idén, 2009-ben, január 7-9 között a University of Liverpool adott otthont ezen rendezvénynek (mellesleg a CRE történetében másodjára).

A konferenciáról szóló előző bejegyzésben már szó esett arról, hogy észlelhetőek voltak a szervezésben kisebb hiányosságok – és sajnos nemcsak annyi volt a probléma, hogy a konferencia programját nem töltötték fel időben a honlapra, és az előadók is csak az előzetes, nem véglegesített verziót kapták meg. Határozottan meglepő és zavaró volt például, amikor a regisztrációnál közölték, hogy a számítógépük nem alkalmas arra, hogy akár hieroglif, akár kopt, akár arab szöveget megjelenítsen. (Ezt aztán mégis megoldották; természetesen már csak azután, hogy mindenki átszerkesztette a prezentációját). Poszterrel is részt lehetett venni a konferencián, de a szerzőkkel való beszélgetésre sajnos nem volt külön alkalom szervezve: csak a kávé- és ebédszünetekben lehetett próbálkozni beazonosítani, felkutatni őket. Ami azért is volt nehéz, mert az ebédszünetekben is voltak előadások az álláskereséshez, munkalehetőségekhez, publikálásokhoz kapcsolódóan.

Ezeket leszámítva azonban nagyon érdekesen és tanulságosan telt el a három nap. A liverpooli egyetem oktatói közül többek neve ismerős lehet az egyiptológus hallgatóknak: itt oktat például Ian Shaw, Christopher Eyre, Joyce Tyldesley, Steven Snape és Kenneth Kitchen is (utóbbi már mint professor emeritus). Közülök a konferencia folyamán Steven Snape és Kenneth Kitchen tartott előadást. Steven Snape első napon elhangzott előadásának témája a Garstang Museum névadójának, John Garstangnak az élete, illetve a múzeum főbb darabjainak bemutatása volt. Nagy derültséget okozott az a fénykép, ami Garstangot ábrázolta Umm el-Qaabban golfozva. Kenneth Kitchen előadása pedig a konferenciát záró előadás volt, és az óegyiptomi kultúra nem Egyiptomból előkerült tárgyi emlékeiről tartott egy nagyon érdekes és tartalmas összefoglalót. Kitchen nagyon kedves ember benyomását keltette: ő volt az egyetlen, aki az oktatók közül eljött a második napon szervezett vacsorára, mindenkinek bemutatkozott és igyekezett legalább néhány szót váltani. Rajtuk kívül a konferencián felszólalt még Joyce Tyldesley az egyik ebédszünetben, nagyon hasznos tanácsokkal látva el minket azzal kapcsolatban, mire figyeljünk egy-egy cikk írásakor. Ian Shaw ugyan nem szólalt fel, de minden előadást végigült, és ő volt az egyetlen az oktatók közül, aki végig hordta a névjegykártyáját, valamint a harmadik napon még az egyetemhez legközelebb eső vendéglátóipari egységbe tett közös látogatásra is eljött.

Minden szekciót egy-egy, valamely előző konferenciáról szóló beszámoló előzött meg. Számos, a konferenciavacsorákon készült fényképet láthattunk, amiről évről évre ugyanazok az arcok néztek vissza ránk. A résztvevők (főleg az Egyesült Királyságból származó résztvevők) közül ugyanis sokan évről évre visszajárnak, és jól ismerik egymást. Talán ez okozhatta, hogy sokszor a szekcióelnökök is elfeledkeztek bemutatkozni. Az előadások többsége egyébiránt nagyon színvonalas volt. Személy szerint kiemelném Ben van Bercken leideni kollegának előadását, ahol az egyiptomi házak alaprajzainak összehasonlító vizsgálatáról hallottunk, ill. Constance Lord liverpooli kolleginának az előadását, ahol az egyiptomi állatorvoslásról hallhattunk egy kahuni papirusz kapcsán. A témák (ahogy ebből a kettőből is kitűnhetett) kellőképpen távol estek egymástól ahhoz, hogy hosszasabb viták alakuljanak ki egy-egy előadás után. Nagyobb vitákat az utolsó napokon hallottam, az egyik Henning Franzmeyernek a mágikus téglákról, azok vallásos és anyagi értékéről szóló előadása után robbant ki, de ott sem az előadás konkrét témája kapcsán. Todd Gillen ausztrál kollegával arról vitatkoztak hosszan, mi a különbség (van-e különbség) Egyiptomban a vallás és a mágia között. (Mindketten ismerősek lehetnek Budapestről). A leghosszabb és leghevesebb vitát Elena Valtorta, baseli doktorandusz azon elmélete váltotta ki, hogy a predinasztikus temetkezéseknél megfigyelhető szándékos csonkítások célja az volt, hogy a testnek ezzel egy új fizikai identitást adjanak.

Meg kell említenem még egy, nem a konferencia szakmai részéhez kapcsolódó vitát is. A Leidenből érkezett, öttagú különítmény hevesen lobbizott amellett, hogy a CRE következő alkalma Leidenben legyen; ez azonban az angliai résztvevők között nagyon heves ellenállásba ütközött. Olyan nyomós ellenérvek hangzottak el, hogy az esetben több pénzükbe fog kerülni az, hogy odajussanak; valamint hogyha valaki esetleg nem angolul, hanem németül vagy franciául ad elő, akkor esetlegesen az angliai hallgatók nem fogják megérteni. Végül mégis úgy döntöttek, figyelembe veszik, hogy ez nemcsak angliai, hanem egyben nemzetközi konferencia is, és Leiden mellett döntöttek, úgyhogy csak remélni lehet, hogy az angol diákok időben elkezdenek gyűjteni az útra és a nyelvtanfolyamokra.

2 megjegyzés:

Simon Zsolt írta...

Ez egy jó kis beszámoló volt, köszönet érte!

Az angol diákok egyszerűen röhejesek :-)

Említtessék meg, hogy John Garstangot az ókori keletesek is ismerik jól, nem utolsósorban mert unokaöccsével, Oliver Gurney-vel lefektette a hettita földrajz alapjait.

Emellett ő volt az, akit Hugo Winkcler (szerencsére) kiütött a nyeregből, amikor a törökök döntöttek arról, ki tárja fel Boğazköyt, vagyis az egykori hettita fővárost.

Emellett onnan is ismerős lehet, hogy több közel-keleti brit régészeti intézmény megalapítója, többek között az ankarai brit intézeté: neki köszönhető, hogy míg pl. a németek török kirendeltsége Isztambulban egy villanegyedben van, addig a briteké az unalmas és ma már ritka szmogos Ankarában...

Egedi Barbara írta...

Megnéztem, és még utólag sem tették fel a programot (az absztraktokról nem is beszélve).
Így belinkelni sem tudjuk... :(