Húsvéti könyvajánló

Nem tartoznak blogunk szorosabban vett tárgykörébe e kötetek, de mindenképp érdekesnek ígérkeznek:

B. Mahieu: Between Rome and Jerusalem: Herod the Great and His Sons in Their Struggle for Recognition. A Chronological Investigation of the Period 40 BC - 39 AD, with a Time Setting of New Testament Events. OLA 208. Leuven, Peeters, 2012

Alexander Demandt: Pontius Pilatus. München, Beck, 2012

Új könyvek

Barbara Helwing / Patricia Rahemipour (Hg.): Tehran 50. Ein halbes Jahrhundert deutsche Archäologen in Iran. Mainz am Rhein, 2012

S. Cauville: Dendara XV. Traduction. Le pronaos du temple d'Hathor: plafond et parois extérieures. OLA 213. Leuven, 2012

Arielle P. Kozloff: Amenhotep III. Egypt's Radiant Pharaoh. Cambridge, 2012

Ali Mousavi: Persepolis: Discovery and Afterlife of a World Wonder. Berlin - New York, 2012

Gunn Battiscombe: Studies in Egyptian Syntax. London, 2012 (2., jelentősen bővített kiadás)

Christina Heike Richter: Parthische Pantoffelsarkophage. Untersuchungen zu einer Sargform Mesopotamiens im Vergleich mit Tonsärgen von Ägypten über den Mittelmeerraum bis Zentralasien. AOAT 49. Münster, 2011

Anna Elise Zernecke: Gott und Mensch in Klagegebeten aus Israel und Mesopotamien. Die Handerhebungsgebete Ištar 10 und Ištar 2 und die Klagepsalmen Ps 38 und Ps 22 im Vergleich. AOAT 387. Münster, 2011

Fs. Zuckerman

M. J. Lundberg - S. Fine - W. T. Pirard (eds.): Puzzling Out the Past. Studies in Northwest Semitic Languages and Literatures in Honor of Bruce Zuckerman. Culture and History of the Ancient Near East. 55 Leiden, 2012

A tartalomból:

Methodological Principles in Determining that the So-Called Jehoash Tablet is Inauthentic (Edward Greenstein)

An Inscribed Arrowhead of a Crown Prince of Babylon (P. Kyle McCarter, Jr.)

New Lighting on the Amarna Letters (Anson Rainey†)

An Old Hebrew Stone Inscription from the City of David: A Trained Hand and a Remedial Hand on the Same Inscription (Christopher Rollston)

Squeezing Blood from a Stone: The Archaeological Context of the Incirli Inscription (Lynn Swartz Dodd)

Mesha’s ryt in the Context of Moabite and Israelite Bloodletting (Ziony Zevit)

A teljes tartalom itt megtekinthető.

Antike Welt: Asszíria

Megjelent az Antike Welt idei második füzete, melynek témája: Asszíria. A tartalomból:

Feind und Vorbild – Assur in der Hebräischen Bibel (Eckart Frahm)

Im Dienst der Forschung – Die Deutsche  Orient-Gesellschaft in Assur von 1903 bis 1914 (Johannes Renger)

Der Alte Palast in Assur – Der erste Palast der  assyrischen Könige und ihre Ruhestätte (Friedhelm Pedde)

An den Wassern von Ninive – Sanheribs Wasserbauten  für die assyrische Metropole (Ariel M. Bagg)

Weltkulturerbe in Gefahr – Assur im Krisenland Irak (Walter Sommerfeld)

A bevezető és a teljes tartalom itt megtekinthető. Egyúttal felhívom a figyelmet az ezévi első füzetre is, melynek témája a metropoliszok, s ennek keretében olvasható egy-egy cikk Hattusáról, ill. Persepolisról.

UF 42 (2010)

Nem én késtem, hanem a kiadók, de a lényeg, hogy sok jó cikk van benne, például:

Bloch, Yigal: Setting the Dates: Re-evaluation of the Chronology of Babylonia in the 14th–11th Centuries B.C.E. and Its Implications for the Reigns of Ramesses II and Hattušili III

Carbillet, Aurélie: Un chapiteau hathorique inédit d’Amathonte (Chypre)

Devecchi, Elena: RS 17.62 + RS 17.237 (CTH 64). Treaty, Edict or Verdict?

Dietrich, Manfried / Oswald, Loretz: Die Seevölkergruppe der ṯrtnm „Šardana/Šerdena“ in Ugarit. Bemerkungen zum Brief KTU 2.61 und zur Liste KTU3 4.497+...

Rhabdomantie im mykenischen Palast von Tiryns. Das Fragment eines kurz-keilalphabetisch beschrifteten Elfenbeinstabs (Ti 02 LXIII 34/91 VI d12.80 = KTU3 6.104)

Gerhards, Meik: „Die Sonne lässt am Himmel erkennen Jahwe …“. Text- und religionsgeschichtliche Überlegungen zum Tempelweihspruch aus I Reg 8,12f. (M) (III Reg 8,53a [LXX]

Gestoso Singer, Graciela: Forms of payment in the Amarna Age and in the Uluburun and Cape Gelidonya shipwrecks

Gillmann, Nicolas: Un exemple de hilani à Til Barsip?

Halayqa, Issam K.H.: The Demise of Ugarit in the Light of its Connections with Hatti

Heide, Martin: The Domestication of the Camel: Biological, Archaeological and Inscriptional Evidence from Mesopotamia, Egypt, Israel and Arabia, and Traditional Evidence from the Hebrew Bible

Kassian, Alexei: Hurro-Urartian from the lexicostatistical viewpoint

Lipschits, Oded  et al: The Enigma of the Biblical Bath and the System of Liquid Volume Measurement during the First Temple Period

Loretz, Oswald: Ugaritisch-altisraelitische Elemente des Neujahrsfestes im nachexilischen Psalm 24

Naaman, Nadav: Khirbet Qeiyafa in Context

Park, Sung Jin: Short Notes on the Etymology of Asherah

Peterson, Jeremiah: Sumerian Literary Fragments in the University Museum, Philadelphia II: Eduba Compositions, Debate Poems, Diatribes, Elegies, Wisdom Literature, and Other Compositions

Sumerian Literary Fragments in the University Museum, Philadelphia III: Hymns to Deities

Sazonov, Vladimir: Einige Bemerkungen zur altassyrischen Königstitulatur.Entwicklungsgeschichte und südmesopotamische Einflüsse

Snyder, Josey Bridges: Did Kemosh Have a Consort (or Any Other Friends)? Re-assessing the Moabite Pantheon

Tropper, Josef / Vita, Juan-Pablo: Die keilalphabetische Inschrift aus Tiryns

Tugendhaft, Aaron: On ym and dA.AB.BA at Ugarit

Vernet, Eulàlia / Vernet, Mariona: Die große Sphinx von Gizeh. Vergleichende und sprachwissenschaftliche Überlegungen zu einer afroasiatischen Etymologie

Vidal, Jordi: Ugarit at War (3): Prisoners of War

von der Osten-Sacken, Elisabeth: „Aššur, großer Berg, König von Himmel und Erde“. Darstellungen des assyrischen Hauptgottes im Wandel vom numen loci zum Götterherr

Watson, Wilfred G.E.: Getting to Grips with Ugaritic tdġl

Non-Semitic Words in the Ugaritic Lexicon (8)

Zadok, Ran: Philistian Notes II

Zukerman, Alexander: On Aegean Involvement in Trade with the Near East During the Late Bronze Age

Teljes tartalomjegyzékhez ld. itt.

Új blog: Ásónyomon

Elindult az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének nem hivatalos blogja, az Ásónyomon. Idézet a bemutatkozásból:

"Az ásónyomon csapata és egy saját régészblog ötlete az ELTE Régészettudományi Intézetének őskoros hallgatói, doktoranduszai és oktatói körében formálódott 2012 februárjában. Mindannyian úgy éreztük, hogy szükség van egy olyan közös kommunikációs felületre, ahol tanszékeink vagy épp más intézmények hallgatói, munkatársai, külsős kollégák, valamint a szakma iránt érdeklődő szélesebb közönség is megismerheti Intézetünk szerteágazó tevékenységét, mindennapi munkáját.

A tanárok, hallgatók és az együttműködő munkatársak által tudományos igénnyel megírt, ámde közérthető cikkek, könyvajánlók, riportok, szubjektív élménybeszámolók mellett időről időre hírt adunk majd konferenciákról, oktatónapokról, kiállításokról, valamint jelentősebb hazai és nemzetközi szakmai eseményekről.

Célunk, hogy minél szélesebb publikum előtt mutassuk be oktatóink és a régészetet már kitanult vagy tanulmányaikat még végző, leendő kollégáink módszereit és eredményeit, valamint bevezessük az Olvasót a terepen, a raktárban vagy éppen a könyvtárban folytatott régészmunka izgalmas, kihívásokkal teli világába."


A blog természetesen ezentúl megtalálható oldalsó linktárunkban.

BiOr 68 (2011)

Mint ismeretes, a Bibliotheca Orientalis nemcsak kiváló recenziós folyóirat, hanem tanulmányoknak (hoofdartikelen) is helyt ad, s a minap jelent meg a 68 (2011) kötet utolsó füzete, melyben már aktuális rövid szösszenetek (actueel) is szerepelnek. Ezekből ideiktatom a fontosabbakat, alájuk pedig a 68. kötet régebbi füzeteinek tanulmányait is, amelyekről eddig nem ejtettem szót.

68/5-6:

Titles of 7th Century BCE Philistine Rulers and their Historical-Cultural Background (A. Zukerman) 

Neue Erkenntnisse zur 21. Tafel der diagnostischen Omenserie SA.GIG und zur Überlieferung diagnostischer Omentexte in Hattuša (J. C. Fincke)

A New Edition of the 'Book of Nut' (D. Klotz)

68/3-4:

Weeks, Months and Years in Old Assyrian Chronology (J. G. Dercksen)

Le vieille femme hourrite Aštu et son rituel. Quelques réflexions autour d'un ouvrage récent (A. Mouton)

68/1-2:

Egypt's Early Dynastic Cylinder Seals Reconsidered (I. Regulski)

On Some Orthographic Oppositions in the Old Babylonian Copies of the Sargonic Royal Inscriptions (I) (L. Kogan)

Az 1000.

Ma, szűk egy hónappal blogunk 4. születésnapja előtt elérkeztünk az 1000. bejegyzéshez. 

Ennek alkalmából átnéztem a beköszöntő bejegyzésünk, s azt hiszem, bevált az előre alaposan megtervezett megjelenési forma és koncepció, és így sikerült magunkat a kitűzött célokhoz tartani (a legnehezebb egyébként a rendszeres megjelenés kritériumát teljesíteni), még ha a hangsúlyok némileg máshova is kerültek, mint eredetileg hittem. Elsősorban ilyen például a linkgyűjteményünk, amelyre nagyon büszke vagyok, és nem gondoltam, hogy ilyen kiterjedt és még számomra is ilyen hasznos lesz. A hírek – elmélkedő bejegyzések arányát is fordítva képzeltem el, míg rá nem jöttem, hogy nehéz úgy blogbejegyzést írni, hogy ne tudományos értekezés legyen (annak ugyanis nem ez a helye), ugyanakkor azért értelmes is legyen. A hírekben természetesen a konferenciák, könyvek, és folyóiratok dominálnak abszolút mértékben, de ez így is van rendjén. Annak persze örülök, hogy a messze legnagyobb letöltöttséget a tudományos igénnyel összerakott luvi kiegészítő bibliográfiám mutatja – még az érthető okokból általában sokkal népszerűbb egyiptológiai bejegyzéseket is megelőzve. A fentiek alapján szeretném azt hinni, hogy az eddigi több mint ötezer külföldi látogató egy része is talált értelmes tartalmat és visszajáró lett (ismerek ilyen kollégákat) – különösen mivel az egyedüli hasonló ókori keletes szolgáltatás, az Agade-levelezőlista információival ugyan nagy a közös halmazunk (nem titkoltan az az egyik forrásunk), de alapvetően eltérünk egymástól sok tekintetben (a blog angol nyelvre váltása emiatt sokszor felmerült már, de egyelőre marad magyarul). Az biztosnak látszik és nagyon örvendetes, hogy az elsődlegesen megcélzott közönségünk, a magyar ajkú érdeklődők, akik eddig legalább mintegy tizennyolcezerszer látogatták meg a blogunk nem szorítkoznak közvetlen kollégáink körére: a Facebookos profilunk követőinek felét sem ismerem – és ennél állandó olvasóink köre bizonyosan nagyobb (átlagosan 50-60 látogatónk van naponta, akik átlagosan 1,5-2 percet töltenek itt, ez szezonálisan változik). Ezzel egyik legfontosabb célunk teljesülni látszik. Remélem valóban hiánypótló szolgáltatást tudtunk és tudunk nyújtani s a magam részéről mindet meg fogok tenni, hogy ez a jövőben is legyen. A 10.000. bejegyzést egyelőre nem tudom megígérni (ilyen sebességgel az még harminchat év), de semmi sem lehetetlen.

Gs. Graf Reventlow és egy új sorozat

A méltán nagyrabecsült AOAT sorozaton belül egy új alsorozat nyílik, az Acta Antiqua Mediterranea et Orientalia (AAMO), melynek tárgya a keleti Mediterráneum, különös tekintettel a görög - ókori keleti kapcsolatokra.

Az első kötet tartalmából:

Thomas R. Kämmerer (szerk.): Identities and Societies in the Ancient East-Mediterranean Regions. Comparative Approaches. Henning Graf Reventlow Memorial Volume. AAMO 1. AOAT 390/1. Münster, 2011

Amar Annus : The Mesopotamian Precursors of Adam’s Garment of Glory and Moses’ Shining Face

Manfried Dietrich : Heilkraft der rituellen Magie nach Aussage altorientalischer Texte

Peeter Espak : Some Early Developments in Sumerian God-Lists and Pantheon

Thomas R. Kämmerer : Religiöse Identität einer antiken Glaubensgemeinschaft, aufgezeigt am babylonischen Enūma-eliš-Epos

Walter Mayer : Wer waren die Mannäer?

Vladimir Sazonov : Die mittelassyrischen, universalistischen Königstitel und Epitheta Tukultī-Ninurtas I. (1242–1206)

Alfred Schmid : Ein Strukturvergleich der altorientalischen und der historisch-mediterranen Königsherrschaften

Christoffer Theis : Der Brief der Königin Dahamunzu an den hethitischen König Šuppiluliuma I. im Lichte von Reisegeschwindigkeiten und Zeitabläufen

Ivo Volt : Identity and ethnic friction in Greek papyrus letters from Egypt

Stefanie West : Ideals of state service: Reflection on Ahiqar, Zopyros and some others

JAEI 4/1 (2012)

A tartalomból:

The Galatian Shield in Egypt (Matthew C. Coleman)

The Obelisks of Augustus: The Significance of a Symbolic Element of the Architectural Landscape in the Transmission of Ideology from Egypt to Rome (Steven R. W. Gregory)

Egyptian Ideas, Minoan Rituals: Evidence of the Interconnections between Crete and Egypt in the Bronze Age on the Hagia Triada Sarcophagus (Paula L. Martino)

Az AMAR

A Stony Brook University égisze alatt egy rendkívül hasznos világhálós projektum született, az AMAR, vagyis az Archive of Mesopotamian Archaeological Site Reports, melynek célja, hogy az iraki és környező vidékek (Öböl, Irán, Törökország, Szíria) mintegy ötszáz lelőhelyének ásatási beszámolóit közzétegye - s nem csak a már nem kapható vagy copyright által nem védett tartalmakat, hanem mindent!

Ez így egy hatalmas adatbázis, melyben ugyan lehet keresni, de még jobb, ha vannak csoportosított anyagok. Ezt végzi Chuck Jones az AWOL blogon, eddig a következő csoportok jöttek létre:

Jemen, Babilón, Zincirli, Uruk, Beycesultan, Hattusa, Tell Brák, Tepe Yahya, Iszin, Kámid el-Lóz, Larsza, Mári, Sardeis, Ugarit

A Keilschriftbibliographie a neten

Az Orientalia mellékeleteként megjelenő Keilschriftbibliographie az ókori keletes kutatás egyik roppant hasznos eszköze (és egyiptológusok is bőven profitálhatnak belőle), csakhogy használatához eddig be kellett ballagni egy könyvtárba és a vaskos kötetekben keresgélni. Mostantól azonban, köszönhetően a Tübingeni Egyetemnek és a Propylaeum virtuális ókortudományi könyvtár-projektumnak, elérhető a világhálón is, méghozzá kereshető formában. Sőt, akinek olyanja van, az egyes éveket pdf formában is letöltheti. Még annyit érdemes tudni a keresés előtt, hogy az adatbank még felépítés alatt van (időben visszafele haladnak), ill. hogy szerzői jogok miatt az aktuális legutolsó két év nem elérhető. Ez azonban nem a tényleges naptári éveket, hanem a kiadások évét jelenti: a legutolsó elérhető kötet a 2008-adik évi, más szavakkal négy évnél frissebb szakirodalomra ne nagyon számítsunk a keresés során.

Elindult az ARCANE-sorozat

Mint ismeretes, évek óta nagyszabású kutatások folynak az ókori Kelet harmadik évezredi kronológiájának meghatározása ügyében az "Associated Regional  Chronologies for the Ancient Near East and the Eastern Mediterranean" (ARCANE) projektum keretében.

A kutatás most érkezett el abba a fázisába, hogy megjelennek az első összefoglaló munkák, az első kötet:

Marc Lebeau (ed.): Associated Regional  Chronologies for the Ancient Near East and the Eastern Mediterranean 1. Jezirah. Brussels, Brepols, 2012

A második, még megjelenés előtt álló kötet:

Walther Sallaberger & Ingo Schrakamp (ed.): Associated Regional  Chronologies for the Ancient Near East and the Eastern Mediterranean 2. History & Philology

A tartalomból: The volume on "History and Philology" within the ARCANE project is an up-to-date presentation of the data and problems connected to the chronology of the third millennium of Mesopotamia and adjacent regions. As an introduction, Walther Sallaberger and Ingo Schrakamp provide an overview of the pertinent cuneiform sources and discuss the reconstruction of a historical chronology. Furthermore the book includes articles on chronological problems and a regional history from the Fara period to the end of the millennium from leading experts: A. Archi and M.-G. Biga on Ebla, K. De Graef on Susa, G. Marchesi on early dynasties, F. Pomponio on Adab, I. Schrakamp on historical geography, W. Sommerfeld on the Akkadian period, H. Steible on Fara, P. Steinkeller on the Gutian period.

Előkészületben vannak a következő kötetek:

ARCANE 3 - The chronology of the island of Cyprus in the third millennium BC

ARCANE 4 - Western Anatolia

ARCANE 5 - Eastern Anatolia

ARCANE 6 - Middle Euphrates

ARCANE 7 - Northern Levant

ARCANE 8 - Tigridian

ARCANE 9 - Central Mesopotamia

ARCANE 10 - Southern Mesopotamia

ARCANE 11 - Western Iran

ARCANE 13 - Glyptic & Art History

ARCANE 17 - Southern Levant

Akkadica 132/2 (2011)

G. Colbow: Die Glyptik des Ur-Utu-Archivs. Ein allgemeiner Überblick zur Struktur des Materials und seiner Erforschung. II. Teil

B. Mofidi-Nasrabadi: The Grave of puhu-teppu from Haft Tappeh

H. Hameeuw - G. Willems: New Visualization Techniques for Cuneiform Tests and Sealings

RCAC-konferenciák

Az isztambuli Koç Egyetem anatóliai kutatóközpontjának (Research Center for Anatolian Civilizations) szokásos tavaszi konferencia-sorozatában ezúttal is vannak blogunkhoz illeszkedő előadások:

RCAC

İstiklal Caddesi 181, Merkez Han, Beyoğlu - İstanbul

Május 11. (16.00)

Geographical Boundaries and Cultural Frontiers: Fixed or Fluid Social Identities?

Commentator: Kutlu Aslıhan Yener

Bülent Arıkan: Remaining Afloat in Times of Crisis: Similarities and Disparities between the Northern Mesopotamian and the Southern Levantine Tribal Societies' Adaptations to Changing Climate in the Context of Fluid Social Organization

Emma Baysal: Spheres of Influence: Beads in Communication and Social Memory in the Anatolian Neolithic

Carlo Corti: Meaningful Places in Forgotten Lands. A Geographical and Cultural Reassessment of the Extreme Northern Borders of the Hittite Kingdom

Giulio Palumbi: Ceramics on the move? Pastoralism, Identity and Cultural Frontiers in Eastern Anatolia during the Early Bronze Age

Május 25. (16.00)

Think Global, Act Local: Material Interaction and Integration in the Mediterranean World in the Late Bronze and Iron Ages

Commentator: Aslı Özyar

Lynn Welton: Local Production in a World of Interdependent Consumption: A Petrographic Case Study from the Amuq Plain

Rik Vaessen: Global Interaction or Local Creativity? The case of Pictorial Pottery on Cyprus and in the Eastern Aegean at the Beginning of the 12th Century B.C.

Alexander Vacek: Greek Pottery Production and Foreign Markets: An Interdependent Relation? The Evidence from Al Mina

WO 41 (2011)

Már régóta fel akarom ezeket rakni, de valahogy mindig elfelejtődött, pedig nagyon izgalmas cikkek vannak benne:

41/2:

Metcalf, Christopher: New parallels in Hittite and Sumerian praise of the Sun 

Schwemer, Daniel: Evil Witches, Apotropaic Plants and the New Moon 

Stivala, Gabriella: Format und Überlieferung der hattischen Strophengesänge 

Meyer-Laurin, Vera: Die „Zeichenpaare“ im sargonischen Akkadisch aus sumerologischer Sicht 

41/1

Martzolff, Laetitia: La scène de remise du temple au dieu dans le rituel de fondation des temples égyptiens aux époques ptolémaique et romaine 

Meyer-Laurin, Vera: Die »Zeichenpaare« im sargonischen Akkadisch aus sumerologischer Sicht 

Moje, Jan: Drei bislang unbeachtete Belege für den Hohenpriester von Memphis Osorkon A aus der 22. Dynastie 

Scheyhing, Hans: Babylonisch-assyrische Krankheitstheorie 

Könyvajánló

R. H. Wilkinson (ed.): The Temple of Tausret. The University of Arizona Egyptian Expedition Tausret Temple Project, 2004-2011. University of Arizona Egyptian Expedition, 2012

V. Matoïan, M. Al-Maqdissi & Y. Calvet (eds.): Études ougaritiques II. Ras Shamra - Ougarit 20. Louvain, 2012

Th. Harrison: Writing Ancient Persia. Classical essays. London; New York, 2011

R. Loreto: L’architettura domestica e i Palazzi Reali di epoca sud arabica nello Yemen pre-islamico (VII sec. a.C. – VI sec. d.C.). Roma, 2011

K. Schmid: The Old Testament: A Literary History. Fortress Press, 2012

G. Xekalaki: Symbolism in the Representation of Royal Children during the New Kingdom. BAR S2314. Oxford, 2011

E. Ascalone - L. Peyronel (eds.): Studi italiani di metrologia ed economia del Vicino Oriente Antico dedicati a Nicola Parise in occasione del Suo settantesimo compleanno (Studia Asiana 7). Roma, 2011

O. Loretz : Hippologia Ugaritica. Das Pferd in Kultur, Wirtschaft, Kriegführung und Hippiatrie Ugarits — Pferd, Esel und Kamel in biblischen Texten. Mit einem Beitrag von M. Stol über Pferde, Pferdekrankheiten und Pferdemedizin in altbabylonischer Zeit. AOAT 386. Münster, 2011

Journal of Egyptian History 4/2 (2011)

Tartalom:

K. Liska: "We have come from the Well of Ihbet": Ethnogenesis of the Medjay

P. Huber: The Astronomical Basis of Egyptian Chronology of the Second Millenium B.C.

J. Quack: Zum datum der persischen Eroberung Ägyptens unter Kambyses

A cikkek absztraktjai on-line olvashatók, maguk a teljes szövegek pedig megvásárolhatók és letölthetők ezen a linken.

Az ókor Kelet határai: a Kaukázus II. (A grúzok I.)

Elöljáróban meg kell említeni, hogy amint az a Lajtától innen már-már népszokás, a grúzoknál is nagy számban vannak jelen nemzeti történelemben és nyelvészetben utazó holdkórosok. Külön érdekesség, hogy ők is a sumereket pécézték ki, mint nyelvrokonokat, bár itt legalább tipológiailag emlékeztet egymásra a két nyelv (a XX. sz. elején ennek egyébként volt tudományos igényű bizonyítási kísérlete is, csak épp nem sikerült). Itt azonban nem erről lesz szó (ezt a kérdést meghagyom a pszichológusoknak), hanem egyéb problémákról, ehhez azonban kell némi háttérismeret.

A grúz nyelv a kartvel nyelvcsaládba tartozik (ez a grúzok önelnevezéséről, a kartvelről kapta a nevét), melynek tagjai még a szván (ezt az Abkházia nélküli Északnyugat-Grúziában beszélik), a megrel (Nyugat-Grúzia) és a láz (Északkelet-Törökország). A megrel (melyet sokszor hibásan, orosz mintára mingrelnek is neveznek) és a láz bár már nem kölcsönösen érthetőek – hiába állítja ezt sok nyugati kézikönyv –, mégis közeli rokonai egymásnak. A megrelek és a szvánok kétnyelvűek, és grúz identitással is rendelkeznek, ezért saját történelmükre is grúzként hivatkoznak, még ha ez a szociolingvisztikai helyzet viszonylag új keletű is. Írott nyelvvel csak a grúz rendelkezik, amelyre az i. sz. IV. században alkottak ábécét (azt a kérdést most hagyjuk nyitva, hogy nem i.e. III. századi-e). Az első biztosan hozzájuk köthető államok azonban Nagy Sándor halála után keletkeztek, egy grúz keleten és egy megrel nyugaton, attól kezdve bizonyosan számolhatunk „grúz” (helyesebben kartvel) államisággal. Máris megérkeztünk – legalábbis időben – az ókori Kelet határára. Az újabb – elsősorban régészeti – kutatások alapján az is egyértelműnek tűnik, hogy a grúz területek Akhaimenida-uralom alatt álltak. 

Amint a lázok helyzete is mutatja, a kartvel nyelvterület határa eredetileg sokkal délebbre húzódott. A középkorban a láz és a megrel terület legalább Trabzontól kezdve egy félhold alakban követte a Fekete-tenger partvidékét (grúziai részét hívták a bizánciak Lázikának, vagyis Lázföldnek). A tulajdonképpeni grúzok pedig ettől nemcsak keletre, hanem délkeletre, azaz a mai Északkelet-Törökországban is éltek: utóbbi Tao néven a középkori grúz királyság egyik magja volt. A szvánokkal a továbbiakban nem foglalkozom, mert ugyan Strabón és Plinius is említi őket a mai lakhelyükön, amely valószínűleg Abkházia legalább egy részére is kiterjedt, akár csak Közép- és Délnyugat-Grúziára (Kolchis, ld. lentebb), korábbi adataink nincsenek róluk. Innentől két szálon fut tovább a történet, a megrel-láz és a grúz szálakon. Ma az első szálat követjük.

A dolog a lázok önelnevezésével, a csánnal válik érdekessé, ugyanis a csánok sannoi formában ismeretesek például Strabónnál. Sőt, ő arról is tudósít, hogy a sannokat eredetileg makrónoknak hívták. Ismerős, ugye? Hérodotos leírásából tudjuk, hogy Trabzon környékén makrónok laknak. Más szavakkal, az i. e. V. században Északközép-Anatóliát a kartvel nyelvcsaládba tartozó makrónok (a leendő megrelek és lázok ősei) népesítik be. Már kötésig benne vagyunk az ókori Keletben. Sajnos azonban itt megáll a tudomány. Mi volt az V. század előtt? Legalább a VIII. századig itt csak kaskák adatoltak – akikről nem tudjuk, hogy milyen nyelvet beszéltek. Felmerült, hogy hattit, de szövegemlékek híján ezt nem lehet bizonyítani. Ha tényleg hattit, akkor az sokat nem segít, mert a hatti izolált nyelv (bármennyire is szeretné néhány kutató kartvelnek betudni - de erről még lesz szó a sorozat további részeiben). Persze ez még nem jelent semmit, hiszen a kaska lehet nyelvileg különböző csoportok gyűjtőneve is. Így vagy úgy, felmerül a kérdés, vajon a kaskák továbbéltek-e és ők lennének-e a makrónok ősei (ahogy azt néhány grúz kutató vallja)? Vagy a makrónok új bevándorlók? Nem tudjuk. 

Mindez azonban Anatólia északi részét érinti csak. De mi a helyzet Nyugat-Grúziában? Az i. sz. első századokban létrejövő Lázika királyságának területét egészen addig Kolchisként ismerte a világ, a görög forrásokkal kezdve (a hozzá kapcsolódó görög legendaanyagban pedig nem egyszer anatóliai (hatti – hettita) motívumokat szeretne felfedezni a kutatás). Szinte bizonyos, hogy az urartui források Qulha régiója valamiképp kapcsolatban áll Kolchis-szal: bár a legújabb kutatások szerint Qulha inkább Kolchis és Urartu között helyezkedett el, aligha valószínű, hogy a gyakolarlatilag azonos nevű és földrajzilag egy helyen lévő területeknek egymáshoz semmi közük ne lett volna. Inkább arról lehet szó – spekulatíve – hogy a görögök egy kisebb régió nevét terjesztették ki egy nagyobbra (ld. még Asia esetét) vagy az urartuiak nem ismerték fel, hogy Qulha mögött pontosan mi húzódik. 

A fentiek alapján Kolchist a megrelek és lázok közös ősei népesítették be (ez olvasható a grúz könyvekben is). Vagy mégsem? Van egy-két olyan toponíma a régióban, amely nem megrel vagy láz – ez alatt nem az értendő, hogy nem etimologizálható az adott nyelveken (ez ugyanis legtöbbször spekulatív), hanem az, hogy nem jól formáltak az adott nyelveken: sokukban előfordul például a [ps] mássalhangzó kapcsolat (például Apsaros (mely római erődjéről híres, ma Gonio), amely ezekben a nyelvekben elméletben állítólag nem lehetséges. 

Vajon ez azt jelenti, hogy a megrelek s lázok bevándorlók? Ez éppenséggel feltehető (említettem, hogy a szván terület határa eredetileg délebbre húzódott, s az antik auktorok megkülönböztették a kolchisiakat a sannoktól/makrónoktól), de mikor? Kolchis előtt? Alatt? Után? Más szavakkal: vajon Kolchis pre-kartvel vagy kartvel, egynyelvű vagy többnyelvű állam volt-e? S ha Kolchis akárcsak részben nem kartvel volt, vajon mi volt (az ókori forrásokban temérdek törzsi név adatolt ebben a régióban)? Abkház kutatók előszeretettel mutatnak rá, hogy az abkházban bizony lehetséges a [ps] mássalhangzókapcsolat – de azért azt se feledjük, hogy amióta a függetlenségükért küzdenek, mindent megtesznek azért, hogy bebizonyítsák, ők előbb voltak ott, mint a grúzok. A grúzok meg mindent megtesznek, hogy az ellenkezőjét. Ismerős játék, nemde? 

Mint látható, kérdéseket fogalmazok meg és nem válaszokat – nem függetlenül attól, hogy magam sem tudom a válaszokat, és a nyugati szakirodalom se nagyon, már ha egyáltalán kitér ezekre a kérdésekre, és nem a helyi történetírókat citálja kritika nélkül. Reményeim szerint viszont már ennyiből is látszik, hogy miért érdekesek e régiók egy ókori keletesnek. Akit továbbra is érdekelnek e kérdések, a következő részben a „valódi” grúzokról lesz szó, többek között a hírhedt muškikkal, még több urartui forrással és még több nyitva hagyott kérdéssel.


Frissítés. A nyelvészeti adatoknak megvan az az előnye, hogy gyorsan leellenőrizhetőek, így megkérdeztem egy anyanyelvi beszélőt. A [ps] rosszul formáltságára vonatkozó állítás a grúzra vonatkozik. A megrelben simán lehet [ps], vagyis az effajta toponímák nem szolgáltatnak bizonyítékot arra, hogy a megrelek másodlagosan vándoroltak volna be. De aki azt hiszi, hogy ezzel tisztázódott a kérdés, az nagyon téved, amint az egy későbbi részből ki fog derülni. 

Folyóirathírek

Érdekesebb cikkek újabb folyóirat-kötetekben:

JANES 32 (2012):

Michael Avioz: "The Names Mephibosheth and Ishbosheth Reconsidered"

T. Oshima: "A Forgotten Royal Hymn to Marduk and Its Historical Background"

Steven Shnider: "Some Comments on W. Horowitz, ‘A Late Babylonian Tablet with Concentric Circles’"

Filip Vukosavović: "Sumerian gi-lam and igi-tab"


JAC 26 (2011):

Wu Yuhong, 19 Years’ Finance of the Household of Geme-Lamma, the High Priestess of Baba in Girsu of Ur III (Š 31 – AS 1 = 2065 – 2046 B.C)

Wang Junna - Wu Yuhong, A Research on the Incoming (mu-túm) Archive of Queen Šulgi-simti’s Animal Institution

Juan Pablo Sánchez Hernández, Pausanias on Caria and Lycia. Past and Present in Roman south-western
Anatolia

Xu Hao, The Inspections of Viziers in Deir El-Medina: Analysis of Administrative Documents in Ramesside Period (19th - 20th Dynasty)

JMC 18 (2011)

The Pharmacopoeial Handbook Šammu šikinšu - An Edition (Henry Stadhouders)

Quelques plantes présentes en Mésopotamie (Anne-Isabelle Langlois)

Iranian Studies 45/1 (2012)

A tartalomból:

Excavating Zarathustra: Ernst Herzfeld's Archaeological History of Iran (Jennifer Jenkins)

Looking through The Two Eyes of the Earth: A Reassessment of Sasanian Rock Reliefs (Abolala Soudavar)

Az ókori Kelet határai: a Kaukázus I. (bevezető bejegyzés)

Már régi tervem volt, hogy írok néhány bejegyzést az ókori Kelet földrajzi határairól (és egyszer majd az időbeliekről is). A fő probléma az, hogy az „ókori Kelet” fogalma térben és időben képlékeny, azaz jól meghúzható határai sincsenek (előzetes olvasmányként minden érdeklődőnek ajánlom, hogy vessen egy pillantást Komoróczy Géza cikkére). Ám az átmeneti zónák elképesztően izgalmasak.

Nem fogok írni a nyugati határokról: Egyiptomról, Ciprusról és az égei világról. Nem mintha ne lehetne elmélkedni ezeken a kérdéseken, de ezek problematikája túl jól ismert. A fennmaradó három terület az izgalmas: a Kaukázus, az Arab-félsziget és Irán. A pre-iszlám Arab-félsziget kutatása már rég önálló tudománnyá nőtte ki magát, Irán félig betagozódott az ókori Kelet kutatásába, míg a Kaukázussal csak a régészek foglalkoznak, ill. a helyi (grúz, örmény) történetírások elnagyolt bevezetőjét képezik. A felsorolásból rögtön kitűnik, hogy ezeket legalább három különböző szakembernek kellene megírnia…

Én a dolgok könnyebbik végét fogom meg: most a Kaukázusról fogok néhány bejegyzést írni, mégpedig azért, mert anatolistaként lépten-nyomon belebotlok és komoly fejtöréseket okoz. Lesz bejegyzés a grúz etnogenezisről, a grúz népnév eredetéről, az örmény etnogenezisről, és egyéb kaukázusi kérdésekről. A bejegyzések folyamán szép lassan ki fog derülni, hogyan is kapcsolódnak ezek az ókori Kelethez. Illusztrációul próbálja mindenki elképzelni a pre-Akhaimenida Közép- és Kelet-Anatólia politikai térképét: vannak egyrészt a késő-hettita utódállamok, de azok nem érnek el a Fekete-tengerig és persze van Urartu – a kettő között, ill. az utódállamoktól északra, Urartutól északnyugatra és északra valamilyen furcsa zóna, mindenféle népekkel, amelyek legfőbb jellemzője, hogy az ókori keleti történeti áttekintések igyekeznek róluk nem tudomást venni – s így ha Akhaimenida-kori görög forrásokat olvasgatunk (pl. Hérodotost, Xenophónt), egészen meglepődünk miféle népekbe botlunk, amely kétszáz évvel azelőtt „ott se voltak”. Persze, ha valaki modern kaukazológiai könyvekbe lapoz bele, szép kerek képet fog találni - amely viszont olykor elég hajmeresztő tud lenni egy ókori keletesnek (ennek az az oka, hogy a kaukazológiai kutatás a helyi, javarészt nem ókori keletes, és egyfajta sajátos, szovjet módszert követő kutatók megállapításait visszhangozza).

Mindazonáltal előre jelzem: ezek hangos gondolkodásnak minősülő, esszéisztikus bejegyzések lesznek, nem tudományos értekezések, azoknak nem itt a helye. Az a célom mindössze, hogy ráirányítsam a figyelmet olyan régiókra és problémákra, amelyeket az ókori keleti kutatás nem egyszer szeret elhanyagolni.

Filmajánló: Bizánc kikötője

Bár nem esik blogunk szorosan vett profiljába, mégis ajánlanék egy dokumentumfilmet, mely teljes egészében elérhető a YouTube-on. A német-francia Arte csatornán vetítették, amely nagyságrenddel jobb a diszkávöri meg a nésönel dzsiográfik által vetített, khm, dolgoknál (és ezt nem csak EU-nacionalizmusom mondatja velem, hanem a keserű tapasztalat). A film témája az Isztambulban zajló egészen elképesztő (leletmentő) ásatások, amelyek Yenikapınál feltárták a bizánci kikötőt, harminchét hajóronccsal (!) és egy pre-neolit települést (iiiigen, a régi filmek mellett a másik gyengém a hajóroncsok: RCAC Fellow-ként én is meglátogathattam az ásatást és a filmben szereplő laborokban is körülnézhettem, hihetetlen, különösen a feltárt hajók). A film izgalmas, látványos (komputer-rekonstrukciók, ha valakinek az a gyengéje), szakemberek szólalnak meg benne (köztük M. Özdoğan, a török neolit-kutatás doyenja), kellő óvatossággal kezelik benne az interpretációkat és finom humort szolgáltat benne a leletmentésre okot adó metróhálózat-építés főmérnöke. Egy óra kulturált szórakozás, itten.

Régi videók a Közel-Keletről

Bevallom, nagyon szeretem a régi, második világháború előtti videókat, kisfilmeket, és természetesen különösen azokat, amelyek a Közel-Keleten készültek. A napokban több is átfutott a kezem alatt, ezért gondoltam, kirakok néhány linket ide - igazság szerint a YouTube kimeríthetetlen forrása ezeknek, szóval ezek a videók itt most csak kiindulópontok lehetnek:

Ottomán Palesztína (1896)

Qasr al-Níl-híd, Kairó (1898)

Isztambul (1920-as évek)

Betlehem (1929)

Újabb hettita tankönyv

Elisabeth Rieken: Einführung in die hethitische Sprache und Schrift (unter Mitwirkung von Ute Gradmann und Jürgen Lorenz). Lehrbücher Orientalischer Sprachen I / 2. Münster, Ugarit, 2011.

Bővebb információ erre.