Akkadica 132/2 (2011)

G. Colbow: Die Glyptik des Ur-Utu-Archivs. Ein allgemeiner Überblick zur Struktur des Materials und seiner Erforschung. II. Teil

B. Mofidi-Nasrabadi: The Grave of puhu-teppu from Haft Tappeh

H. Hameeuw - G. Willems: New Visualization Techniques for Cuneiform Tests and Sealings

RCAC-konferenciák

Az isztambuli Koç Egyetem anatóliai kutatóközpontjának (Research Center for Anatolian Civilizations) szokásos tavaszi konferencia-sorozatában ezúttal is vannak blogunkhoz illeszkedő előadások:

RCAC

İstiklal Caddesi 181, Merkez Han, Beyoğlu - İstanbul

Május 11. (16.00)

Geographical Boundaries and Cultural Frontiers: Fixed or Fluid Social Identities?

Commentator: Kutlu Aslıhan Yener

Bülent Arıkan: Remaining Afloat in Times of Crisis: Similarities and Disparities between the Northern Mesopotamian and the Southern Levantine Tribal Societies' Adaptations to Changing Climate in the Context of Fluid Social Organization

Emma Baysal: Spheres of Influence: Beads in Communication and Social Memory in the Anatolian Neolithic

Carlo Corti: Meaningful Places in Forgotten Lands. A Geographical and Cultural Reassessment of the Extreme Northern Borders of the Hittite Kingdom

Giulio Palumbi: Ceramics on the move? Pastoralism, Identity and Cultural Frontiers in Eastern Anatolia during the Early Bronze Age

Május 25. (16.00)

Think Global, Act Local: Material Interaction and Integration in the Mediterranean World in the Late Bronze and Iron Ages

Commentator: Aslı Özyar

Lynn Welton: Local Production in a World of Interdependent Consumption: A Petrographic Case Study from the Amuq Plain

Rik Vaessen: Global Interaction or Local Creativity? The case of Pictorial Pottery on Cyprus and in the Eastern Aegean at the Beginning of the 12th Century B.C.

Alexander Vacek: Greek Pottery Production and Foreign Markets: An Interdependent Relation? The Evidence from Al Mina

WO 41 (2011)

Már régóta fel akarom ezeket rakni, de valahogy mindig elfelejtődött, pedig nagyon izgalmas cikkek vannak benne:

41/2:

Metcalf, Christopher: New parallels in Hittite and Sumerian praise of the Sun 

Schwemer, Daniel: Evil Witches, Apotropaic Plants and the New Moon 

Stivala, Gabriella: Format und Überlieferung der hattischen Strophengesänge 

Meyer-Laurin, Vera: Die „Zeichenpaare“ im sargonischen Akkadisch aus sumerologischer Sicht 

41/1

Martzolff, Laetitia: La scène de remise du temple au dieu dans le rituel de fondation des temples égyptiens aux époques ptolémaique et romaine 

Meyer-Laurin, Vera: Die »Zeichenpaare« im sargonischen Akkadisch aus sumerologischer Sicht 

Moje, Jan: Drei bislang unbeachtete Belege für den Hohenpriester von Memphis Osorkon A aus der 22. Dynastie 

Scheyhing, Hans: Babylonisch-assyrische Krankheitstheorie 

Könyvajánló

R. H. Wilkinson (ed.): The Temple of Tausret. The University of Arizona Egyptian Expedition Tausret Temple Project, 2004-2011. University of Arizona Egyptian Expedition, 2012

V. Matoïan, M. Al-Maqdissi & Y. Calvet (eds.): Études ougaritiques II. Ras Shamra - Ougarit 20. Louvain, 2012

Th. Harrison: Writing Ancient Persia. Classical essays. London; New York, 2011

R. Loreto: L’architettura domestica e i Palazzi Reali di epoca sud arabica nello Yemen pre-islamico (VII sec. a.C. – VI sec. d.C.). Roma, 2011

K. Schmid: The Old Testament: A Literary History. Fortress Press, 2012

G. Xekalaki: Symbolism in the Representation of Royal Children during the New Kingdom. BAR S2314. Oxford, 2011

E. Ascalone - L. Peyronel (eds.): Studi italiani di metrologia ed economia del Vicino Oriente Antico dedicati a Nicola Parise in occasione del Suo settantesimo compleanno (Studia Asiana 7). Roma, 2011

O. Loretz : Hippologia Ugaritica. Das Pferd in Kultur, Wirtschaft, Kriegführung und Hippiatrie Ugarits — Pferd, Esel und Kamel in biblischen Texten. Mit einem Beitrag von M. Stol über Pferde, Pferdekrankheiten und Pferdemedizin in altbabylonischer Zeit. AOAT 386. Münster, 2011

Journal of Egyptian History 4/2 (2011)

Tartalom:

K. Liska: "We have come from the Well of Ihbet": Ethnogenesis of the Medjay

P. Huber: The Astronomical Basis of Egyptian Chronology of the Second Millenium B.C.

J. Quack: Zum datum der persischen Eroberung Ägyptens unter Kambyses

A cikkek absztraktjai on-line olvashatók, maguk a teljes szövegek pedig megvásárolhatók és letölthetők ezen a linken.

Az ókor Kelet határai: a Kaukázus II. (A grúzok I.)

Elöljáróban meg kell említeni, hogy amint az a Lajtától innen már-már népszokás, a grúzoknál is nagy számban vannak jelen nemzeti történelemben és nyelvészetben utazó holdkórosok. Külön érdekesség, hogy ők is a sumereket pécézték ki, mint nyelvrokonokat, bár itt legalább tipológiailag emlékeztet egymásra a két nyelv (a XX. sz. elején ennek egyébként volt tudományos igényű bizonyítási kísérlete is, csak épp nem sikerült). Itt azonban nem erről lesz szó (ezt a kérdést meghagyom a pszichológusoknak), hanem egyéb problémákról, ehhez azonban kell némi háttérismeret.

A grúz nyelv a kartvel nyelvcsaládba tartozik (ez a grúzok önelnevezéséről, a kartvelről kapta a nevét), melynek tagjai még a szván (ezt az Abkházia nélküli Északnyugat-Grúziában beszélik), a megrel (Nyugat-Grúzia) és a láz (Északkelet-Törökország). A megrel (melyet sokszor hibásan, orosz mintára mingrelnek is neveznek) és a láz bár már nem kölcsönösen érthetőek – hiába állítja ezt sok nyugati kézikönyv –, mégis közeli rokonai egymásnak. A megrelek és a szvánok kétnyelvűek, és grúz identitással is rendelkeznek, ezért saját történelmükre is grúzként hivatkoznak, még ha ez a szociolingvisztikai helyzet viszonylag új keletű is. Írott nyelvvel csak a grúz rendelkezik, amelyre az i. sz. IV. században alkottak ábécét (azt a kérdést most hagyjuk nyitva, hogy nem i.e. III. századi-e). Az első biztosan hozzájuk köthető államok azonban Nagy Sándor halála után keletkeztek, egy grúz keleten és egy megrel nyugaton, attól kezdve bizonyosan számolhatunk „grúz” (helyesebben kartvel) államisággal. Máris megérkeztünk – legalábbis időben – az ókori Kelet határára. Az újabb – elsősorban régészeti – kutatások alapján az is egyértelműnek tűnik, hogy a grúz területek Akhaimenida-uralom alatt álltak. 

Amint a lázok helyzete is mutatja, a kartvel nyelvterület határa eredetileg sokkal délebbre húzódott. A középkorban a láz és a megrel terület legalább Trabzontól kezdve egy félhold alakban követte a Fekete-tenger partvidékét (grúziai részét hívták a bizánciak Lázikának, vagyis Lázföldnek). A tulajdonképpeni grúzok pedig ettől nemcsak keletre, hanem délkeletre, azaz a mai Északkelet-Törökországban is éltek: utóbbi Tao néven a középkori grúz királyság egyik magja volt. A szvánokkal a továbbiakban nem foglalkozom, mert ugyan Strabón és Plinius is említi őket a mai lakhelyükön, amely valószínűleg Abkházia legalább egy részére is kiterjedt, akár csak Közép- és Délnyugat-Grúziára (Kolchis, ld. lentebb), korábbi adataink nincsenek róluk. Innentől két szálon fut tovább a történet, a megrel-láz és a grúz szálakon. Ma az első szálat követjük.

A dolog a lázok önelnevezésével, a csánnal válik érdekessé, ugyanis a csánok sannoi formában ismeretesek például Strabónnál. Sőt, ő arról is tudósít, hogy a sannokat eredetileg makrónoknak hívták. Ismerős, ugye? Hérodotos leírásából tudjuk, hogy Trabzon környékén makrónok laknak. Más szavakkal, az i. e. V. században Északközép-Anatóliát a kartvel nyelvcsaládba tartozó makrónok (a leendő megrelek és lázok ősei) népesítik be. Már kötésig benne vagyunk az ókori Keletben. Sajnos azonban itt megáll a tudomány. Mi volt az V. század előtt? Legalább a VIII. századig itt csak kaskák adatoltak – akikről nem tudjuk, hogy milyen nyelvet beszéltek. Felmerült, hogy hattit, de szövegemlékek híján ezt nem lehet bizonyítani. Ha tényleg hattit, akkor az sokat nem segít, mert a hatti izolált nyelv (bármennyire is szeretné néhány kutató kartvelnek betudni - de erről még lesz szó a sorozat további részeiben). Persze ez még nem jelent semmit, hiszen a kaska lehet nyelvileg különböző csoportok gyűjtőneve is. Így vagy úgy, felmerül a kérdés, vajon a kaskák továbbéltek-e és ők lennének-e a makrónok ősei (ahogy azt néhány grúz kutató vallja)? Vagy a makrónok új bevándorlók? Nem tudjuk. 

Mindez azonban Anatólia északi részét érinti csak. De mi a helyzet Nyugat-Grúziában? Az i. sz. első századokban létrejövő Lázika királyságának területét egészen addig Kolchisként ismerte a világ, a görög forrásokkal kezdve (a hozzá kapcsolódó görög legendaanyagban pedig nem egyszer anatóliai (hatti – hettita) motívumokat szeretne felfedezni a kutatás). Szinte bizonyos, hogy az urartui források Qulha régiója valamiképp kapcsolatban áll Kolchis-szal: bár a legújabb kutatások szerint Qulha inkább Kolchis és Urartu között helyezkedett el, aligha valószínű, hogy a gyakolarlatilag azonos nevű és földrajzilag egy helyen lévő területeknek egymáshoz semmi közük ne lett volna. Inkább arról lehet szó – spekulatíve – hogy a görögök egy kisebb régió nevét terjesztették ki egy nagyobbra (ld. még Asia esetét) vagy az urartuiak nem ismerték fel, hogy Qulha mögött pontosan mi húzódik. 

A fentiek alapján Kolchist a megrelek és lázok közös ősei népesítették be (ez olvasható a grúz könyvekben is). Vagy mégsem? Van egy-két olyan toponíma a régióban, amely nem megrel vagy láz – ez alatt nem az értendő, hogy nem etimologizálható az adott nyelveken (ez ugyanis legtöbbször spekulatív), hanem az, hogy nem jól formáltak az adott nyelveken: sokukban előfordul például a [ps] mássalhangzó kapcsolat (például Apsaros (mely római erődjéről híres, ma Gonio), amely ezekben a nyelvekben elméletben állítólag nem lehetséges. 

Vajon ez azt jelenti, hogy a megrelek s lázok bevándorlók? Ez éppenséggel feltehető (említettem, hogy a szván terület határa eredetileg délebbre húzódott, s az antik auktorok megkülönböztették a kolchisiakat a sannoktól/makrónoktól), de mikor? Kolchis előtt? Alatt? Után? Más szavakkal: vajon Kolchis pre-kartvel vagy kartvel, egynyelvű vagy többnyelvű állam volt-e? S ha Kolchis akárcsak részben nem kartvel volt, vajon mi volt (az ókori forrásokban temérdek törzsi név adatolt ebben a régióban)? Abkház kutatók előszeretettel mutatnak rá, hogy az abkházban bizony lehetséges a [ps] mássalhangzókapcsolat – de azért azt se feledjük, hogy amióta a függetlenségükért küzdenek, mindent megtesznek azért, hogy bebizonyítsák, ők előbb voltak ott, mint a grúzok. A grúzok meg mindent megtesznek, hogy az ellenkezőjét. Ismerős játék, nemde? 

Mint látható, kérdéseket fogalmazok meg és nem válaszokat – nem függetlenül attól, hogy magam sem tudom a válaszokat, és a nyugati szakirodalom se nagyon, már ha egyáltalán kitér ezekre a kérdésekre, és nem a helyi történetírókat citálja kritika nélkül. Reményeim szerint viszont már ennyiből is látszik, hogy miért érdekesek e régiók egy ókori keletesnek. Akit továbbra is érdekelnek e kérdések, a következő részben a „valódi” grúzokról lesz szó, többek között a hírhedt muškikkal, még több urartui forrással és még több nyitva hagyott kérdéssel.


Frissítés. A nyelvészeti adatoknak megvan az az előnye, hogy gyorsan leellenőrizhetőek, így megkérdeztem egy anyanyelvi beszélőt. A [ps] rosszul formáltságára vonatkozó állítás a grúzra vonatkozik. A megrelben simán lehet [ps], vagyis az effajta toponímák nem szolgáltatnak bizonyítékot arra, hogy a megrelek másodlagosan vándoroltak volna be. De aki azt hiszi, hogy ezzel tisztázódott a kérdés, az nagyon téved, amint az egy későbbi részből ki fog derülni. 

Folyóirathírek

Érdekesebb cikkek újabb folyóirat-kötetekben:

JANES 32 (2012):

Michael Avioz: "The Names Mephibosheth and Ishbosheth Reconsidered"

T. Oshima: "A Forgotten Royal Hymn to Marduk and Its Historical Background"

Steven Shnider: "Some Comments on W. Horowitz, ‘A Late Babylonian Tablet with Concentric Circles’"

Filip Vukosavović: "Sumerian gi-lam and igi-tab"


JAC 26 (2011):

Wu Yuhong, 19 Years’ Finance of the Household of Geme-Lamma, the High Priestess of Baba in Girsu of Ur III (Š 31 – AS 1 = 2065 – 2046 B.C)

Wang Junna - Wu Yuhong, A Research on the Incoming (mu-túm) Archive of Queen Šulgi-simti’s Animal Institution

Juan Pablo Sánchez Hernández, Pausanias on Caria and Lycia. Past and Present in Roman south-western
Anatolia

Xu Hao, The Inspections of Viziers in Deir El-Medina: Analysis of Administrative Documents in Ramesside Period (19th - 20th Dynasty)

JMC 18 (2011)

The Pharmacopoeial Handbook Šammu šikinšu - An Edition (Henry Stadhouders)

Quelques plantes présentes en Mésopotamie (Anne-Isabelle Langlois)

Iranian Studies 45/1 (2012)

A tartalomból:

Excavating Zarathustra: Ernst Herzfeld's Archaeological History of Iran (Jennifer Jenkins)

Looking through The Two Eyes of the Earth: A Reassessment of Sasanian Rock Reliefs (Abolala Soudavar)

Az ókori Kelet határai: a Kaukázus I. (bevezető bejegyzés)

Már régi tervem volt, hogy írok néhány bejegyzést az ókori Kelet földrajzi határairól (és egyszer majd az időbeliekről is). A fő probléma az, hogy az „ókori Kelet” fogalma térben és időben képlékeny, azaz jól meghúzható határai sincsenek (előzetes olvasmányként minden érdeklődőnek ajánlom, hogy vessen egy pillantást Komoróczy Géza cikkére). Ám az átmeneti zónák elképesztően izgalmasak.

Nem fogok írni a nyugati határokról: Egyiptomról, Ciprusról és az égei világról. Nem mintha ne lehetne elmélkedni ezeken a kérdéseken, de ezek problematikája túl jól ismert. A fennmaradó három terület az izgalmas: a Kaukázus, az Arab-félsziget és Irán. A pre-iszlám Arab-félsziget kutatása már rég önálló tudománnyá nőtte ki magát, Irán félig betagozódott az ókori Kelet kutatásába, míg a Kaukázussal csak a régészek foglalkoznak, ill. a helyi (grúz, örmény) történetírások elnagyolt bevezetőjét képezik. A felsorolásból rögtön kitűnik, hogy ezeket legalább három különböző szakembernek kellene megírnia…

Én a dolgok könnyebbik végét fogom meg: most a Kaukázusról fogok néhány bejegyzést írni, mégpedig azért, mert anatolistaként lépten-nyomon belebotlok és komoly fejtöréseket okoz. Lesz bejegyzés a grúz etnogenezisről, a grúz népnév eredetéről, az örmény etnogenezisről, és egyéb kaukázusi kérdésekről. A bejegyzések folyamán szép lassan ki fog derülni, hogyan is kapcsolódnak ezek az ókori Kelethez. Illusztrációul próbálja mindenki elképzelni a pre-Akhaimenida Közép- és Kelet-Anatólia politikai térképét: vannak egyrészt a késő-hettita utódállamok, de azok nem érnek el a Fekete-tengerig és persze van Urartu – a kettő között, ill. az utódállamoktól északra, Urartutól északnyugatra és északra valamilyen furcsa zóna, mindenféle népekkel, amelyek legfőbb jellemzője, hogy az ókori keleti történeti áttekintések igyekeznek róluk nem tudomást venni – s így ha Akhaimenida-kori görög forrásokat olvasgatunk (pl. Hérodotost, Xenophónt), egészen meglepődünk miféle népekbe botlunk, amely kétszáz évvel azelőtt „ott se voltak”. Persze, ha valaki modern kaukazológiai könyvekbe lapoz bele, szép kerek képet fog találni - amely viszont olykor elég hajmeresztő tud lenni egy ókori keletesnek (ennek az az oka, hogy a kaukazológiai kutatás a helyi, javarészt nem ókori keletes, és egyfajta sajátos, szovjet módszert követő kutatók megállapításait visszhangozza).

Mindazonáltal előre jelzem: ezek hangos gondolkodásnak minősülő, esszéisztikus bejegyzések lesznek, nem tudományos értekezések, azoknak nem itt a helye. Az a célom mindössze, hogy ráirányítsam a figyelmet olyan régiókra és problémákra, amelyeket az ókori keleti kutatás nem egyszer szeret elhanyagolni.

Filmajánló: Bizánc kikötője

Bár nem esik blogunk szorosan vett profiljába, mégis ajánlanék egy dokumentumfilmet, mely teljes egészében elérhető a YouTube-on. A német-francia Arte csatornán vetítették, amely nagyságrenddel jobb a diszkávöri meg a nésönel dzsiográfik által vetített, khm, dolgoknál (és ezt nem csak EU-nacionalizmusom mondatja velem, hanem a keserű tapasztalat). A film témája az Isztambulban zajló egészen elképesztő (leletmentő) ásatások, amelyek Yenikapınál feltárták a bizánci kikötőt, harminchét hajóronccsal (!) és egy pre-neolit települést (iiiigen, a régi filmek mellett a másik gyengém a hajóroncsok: RCAC Fellow-ként én is meglátogathattam az ásatást és a filmben szereplő laborokban is körülnézhettem, hihetetlen, különösen a feltárt hajók). A film izgalmas, látványos (komputer-rekonstrukciók, ha valakinek az a gyengéje), szakemberek szólalnak meg benne (köztük M. Özdoğan, a török neolit-kutatás doyenja), kellő óvatossággal kezelik benne az interpretációkat és finom humort szolgáltat benne a leletmentésre okot adó metróhálózat-építés főmérnöke. Egy óra kulturált szórakozás, itten.

Régi videók a Közel-Keletről

Bevallom, nagyon szeretem a régi, második világháború előtti videókat, kisfilmeket, és természetesen különösen azokat, amelyek a Közel-Keleten készültek. A napokban több is átfutott a kezem alatt, ezért gondoltam, kirakok néhány linket ide - igazság szerint a YouTube kimeríthetetlen forrása ezeknek, szóval ezek a videók itt most csak kiindulópontok lehetnek:

Ottomán Palesztína (1896)

Qasr al-Níl-híd, Kairó (1898)

Isztambul (1920-as évek)

Betlehem (1929)

Újabb hettita tankönyv

Elisabeth Rieken: Einführung in die hethitische Sprache und Schrift (unter Mitwirkung von Ute Gradmann und Jürgen Lorenz). Lehrbücher Orientalischer Sprachen I / 2. Münster, Ugarit, 2011.

Bővebb információ erre.

Egy igazán örömteli esemény: megjelent a Luft Ulrich tiszteletére szerkesztett kötet

Megjelent sokunk egyetemi professzora, Luft Ulrich 70. születésnapja alkalmából szerkesztett ünnepi kötet a BAR sorozatban, az Archaeopress gondozásában.

From Illahun to Djeme. Papers Presented in Honour of Ulrich Luft 

edited by Eszter Bechtold, András Gulyás and Andrea Hasznos. ISBN 9781407308944. £52.00. xiii+361 pages; illustrated throughout; papers in English, French and German

Tartalom:

1) The Greek subliterary texts and the Demotic literature (Adrienn Almásy);

2) Die drei Kartuschen im Naoseingang (Edith Bernhauer);

3) Eine archaisierende Königsfigur der späten Libyerzeit (Helmut Brandl)

4) A Phantom Debate ? (Edward Brovarski);

5) Inscriptions of the high priest Pinudjem I on the walls of the Eighteenth Dynasty Temple at Medinet Habu (Gabriella Dembitz);

6) News from Old Kingdom Thebes (Zoltán Imre Fábián);

7) Who was Sinuhe? (Hans Goedicke);

8) Memphis in der frühen 6. Dynastie als Fallbeispiel ägyptologischer Residenzenforschung (Rolf Gundlach);

9) Massbezeichnungen auf koptischen Papyri und Ostraka (Monika Hasitzka);

10) A Greek – Coptic Glossary Found at TT65 (Andrea Hasznos);

11) Zum koptischen Alphabet des Bernhard von Breydenbach (1486) (Balázs J. Irsay-Nagy);

12) Die Naoi und die Kulttopographie von Saft el-Henneh (Dieter Kessler);

13) The protagonist-catalogues of the apocryphal acts of Apostles in the Coptic Manichaica – a re-assessment of the evidence (Gábor Kósa);

14) Feudalisms of Egyptology (Katalin Anna Kóthay);

15) Der Sennefer Brief, Berlin P 10463 – die „Lesung“ des Papyrusmaterials (Myriam

Krutzsch);

16) Shakespeare’s The Tempest and the Latin Asclepius (Ildikó Limpár);

17) From Middle Kingdom apotropaia to Netherworld Books (Éva Liptay);

18) Zu einer Formulierung in Totenbuch Kapitel (Alexander Manisali);

19) Les “Procès”. Un genre littéraire de l’Égypte ancienne (Bernard Mathieu);

20) Vom schönen Erzählen. Buchstäblich fabelhafte Bilder (Ludwig D. Morenz);

21) Die administrativen Texte der Berliner Lederhandschrift (Matthias Müller);

22) Letters from Gurna. The mix-and-match game of an excavation (Bori Németh);

23) Zum Tempel des Amonre „Der die Bitte hört“ in Karnak (Jürgen Osing);

24) The forms of the shadow: The birth-stories of the first archon in the ancient Gnostic texts from Nag Hammadi (Csaba Ötvös);

25) Elkasai (Monika Pesthy-Simon);

26) Foreign groups at Lahun during the late Middle Kingdom (Máté Petrik);

27) Geschlechtsidentitätsstörungen im altägyptischen Pantheon? Einige Bemerkungen zum Phänomen wechselnder Genuskorrelationen von Götternamen (Andreas H. Pries);

28) Eine ägyptische Bezeichnung der Perle? (Joachim Friedrich Quack);

29) The domestic servant of the palace rn-snb (Helmut Satzinger and Danijela Stefanović);

30) An Early Stela of the High Priest Amenhotep of the 20th Dynasty? (Julia Schmied);

31) The Burial Shaft of the Tomb of Amenhotep, Overseer of the First Phyle Theban Tomb No. -64- (Gábor Schreiber);

32) The Epistolary ‘topos’ and War (Anthony Spalinger);

33) ‘He did its Like’: Some Uses of Repetition in Demotic Narrative Fiction (John Tait);

34) Aegyptio-Afroasiatica XXIV(Gábor Takács);

35) The Demons of the Air and the Water of the Nile. Saint Anthony the Great on the Reason of the Inundation (Peter Tóth);

36) Der göttliche Ramses II. im Großen Tempel von Abu Simbel (Martina Ullmann);

37) Excavation in the Tomb of Piay in Dra Abu el Naga (TT 344) (Zsuzsanna Vanek);

38) Deux étiquettes de momie) (Edith Varga);

39) One seal and two sealings of the Fifth Dynasty and their historical implications (Miroslav Verner);

40) Zur Homonymie in den Kxoe-Varietäten des Zentralkhoisan (Rainer Voßen);

41) Ein Sphinxkopf aus der 12. Dynastie (München ÄS 7110) (Gabriele Wenzel);

42) Eine ptolemäische Abrechung über innerägyptischen Finanzausgleich. (P. Fitzhugh D.4 + P. Wångstedt 7) (Karl-Theodor Zauzich)

Varázsgemma-konferencia

A Szépművészeti Múzeum február 16. és 18. között nemzetközi konferenciát rendez a mágikus gemmákról, melyen több egyiptológiai témájú előadás is el fog hangozni.

Magical Gems in their Contexts

International Workshop

Budapest, 16–18 February 2012

Museum of Fine Arts, Baroque Hall

17 February

14.00 Magical gems and Egypt (Chair: Ch. Faraone)

Joachim Quack (Heidelberg): From Egyptian traditions to magical gems. Possibilities and pitfalls in scholarly analysis

Maria Nilsson and John Ward (Gothenburg): Mason or priest? A comparison between Graeco-Roman signs on magical amulets and symbols in Egyptian quarries

Kirsten Dzwiza (Heidelberg): The writing of charakteres on magical gems – decoration patterns, contexts and techniques

A teljes program megtekinthető itt.

Elektronikus irodalom az ókori közel-kelet kutatóinak figyelmébe (Brill, Oriental Institute)

Az Oriental Institute Picturing the Past: Imaging and Imagining the Ancient Middle East című kiállításának (2012. február 7. - szeptember 12.) kísérőjeként jelent meg az alábbi kötet, mely pdf formátumban ingyen letölthető az OI honlapjáról:

OIMP 34. Picturing the Past: Imaging and Imagining the Ancient Middle East. Edited by Jack Green, Emily Teeter, and John A. Larson. Oriental Institute Museum Publications 34. Chicago: The Oriental Institute, 2012.
Pp. 184; 168 illustrations. ISBN 978-1-885923-89-9

A kötet módszertani tanulmányai elsősorban, ám nem kizárólagosan Egyiptomra fókuszálnak.

A Brill kiadó útjára bocsátotta BrillOnline.com névre keresztelt weboldalát, mely on-line kutatási, listázási lehetőségekkel megtűzdelve kínál fizetős hozzáférést az elektronikus formában is létező kiadványokhoz. Érdemes végigböngészni.

Aramazd - AJNES 6/1 (2011)

A tartalomból:

V. Shevoroshkin: Misadventures of Zeus in the Lycian Kingdom 2500 Years Ago

A. Fournet: About Some Features of Loanwords in Hurrian

M. Herles: Überlegungen zur Sitte der Kremation bei den Urartäern

T. Dalalyan: On the kapi- Measurement in Ancient Near-Eastern Languages