Lista az egyiptomi károkról

Horváth Zoltán egyiptológus, az El-Lahun Survey Project vezetője összeállított egy folyamatosan frissülő, alapos és könnyen áttekinthető listát az egyiptomi régészeti örökséget a napokban ért károkról, itt áttanulmányozható.

Egyiptom forrong

Az elmúlt napokban kissé elfoglalt voltam, így nem volt blogfrissítés - s most, mikor lehetett volna, a történelem felülírta terveim, hiszen, mint mindenki más, most én sem csinálok mást, mint követem az egyiptomi eseményeket. A mi blogunk nem közel-keleti szakblog, így mi a politikai részével nem fogunk foglalkozni, ahhoz az angol nyelvű al-Dzsazírát ajánljuk.

Ami a mi területünket érinti, van egy jó hírünk és egy rossz. A jó, hogy a katonaság lezárta a gízai piramisokhoz vezető utat. Ami a rossz: noha eleinte a felkelők élőlánccal védték a kairói múzeumot - amely a tüntetések központjának helyt adó Tahrír-térre néz -, majd szombat reggeltől tankokkal rendelkező katonák vették át az őrzését, valahogy mégiscsak bejutott néhány fosztogató. Z. Hawass ugyan azt nyilatkozta, hogy csak két múmiának tépték le a fejét, az al-Dzsazíra felvételei - amelyek itt megtekinthetőek - és az al-Masri Al-Youm újság angol nyelvű kiadása azonban sokkal komolyabb dúlásról tanúskodnak (a két linkért régész kollégáimnak tartozok köszönettel). Csak remélni tudjuk, hogy további károk ezt már nem fogják követni.

Ha bárkinek naprakészebb információi vannak, ossza meg velünk a kommentekben.

KASKAL 7 (2010)

M. Arrivabeni: Early Bronze Age Settlement in the Tell Leilan Region:A Report on the Ceramic Material of the 1995 Survey

L. Romano: Who was Worshipped in the Abu Temple at Tell Asmar?

I. Shai – J. Uziel: The Whys and Why Nots of Writing: Literacy and Illiteracy in the Southern Levant during the Bronze Ages

M. Marizza: La papponimia nel mondo ittita. Casi accertati e casi presunti

Papers Presented at the VIU 2008-2009 Seminar on “Literature and Culture in the Ancient Mediterranean: Greece, Rome and the Near East”:

Chr. W. Hess: Towards the Origins of the Hymnic Epic Dialect

M. Worthington: mamma(n) … ul and Its Alternatives in Babylonian Literature

A. Bartelmus: Restoring the Past. A Historical Analysis of the Royal Temple Building Inscriptions from the Kassite Period

L. Barbato: Rhetoric of Landscape in the Assyrian Royal Inscriptions from Sargon II to Ashurbanipal

A. R. Roskop: Deluge, War, and Dios Boulē: Making Sense of Cross-Cultural Affinities in the Biblical Flood Story

Forum:

M. Marazzi: Scrittura, percezione e cultura: qualche riflessione sull’Anatolia in età ittita

Anatóliai nyelvészeti cikkek

... az Indogermanische Forschungen 115 (2010) kötetében:

Patri, S.: Qu'est-ce qu'un pronom en anatolien?

Schürr, D.: Lykische Genitive

Schliemann naplói a világhálón

Az American School of Classical Studies at Athens jóvoltából mostantól hozzáférhetőek Heinrich Schliemann digitalizált (azaz bescannelt) régészeti naplói ezen a honlapon.

Ezen a honlapon pedig Schliemann könyvei olvashatóak (szintén scannelve).

BMSAES 15: Halottak Könyve

Nem éppen ropogósan friss hír, amiről most tudósítok, de talán lesz még akinek újdonsággal bír az információ: a British Museum Studies in Ancient Egypt and Sudan két hónapja megjelent 15. számú kötetének teljes egészét a Halottak Könyve témakörének szentelték. A kötet szorosan összefügg két eseménnyel. Egyrészt a tanulmányok a 2009 júliusában rendezett The Book of the Dead - Recent research and new perspectives c. kollokvium aktái, másrészt szervesen kapcsolódnak a British Museum éppen futó időszakos kiállításához (Journey through the afterlife: ancient Egyptian Book of the Dead), amiről mi is tudósítottunk korábban.

A BMSAES 15 tartalomjegyzéke egy kattintással itt megtekinthető. A cikkek pdf-ben letölthetők!

JAC 25 (2010)

A tartalomból:

Wu Yuhong, The Anonymous Nasa and Nasa of the Animal Center during Šulgi 44-48 and the Camel (gú-gur5), Hunchbacked Ox (gur8-gur8), ubi, habum and the Confusion of the Deer (lulim) with Donkey (anše) or šeg9

Yigal Bloch, Solving the Problems of the Assyrian King List: Toward a Precise Reconstruction of Middle Assyrian Chronology, Part I.

Yigal Bloch, Solving the Problems of the Assyrian King List: Toward a Precise Reconstruction of Middle Assyrian Chronology, Part II.

Kopt nyelvészeti előadás

Egedi Barbara

Birtokos szerkezetek a korai kopt dialektusokban

MTA Nyelvtudományi Intézet

Földszinti előadóterem

2011. január 18. Kedd, 11.00

Az előadás absztraktja:

A kopt nyelvjárások mindegyikére jellemző, hogy kétféle birtokos szerkezettel rendelkeznek, és míg a szaidi dialektusban igazoltnak látszik, hogy a kettő eloszlása alapvetően szintaktikailag motivált, a klasszikus bohairi rendszerben a választást jelentéstani és lexikális tényezők befolyásolják. Ez utóbbira vonatkozó elemzések azonban kizárólag 10. század utáni (azaz meglehetősen késői) bohairi kéziratokon alapszanak.

A szaidi adatok nyelvészeti igényű feldolgozásán túl, a többi korai dialektus hasonló szerkezeteinek vizsgálata legfeljebb szórványos leíró megállapításokra szorítkozik. Bizonyos nyelvjárási változatokról ez idáig még leíró nyelvtanok sem születtek, az egyes szövegkiadások amúgy alapos nyelvészeti bevezetői pedig nemigen merülnek el olyan mikroszintaktikai problémákban, mint a főnévi csoport belső szerkezete. Az adatok eddigi feldolgozása azonban világossá teszi, hogy a dialektusok között tapasztalható nagyfokú variáció miatt az egyiptomi főnévi csoport történeti vizsgálatakor e területi változatok összehasonlító elemzése elengedhetetlen, továbbá az összehasonlító elemzés újabb adalékkal szolgálhat a dialektusok egymáshoz való viszonyának feltérképezéséhez is.

Az előadás egy folyamatban lévő kutatást mutat be, kritikailag felülvizsgálja az eddigi kopt nyelvészeti eredményeket, illetve különös hangsúlyt fektet a módszertani kérdésekre.

Anatolian Studies 60 (2010)

A tartalomból:

L. d'Alfonso: A Hittite seal from Kavuşan Höyük.

N. MacSweeney: Hittites and Arzawans: a view from Western Anatolia

S. Günel: Mycenaean cultural impact on the Çine (Marsyas) plain, southwest Anatolia. The evidence from Çine-Tepecik.

S. P. B. Durnford: How old was the Ankara Silver Bowl when its inscriptions were added?

L. Kealhofer et al.: Patterns of Iron Age interaction in central Anatolia: three sites in Yozgat province

Buhály Attila: Sziklasírok Vankalén

Január 4.-én jelent meg a Hürriyet c. török lap angol nyelvű internetes változatában a hír, miszerint megnyitották a vani sziklán I. Argišti urartui király (790-760 – az évszámok a továbbiakban természetesen Kr.e. és hozzávetőlegesen értendőek) és családjának sírkamráját Vankalén. Többen is kérdeztek a cikk kapcsán annak hátteréről online és offline csevegések során, így gondolom, hasznos lesz, ha megvilágítom egy kissé a dolgok hátterét; annál is inkább, mert maga a cikk a továbbiakban inkább csak magával Urartuval foglalkozik.

Urartura önmagában most hely- és időhiány miatt nem térnék ki; a Kr.e. 9-7. század közötti Kelet-Anatólia meghatározó államalakulatáról van szó, az érdeklődők többé-kevésbé korrekt infókat találhatnak akár a magyar, akár az angol wikipédián (részletekbe pedig most nem megyünk bele).

1. kép. Egy kis orientáció: itt vagyunk (a piros pötty a mai Van városa, ill. mellette a Van-tó, aminek a partján áll a vani szikla (Vankale, ld. 2. kép)

2. kép. Vankale a Van-tó felől. A tóra merőlegesen álló sziklatömbről van szó. A látható fal- és bástyamaradványok szeldzsuk- és oszmán-koriak (innentől a szerző felvételei, 2007-ből és 2008-ból)

Úgyhogy nézzük először magát Vankalét és az ottani királysírokat. Négy nagyobb sziklafülke található Urartu egykori fővárosának a helyén, nyugatról keletre haladva a horhori kamra, az Içkala és a Naftkuyu (3-4. kép), valamint a szakirodalomban csak „Ostkammernek” nevezett fülke (5-6. kép); és ide vehetjük még ötödiknek a Hazine Kapısıt (7. kép), ami nem sziklafülke ugyan, de mindjárt látjuk, hogy az analógiák miatt fontos megemlíteni. Ezeket a sziklafülkéket a kutatás hagyományosan királysíroknak tartja, ugyanakkor azért meg kell jegyezni, hogy erre tulajdonképpen semmiféle konkrét bizonyíték nincs. A kamrák ma teljesen üresek, hiszen létezésük tkp. köztudott volt mindig is, így Urartu pusztulása után, ami az utóbbi 2800 évből legalábbis 2600 év, szinte mindennek használták, ami elképzelhető: gabona- és fegyverraktárnak, stb.

3. kép. Içkala és Naftkuyu a bejáratok előtti térségről nézve.... Lehet, hogy kicsit okosabbak lennénk,  ha ezt a böhöm földkupacot elhordanák ottan.

4. kép. ... és lentről

5. kép. Az "Ostkammer" fent...

6. kép. ... és lentről.

7. kép. Hazine Kapısı. Balra az a felül félköríves valami egy sztéléfülke. A sztélén, ill. a fülke falán belül olvashatóak II. Sarduri krónikájának részletei.

Tárgyi bizonyíték híján írott forrásokra támaszkodhatnánk, e tekintetben pedig a következő a helyzet:

	sziklafülke	„res gestae”	kidolgozott frontális falfelület	kultusztevékenység nyoma
Horhor	+	+	+	-
Nafkuyu	+	-	-	?
Içkala	+	-	+	?
„Ostkammer”	+	-	+	?
Hazine Kapısı	-	+	+	+

Látható, hogy ami a sziklafülkéket illeti, egyedül a cikkben szereplő horhori fülke esetében beszélhetünk írott forrásokról, mégpedig I. Argištinak a fülke melletti és azon belüli sziklafeliratának egyfajta „res gestae”-szerű beszámolójáról, az uralkodó hadi és egyéb cselekedeteinek évenkénti felsorolásáról, és ebből lehet beazonosítani a fülke (azaz a sziklasír) „tulajdonosát”, I. Argištit (ugyanez a helyzet a Hazine Kapısıval is II. Sarduri [760-734] kapcsán, csak ott nincs sziklafülke). 

Van tehát négy sziklafülkénk (sírunk), ami közül egy írásos, és van egy hasonló írásos uralkodói emlékhelyünk. A fülkék további azonosításához vegyük számba az első urartui királyokat, munkahipotézisként feltételezve, hogy mindegyik uralkodónak „ki tudjuk osztani” a megfelelő sírt:

Emlékhely	Uralkodó
Naftkuyu, Içkala, „Ostkammer”	I. Sarduri (835-825), Išpuini (825-805), Minua (805-790)
Horhor	I. Argišti
Hazine Kapısı	II. Sarduri

Az írásos emlékeket tekintve tiszta sor a horhori sziklafülke és Hazine Kapısı „kiosztása”, ezek után pedig marad nekünk három további kamránk a három (egyébként legelső) uralkodónak – lehet választani. És innentől kezdve a választás további konkrét források hiányában tényleg csak gusztus dolga. 

A magam részéről, bár ami most következik, nem több puszta ötletnél, el tudnám képzelni, hogy a megoldás ott van a szemünk előtt. Mégpedig a szó szoros értelmében: a frontális falfelületek kidolgozottságára gondolok. Láthatjuk ui. a fentebb felsorolt királyaink közül, hogy a két utolsónak, I. Argištinek és II. Sardurinak (4. és 5. uralkodó) ismert a „res gestae”-je, mégpedig sírja (ill. emlékhelye) falába vésve (Horhor, ill. Hazine Kapısı). És akkor induljunk el most visszafelé: biztos, hogy lehetett ilyen „évkönyve” Minuának is (3. uralkodó), csak azt egészen egyszerűen széthordták: S. és K. Lake 1939. évi vankalei ásatásakor a szeldzsuk- ill. oszmán-kori várfalban mintegy 150 olyan kőtömböt számoltak össze, amelyen valamilyen ékírásjel szerepelt, némelyiken jól kivehetően a „Minua, Išpuini fia...” szövegrészlettel. Ha pedig Minuának lehetett ilyen (később széthordott) írott szövege, az a későbbi analógia alapján a saját sziklasírja előtt lehetett. Persze ezt én is inkább kérdezem, mint állítom, és várom a hasonló építmények architektúrájában és statikájában nálam járatosabbak véleményét, hogy a Naftkuyu (3. és 4. kép jobbra), ill. az „Ostkammer” (5. kép) jól kidolgozott frontális falfelülete tartalmazhatott-e valamilyen kiegészítéseket. Ha igen, abban az esetben a Naftkuyu és az „Ostkammer” lehetett Minua és Išpuini (2. uralkodó) sírja. Az Içkala meg Sardurié (1. uralkodó), akinek az idejéből még egyébként sem ismert az urartui nyelvű írásbeliség (jó, jó, tudom, ez argumentum e silentio, de pillanatnyilag nem tudok jobbat) .

Még egy apróság: a Horhor kivételével mindegyik helyszínünk előtt jól kidolgozott tér volt vagy lehetett, ahol kultusztevékenység nyomai is elképzelhetőek. A legnyilvánvalóbb ez a Hazine Kapısı esetében; az „Ostkammer"-nél csak egy viszonylag nagy térség látható, de hasonló elképzelhető a Naftkuyu-Içkala páros esetében is (persze okosabbak akkor lennénk, ha az ott található nagy földkupacot onnan eltávolítanák, ld. 3. kép). Egyedül Horhornál hiányzik ez az előtér, de lehet, hogy kissé előrébb lehetett, mert... - és itt térünk vissza a horhori kamra „elsőkénti” megnyitásának dolgához. A horhori kamra ui. oly masszívan van a szinte függőleges falfelületbe vésve (ld. 8. kép), hogy megközelítése rendkívül veszélyes; eddigi lezárását, gyanítom, csak ennek köszönhette, hiszen a többi kamra, miként a Vankale egésze, szabadon látogatható. A sziklatömb egyébként elvileg valamiféle szabadtéri múzeumként funkcionál, azaz körbe van kerítve, és egy (hivatalos) bejárata van, ahol (elvileg) belépőjegyet kell váltani. Persze épp elég nagy kiterjedésű területről van szó ahhoz, hogy jó orientális szokás szerint bárki bárhol be tud jutni (2008-ban megerősítették a kerítést a keleti oldalon; meglepődnék, ha mostanra ezek a kerítések nem lennének már szintén lestrapált állapotban...). A török muzeológia és műemlékvédelem ebből a szempontból Vanban teljesen liberális: Urartu egykori fővárosa teljesen át- és bejárható, sőt, úgy tűnik, eredeti urartui sziklafeliratok alatt(!) akár szabadon piknikezhetünk is (9. kép). Egyedül a horhori kamra volt-van lezárva, de úgy látszik, valaki most megtalálta a TUTO-lakat kulcsát.

8. kép. A piros rács mögött van a horhori kamra.

9. kép. Jobbra alül-felül füstölve tartósított urartui sziklafeliratok

Egyiptológiai újdonságok

Az elmúlt napokban tanulmányúton voltam, így nem születtek bejegyzések, viszont a blogunk profiljába tartozó lelőhelyekről tervezek néhány soros képes beszámolót írni. Addig is, amíg ezek elkészülnek, néhány egyiptológiai újdonságra hívom fel a figyelmet:

Amr el-Hawary: Wortschöpfung. Die Memphitische Theologie und die Siegesstele des Pije – zwei Zeugen kultureller Repräsentation in der 25. Dynastie. OBO 243. Fribourg - Göttingen, 2010

Willeke Wendrich (ed.): Egyptian Archaeology. Wiley, 2010

Jane Roy: The Politics of Trade. Egypt and Lower Nubia in the 4th Millennium BC. Leiden - Boston, 2011

Fredrik Hagen: New Kingdom Ostraca from the Fitzwilliam Museum, Cambridge. Leiden - Boston, 2011

AJNES - Aramazd 4/2 (2009)

A tartalomból:

Aram Gevorkyan: Reflections on Metal Production in Armenia during the Late Bronze and Early Iron Ages

Pavel Avetisyan: On Periodization and Chronology of the Iron Age in Armenia

Jaan Puhvel: Covert Indo-European Verbal Roots in Anatolian

Aram Kosyan: On the Ethnic Background of Išuwa (A Preliminary Study)

Yervand Grekyan: When the Arrows are Depleted (Towards the Fall of the Urartian Empire)

Felix Ter-Martirosov: Stamps and Images on the Ceramics of the Urartian Period from Erebuni

Világhálós régészeti szakszótárak

Aki ismer, az tudja, hogy a szaknyelvek problémáját mindig is kiemelt figyelemmel követem (a magyar-angol, angol-magyar régészeti szakszótárról egyszer még egy kritikát is elkövettem az Ősrégészeti Levelekben). Így nagy örömömre szolgál, hogy blogunk felújítása részeként két roppant hasznos honlapra hívhatom fel a figyelmet. Többnyelvű, kereshető világhálós régészeti szakszótárakról van szó, melyek igen nagy segítséget jelenthetnek kezdőknek idegennyelvű szakszöveg és haladóknak kevésbé használt nyelveken (török, francia) írt szakszöveg olvasásakor. Arról nem is beszélve, hogy online, tehát ha valakinek épp a szelvényben nem jut eszébe, hogy mondják törökül azt, hogy "ásó", csak felmegy a netre (már ha van okostelefonja és netje kéznél...) és jól megnézi (a megoldás: kürek).

Ez  egy német - angol, angol - német változat.

Ez pedig egy négynyelvű, török - angol - német - francia (ennek nyomtatott és épp régészzsebbe illő változatát most tesztelem).

Oldalvást pedig nyitottunk egy új kategóriát, szakszótárak címmel, ott ezek mostantól fellelhetőek.

Virtuális Hagia Sophia

Nem éppen ókori Kelet, hanem Bizánc, de olyan lenyűgöző, hogy meg kell osztanom. Ezen a linken 360°-os panorámakép formájában a szó szoros értelmében körbenézhetünk az Hagia Sophiában.

Boldog új évet!

Blogunk minden kedves olvasójának boldog, sikerekben és tanulmányokban gazdag új évet kívánunk!

Megragadom az alkalmat, hogy bejelentsem, újév alkalmából blogunk az elkövetkező napokban kisebb ráncfelvarráson fog átesni: többek között rendet rakunk a különféle linkgyűjtemények között, átláthatóbbá és tematikusabbá alakítjuk őket, maga  a blog is új arculatot fog kapni (a formával és színekkel még kísérletezünk). Természetesen minden visszajelzésnek örülünk, beleértve bármiféle óhajt-sóhajt (pl. "szeretném, ha a fejlécet piciny újasszír ékjelek kereteznék").