Ebben a bejegyzésben egy olyan könyvsorozatra szeretném felhívni a figyelmet, amely most indul és minden ókori keletes és egyiptológus számára alapvető munkákat tartalmaz: nyelvkönyveket.
Ez nem más, mint a méltán neves Ugarit kiadó sorozata (az itten éppen mosolygó egyiptológusokat megnyugtatnám, hogy van S.a.r.g.o.n. nevű kiadó is), amely a "Lehrbücher orientalischer Sprachen", rövidítve LOS címet viseli, főszerkesztője J. Tropper; J. Huehnergard, L. Kogan és mások segédletével. A sorozat meglehetősen kiforrott koncepcióval rendelkezik, tíz szekcióra oszlik, melyek a teljes ókori Keletet és Egyiptomot felölelik:
1. Ékírásos nyelvek (sémi és egyéb)
Ez nem más, mint a méltán neves Ugarit kiadó sorozata (az itten éppen mosolygó egyiptológusokat megnyugtatnám, hogy van S.a.r.g.o.n. nevű kiadó is), amely a "Lehrbücher orientalischer Sprachen", rövidítve LOS címet viseli, főszerkesztője J. Tropper; J. Huehnergard, L. Kogan és mások segédletével. A sorozat meglehetősen kiforrott koncepcióval rendelkezik, tíz szekcióra oszlik, melyek a teljes ókori Keletet és Egyiptomot felölelik:
1. Ékírásos nyelvek (sémi és egyéb)
2. Kanaánita
3. Arámi
4. Arab (északarab)
5. Délarab
6. Etióp
7. Összehasonlító sémi nyelvészet
8. Egyiptomi
9. Egyéb afroázsiai nyelvek
10. Egyéb
A sorozat láthatóan sémi nyelvészeti központú, ez a benyomásunk csak fokozódik, ha egy kicsit közelebbről megnézzük, milyen köteteket is terveznek: "akkád" vagy "babylóni" nyelvtan helyett ugyanis örvendetes módon az egyes régiókat és periódusokat külön-külön felölelő leírásokat kívánnak közzétenni (zárójelben a szerző neve, ha már ismert): Így lesz óakkád (W. Sommerfeld), óbabylóni (J. Huehnergard), új- és késő babylóni akkád (M. P. Streck), máribéli akkád, nuzibéli akkád, stb. - telhetetlenségemben rögtön megjegyezném, hogy újasszír egyelőre nincs. Hasonló elven épül fel a kanaánita és az arámi részleg is, előbbiben az obligát biblikus héber (J. A. Hackett) mellett lesz óhéber feliratok (J. Renz), qumráni héber (S. E. Fassberg), ugariti (J. Tropper), stb.
A "meglehetősen kiforrott" megjegyzés arra vonatkozott, hogy emellett a bőség mellett a 8-10. kategóriák kicsit elnagyoltnak tűnnek: egyiptomi címszó alatt egyelőre egy kötet áll, egy óegyiptomi tankönyv (J. Kahl), egyéb afroázsiai alatt mindössze egy berber nyelv(járás) (M. Kossmann - Kh. Mourigh), az egyéb alatt meg (még) semmi.
Az ékírásos kategória alatt jelennek meg természetesen az ókori Kelet további fontos nyelvei: hettita (E. Rieken), elámi (M. Krebernik), urartui (I. Wegner), eblai (M. Krebernik), sumer (Ch. Woods).
Ez a kategória azonban rávilágít arra is, hogy azért a sorozat még ókori keletes szempontból sem tökéletes: nincsen például hurri, luvi és óperzsa nyelvtan sem, márpedig ezek nélkül aligha lesz teljeskörű a sorozat. Ezek helyett (mellett) egyéb nyelvészeti tárgyú munkák vannak, mint amurrú meg óhéber személynevek, déli sémi írások.
Azon nyilván minden egyes szakterület képviselői jól el tudnának vitázgatni, vajon szükség van-e ilyen kötetekre. Én itt most csak a hettitáról beszélnék, utalva egy korábbi bejegyzésemre, ahol gyorsan áttekintettem a helyzetet: e nyelv tekintetében igen jól állunk, különösen Hoffner és Melchert angol nyelvű nyelvtanja óta (még akkor is, ha az igeragozást abból élő ember nem tudja megtanulni), amely mellett ott van Francia olasz nyelvű nyelvtanja és magának Riekennek a német nyelvű vázlata. Vagyis nem épp ez a legfontosabb hiány (példának okáért egy alapos luvi nyelvtanra inkább szükség lenne), csakhogy épp német nyelven, a hettitológia fő nyelvén nincs naprakész munka (Zeilfelderé nem az!), s nyilván ez is lebeghetett a sorozatszerkesztők szeme előtt. Az már kicsit zavaróbb, hogy közben hírek keringenek további két készülőben levő hettita nyelvtanról is - azért ennyire valóban nincs szükség, különös tekintettel a Hoffner - Melchert-féle nyelvtan részletességére (kivéve a hangtant és természetesen az igéket).
Summa summarum, a sorozat igen ígéretesnek tűnik (a leendő szerzők személye önmagában garantálja a minőséget), s ezt hamarosan mindenki maga is megítélheti: a sorozat most tavasszal fog debütálni az Amarna-kor kanaánita akkádjával (J. Tropper - J.-P. Vita) és a biblikus arámival (D. Nicolae - J. Tropper).
A sorozat láthatóan sémi nyelvészeti központú, ez a benyomásunk csak fokozódik, ha egy kicsit közelebbről megnézzük, milyen köteteket is terveznek: "akkád" vagy "babylóni" nyelvtan helyett ugyanis örvendetes módon az egyes régiókat és periódusokat külön-külön felölelő leírásokat kívánnak közzétenni (zárójelben a szerző neve, ha már ismert): Így lesz óakkád (W. Sommerfeld), óbabylóni (J. Huehnergard), új- és késő babylóni akkád (M. P. Streck), máribéli akkád, nuzibéli akkád, stb. - telhetetlenségemben rögtön megjegyezném, hogy újasszír egyelőre nincs. Hasonló elven épül fel a kanaánita és az arámi részleg is, előbbiben az obligát biblikus héber (J. A. Hackett) mellett lesz óhéber feliratok (J. Renz), qumráni héber (S. E. Fassberg), ugariti (J. Tropper), stb.
A "meglehetősen kiforrott" megjegyzés arra vonatkozott, hogy emellett a bőség mellett a 8-10. kategóriák kicsit elnagyoltnak tűnnek: egyiptomi címszó alatt egyelőre egy kötet áll, egy óegyiptomi tankönyv (J. Kahl), egyéb afroázsiai alatt mindössze egy berber nyelv(járás) (M. Kossmann - Kh. Mourigh), az egyéb alatt meg (még) semmi.
Az ékírásos kategória alatt jelennek meg természetesen az ókori Kelet további fontos nyelvei: hettita (E. Rieken), elámi (M. Krebernik), urartui (I. Wegner), eblai (M. Krebernik), sumer (Ch. Woods).
Ez a kategória azonban rávilágít arra is, hogy azért a sorozat még ókori keletes szempontból sem tökéletes: nincsen például hurri, luvi és óperzsa nyelvtan sem, márpedig ezek nélkül aligha lesz teljeskörű a sorozat. Ezek helyett (mellett) egyéb nyelvészeti tárgyú munkák vannak, mint amurrú meg óhéber személynevek, déli sémi írások.
Azon nyilván minden egyes szakterület képviselői jól el tudnának vitázgatni, vajon szükség van-e ilyen kötetekre. Én itt most csak a hettitáról beszélnék, utalva egy korábbi bejegyzésemre, ahol gyorsan áttekintettem a helyzetet: e nyelv tekintetében igen jól állunk, különösen Hoffner és Melchert angol nyelvű nyelvtanja óta (még akkor is, ha az igeragozást abból élő ember nem tudja megtanulni), amely mellett ott van Francia olasz nyelvű nyelvtanja és magának Riekennek a német nyelvű vázlata. Vagyis nem épp ez a legfontosabb hiány (példának okáért egy alapos luvi nyelvtanra inkább szükség lenne), csakhogy épp német nyelven, a hettitológia fő nyelvén nincs naprakész munka (Zeilfelderé nem az!), s nyilván ez is lebeghetett a sorozatszerkesztők szeme előtt. Az már kicsit zavaróbb, hogy közben hírek keringenek további két készülőben levő hettita nyelvtanról is - azért ennyire valóban nincs szükség, különös tekintettel a Hoffner - Melchert-féle nyelvtan részletességére (kivéve a hangtant és természetesen az igéket).
Summa summarum, a sorozat igen ígéretesnek tűnik (a leendő szerzők személye önmagában garantálja a minőséget), s ezt hamarosan mindenki maga is megítélheti: a sorozat most tavasszal fog debütálni az Amarna-kor kanaánita akkádjával (J. Tropper - J.-P. Vita) és a biblikus arámival (D. Nicolae - J. Tropper).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése