Filmajánló: Bizánc kikötője

Bár nem esik blogunk szorosan vett profiljába, mégis ajánlanék egy dokumentumfilmet, mely teljes egészében elérhető a YouTube-on. A német-francia Arte csatornán vetítették, amely nagyságrenddel jobb a diszkávöri meg a nésönel dzsiográfik által vetített, khm, dolgoknál (és ezt nem csak EU-nacionalizmusom mondatja velem, hanem a keserű tapasztalat). A film témája az Isztambulban zajló egészen elképesztő (leletmentő) ásatások, amelyek Yenikapınál feltárták a bizánci kikötőt, harminchét hajóronccsal (!) és egy pre-neolit települést (iiiigen, a régi filmek mellett a másik gyengém a hajóroncsok: RCAC Fellow-ként én is meglátogathattam az ásatást és a filmben szereplő laborokban is körülnézhettem, hihetetlen, különösen a feltárt hajók). A film izgalmas, látványos (komputer-rekonstrukciók, ha valakinek az a gyengéje), szakemberek szólalnak meg benne (köztük M. Özdoğan, a török neolit-kutatás doyenja), kellő óvatossággal kezelik benne az interpretációkat és finom humort szolgáltat benne a leletmentésre okot adó metróhálózat-építés főmérnöke. Egy óra kulturált szórakozás, itten.

Virtuális Hagia Sophia

Nem éppen ókori Kelet, hanem Bizánc, de olyan lenyűgöző, hogy meg kell osztanom. Ezen a linken 360°-os panorámakép formájában a szó szoros értelmében körbenézhetünk az Hagia Sophiában.

Ókortudományi hírek

1. Bár nem tartozik blogunk szűken vett profiljába, az esemény súlya miatt mégis szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az ELTE BTK újraindítja a "Gólyavári Esték" c. sorozatát, melynek első előadója nem kisebb személyiség mint Ritoók Zsigmond. Előadásának címe: Antigoné.

Helyszín: ELTE BTK Gólyavár, 2009. november 11. (szerda), 18 óra. Aki nem tud elmenni: az előadást a BTK honlapján élőben közvetítik. További információ itt.

2. Szintén igen kiemelkedő rendezvénynek ígérkezik az itthon megrendezésre kerülő nemzetközi bizantinológiai konferencia is:

Centre and Periphery in the Age of Constantine VII Porphyrogennetos
From De cerimoniis to De administrando imperio: an international symposium in memory of Professor Gyula Moravcsik. 2009. november 12-14. (CEU - MTA). Részletes program itt.

Bizánc 1200-ban

Különféle okoknál fogva épp azt térképeztem fel, hogy a világhálón milyen bizantinológiai szakhonlapok érhetőek el, amikor egy fantasztikus honlapba botlottam. A honlap Bizánc városának virtuális rekonstrukcióját nyújtja, ahogy 1200 körül kinézhetett. Szakmailag teljesen precíz, bizantinológusok és számítástechnikusok kooperációja. Két fő része van: 1) Bizánc felülnézetből, 11 térképre szabdalva (ebből eddig nyolc készült el); ill. 2) Bizánc főbb épületei (jelenleg 66), több szögből és szakmai kommentárral. Annak, akit érdekel Bizánc, vagy szereti Isztambult, hatalmas élményt nyújt (különösen, ha ismeri Isztambul mai struktúráját és a benne fellelhető bizánci emlékeket), én személy szerint vagy egy órát eltanulmányozgattam a rekonstrukciókat.

Ha valaki háttérinformációkra vágyik, két kis rendkívül olvasmányos munka:

1. Peter Schreiner: Konstantinopel. Geschichte und Archäologie. München, 2007.

2. Steven Runciman: Konstantinápoly eleste, 1453. Budapest, Osiris, 2000.

Szárazság a keleti Mediterráneumban

Nemrégiben egy érdekes hírt közölt egy fizikus honlap, a Physorg.com. Egy amerikai és izraeli geológusokból álló csoport geokémiai analízissel vizsgálta meg a Jeruzsálem-közeli Soreq barlang cseppköveit, melyekből arra a következtetésre jutottak, hogy i. sz. 100 és 700 között az átlagosnál jóval szárazabb, csapadékszegényebb klíma uralkodott, legalábbis ebben a földrajzi régióban. Arra is felhívták a figyelmet, hogy ez egybeesik a térségbeli római, ill. bizánci uralom gyöngülésével, mégha ezen egybeesésnek nem is biztos, hogy van jelentősége (a cikk címe persze jóval bombasztikusabb, mint a kutatók nyilatkozata). A cikk itt olvasható, és a publikáció egy bizonyos Quaternary Research c. folyóiratban fog megjelenni.

Egy-két kommentár, hangos gondolkodás jelleggel: természetesen az említett hatszáz év története rendkívűl változékony, egyáltalán nem homogén, egységként kezelni naivitás, ezért még maga az egybeesés sem létezik. Iustinianus korát például nehéz lenne hanyatlásként jellemezni, s költséges háborúi inkább megroppanthatták a bizánci gazadaságot, mint mondjuk egy szárazság. Ugyanakkor egy szárazabb, csapadékmentesebb periódusnak komoly következményei lehettek. Azt is tudjuk, hogy a korai Bizánc anatóliai részében (tehát kb. V-VI. sz.) komoly éhínségek, járványok voltak, komoly demográfiai következményekkel (melynek etnikai hozadékát mindmáig nem vizsgálták érdemben). Persze egy ilyen periódus következményeinek feltárása rendkívül sok, hosszadalmas és aprólékos kutatást követel még, kezdve mondjuk a településszerkezet esetleges változásaival. További fontos - és nem elhanyagolandó szempont - hogy földrajzilag ez a száraz periódus mekkora területeket érintett? Példának okáért Egyiptomot (a római világ kiváló gabonaforrását) érintette-e? A kutatók maguk is tisztában vannak e problémával és vizsgálataik folytatásában e kérdésre is megpróbálnak válaszolni. Mindesetre felettébb gondolatébresztő e vizsgálat.

Múzeumi hírek: mostanában nyíló kiállítások

2008 november 18. és 2009 március 15. között New Yorkban, a Metropolitan Museum-ban látható a Beyond Babylon: Art, Trade, and Diplomacy in the Second Millennium B.C. című kiállítás.

Az atlantai Michael C. Carlos Museum of Emory University 2008 november 15. és 2009 május 25. között ad otthont két kiállításnak is: A Tutankhamun: The Golden King & the Great Pharaohs a bécsi kiállítás utóda (a párhuzamos Tutanhamon kiállítás most Dallasban látható). A Carlos Mueum e nagyszabású tárlatát egy kisebb, ám annál érdekesebbnek ígérkező fotókiállítással egészíti ki: Wonderful Things: The Harry Burton Photographs and the Discovery of the Tomb of Tutankhamun.

A koppenhágai Glyptotek a dán egyiptológia 125 éves fennállását ünnepli, melynek alkalmából 2008 október 10. és 2009 február 8. között rendezik meg az Egypt – Back to the Source című kiállítást. Kiemelt helyet kap a tárlaton Valdemar Schmidt (1836-1925) egyiptológus személye, aki a Glyptotek gyűjteményének alapítója volt.

A londoni Royal Academy of Art kiállítása október 25-től látható Byzantium 330-1453 címmel. Bár ez már nem kifejezetten ókor, azért mindenképp érdemes megtekinteni. A honlapon egy interaktív térkép is található, amely bemutatja a Bizánci birodalom kiterjedését a különböző korokban, és a pulzáló piros körökre kattintva néhány tárgyat is megtekinthetünk egy-egy adott régióból, pl. Egyiptomból is.

Olasz és egyiptomi koprodukciós szervezés eredményeképpen, egy speciális múzeumtörténeti kiállítás látható a Kairói Egyiptomi Múzeum 44-es termében The History of the Egyptian Museum címmel. A kiállítás csak egy hónapig tart, még november 19-ig tekinthető meg

Könyvismertetés: Egypt in the Byzantine World

Tavaly jelent meg Roger S. Bagnall szerkesztésében az Egypt in the Byzantine World 300-700 című tanulmánykötet (Cambridge: Cambridge University Press, 2007), melyet már régen kinéztem magamnak, de egyelőre sajnos nem foghattam a kezembe. Remélem az Akadémiai Könyvtár hamarosan megrendeli! Addig is íme egy ismertetés róla a Bryn Mawr Classical Review oldalán.