Cikkek innen-onnan

(Magyar szerzőkkel!)

Takayoshi Oshima: BLMJ 2700: A Neo-Babylonian Cylinder Seal with a Mythological Battle: A Question on the Identity of the Four-Winged God on Neo-Assyrian and Neo-Babylonian Seals. BLER 2015/1.

James J. Weingartner: Michael C. Astour: A Biographical Essay. Itt.

Eric Morvillez (ed.): Paradeisos. Genèse et métamorphose de la notion de paradis dans l’Antiquité (Actes du colloque tenu à Avignon, Palais des Papes, printemps 2009). Paris

• Brigitte Lion: Les jardins des rois néo-assyriens
• Christophe Benech, Rémy Boucharlat: Organisation spatiale du parc de Pasargades

M.-Fr. Boussac et al. (ed.): 25 siècles de bain collectif en Orient. Proche-Orient, Égypte et péninsule Arabique. Actes du colloque de Damas, 2009. Beyrouth - Le Caire

• B. Muller - A. Cavigneaux - J.-C. Margueron: Avant les bains collectifs : eau, hygiène et rites au Proche-Orient ancien (IVe-Ier millénaire av. J.-C.)

Bo Isaksson - Maria Persson (eds.): Clause Combining in Semitic: The Circumstantial Clause and Beyond. Abhandlungen für die Kunde des Morgenlandes 96. Wiesbaden

• Jan Retsö: The Problem of Circumstantial Clause Combining (CCC) in Sabaean Clause Combining in East Semitic
• Eran Cohen: Circumstantial Clause Combining in Old Babylonian Akkadian

Géza Xeravits (ed.): Religion and Female Body in Ancient Judaism and Its Environments. Berlin

• Ádám Vér - Réka Esztári: The Voices of Ištar: Prophetesses and Female Ecstatics in the Neo-Assyrian Empire

Cikkek innen-onnan

Giacomo Benati, Federico Zaina: A Late Bronze Age I Fortress at Taşlı Geçit Höyük and the Defensive Architecture of Anatolia and Northern Levant during the 2nd Millennium BC. Ocnus 21 (2013)

John Hyland: Alexander's Satraps of Media. Journal of Ancient History 1/2 (2013)

K. Geus - M. Geller: Esoteric Knowledge in Antiquity. Berlin (magyar szerzővel!)

• Orosz Adrienn: Scenes with Two Bes Figures from Nimrud and the Second Step of Bes Toward Globalisation
• Matteo Martelli - Maddalena Rumor: Near Eastern origins of Graeco-Egyptian Alchemy

Porter, Benjamin et al.: Extensification in a Mediterranean Semi-Arid Marginal Zone: An

Archaeological Case Study from Early Iron Age Jordan's Eastern Karak Plateau. Journal of Arid Environments 104 (2013) 132-148.

Cikkek innen-onnan

Meirav Meiri et al.: Ancient DNA and Population Turnover in Southern Levantine Pigs - Signature of the Sea Peoples Migration? Scientific Reports 3: 3035.

Anselm C. Hagedorn - Reinhard G. Kratz (eds.): Law and Religion in the Eastern Mediterranean. From Antiquity to Early Islam. Oxford

• Arlette David: The Sound of the Magic Flute in Legal and Religious Registers of the Ramesside Period: Some Common Features of Two 'Ritualistic Languages'
• Josef Wiesehöfer: Law and Religion in Achaemenidian Iran
• Bruce Wells: Is It Law or Religion? Legal Motivations in Deuteronomic and Neo-Babylonian Texts

Folyóiratcikkek

Arabian Archaeology and Epigraphy 24/2 (2013) - a tartalomból:

Stephanie Dalley: Gods from north-eastern and north-western Arabia in cuneiform texts from the First Sealand Dynasty, and a cuneiform inscription from Tell en-Naṣbeh, c.1500 BC

Peter Stein: Palaeography of the Ancient South Arabian script. New evidence for an absolute chronology 

A. J. Drewes et al.: Some absolute dates for the development of the Ancient South Arabian minuscule script 

Rivista di Studi Fenici 39/2 (2011) [2013] - a tartalomból:

Oded Tammuz: Disintegration from Above: A Case Study of the History of Southern Phoenicia and Philistia

Paolo Bernardini: Urbanesimi precari: la Sardegna, i Fenici e la fondazione della città

Cikkek innen-onnan

David I. Owen: Of Dogs and (Kennel)Men. CDLB 2013:2

Kalla Gábor - Raczky Pál - V. Szabó Gábor: Ünnep és lakoma a régészetben és az írásos forrásokban. Az őskori Európa és Mezopotámia példái alapján. In: Déri Balázs (szerk.): Convivium. Budapest, 2013, 11-46.

Henryk W. Witas et al.: mtDNA from the Early Bronze Age to the Roman Period Suggests a Genetic Link between the Indian Subcontinent and Mesopotamian Cradle of Civilization. PLoS ONE 8/9 (2013)

Arkadiusz Sołtysiak - Marta Bialon: Population history of the middle Euphrates valley: Dental non-metric traits at Tell Ashara, Tell Masaikh and Jebel Mashtale, Syria. Homo – Journal of Comparative Human Biology 64 (2013) 341–356.

J. M. Kenoyer - T. D. Price - J. H. Burton: A new approach to tracking connections between the Indus Valley and Mesopotamia: initial results of strontium isotope analyses from Harappa and Ur. Journal of Archaeological Science 40 (2013) 2286–2297.

Amarna-levelek (néhány), magyarul

Ezt a tanulmányt most találtam (egy olyan folyóiratban, amelyet ókori keletesek biztos nem lapozgatnak), első fele Jeruzsálem Dávid előtti korszakát tekinti át, majd következik az EA 285-290 levelek (Abdi-hepa ügyei) kommentált fordítása:

Balogh Csaba: Jeruzsálem a dávidi királyság kialakulása előtt, az Amarnai levelek tükrében. Studia Doctorum Theologiae Protestantis 4 (2013) 9-38.

A dolgozat elérhető a szerző Academia.edu honlapján.

Cikkek innen-onnan / Miscellaneous articles

Vérène Chalendar: Une édition du texte BAM III-202. Le Journal des Médecines Cunéiformes 21 (2013)

Christina Tsouparopoulou: A Reconstruction of the Puzriš-Dagan Central Livestock Agency. CDLJ 2013/2

Marianna Castiglione - Alessandro Poggio (eds): Arte - Potere. Forme artistiche, istituzioni, paradigmi interpretativi. Atti del convegno di studio tenuto en Pisa, Scuola Normale Superiore, 25-27 Novembre 2010. Milano, 2012

• Stefania Mazzoni: Il re e la comunicazione del potere nell'arte siro-ittita (XI-X. sec. a. C.)
• Alessandro Poggio: Immagini venatorie e monumenti dinastici: l'Impero Persiano tra centro e periferia.
• Elena Ghisellini: Immagini e potere della corte dei Tolemei
• Francis Prost: Lycian dynast, Greek art: the two small friezes of the Nereid Monument at Xanthos

Tanulmányok innen és onnan

M. Walton et al.: Analysis of Late Bronze Age Glass Axes from Nippur - a New Cobalt Colourant. Archaeometry 54 (2012) 835-852.

L. Crewe: Beyond Copper. Commodities and Values in Middle Bronze Age Cypro-Levantine Exchanges. OJA 31 (2012) 225-243.

Bible Lands e-review 2012:

• W. Horowitz: The Shofar and The Ancient Near East
• A. Uchitel: Two New Neo-Elamite inscriptions on Silver Rhytons
• F. Vukosavovic: A Nebuchadnezzar II Barrel Cylinder: The Restoration of Ebabbar in Sippar
• J. G. Westenholz: A Glimpse into Everyday Life in Syria in the 24th Century BCE

Biblical Archaeology Review 38/3 (2012):

• Chr. A. Rollston: What’s the Oldest Hebrew Inscription?
• G. Leval: Ancient Inscription Refers to Birth of Israelite Monarchy

S. Krämer - E. Cancik-Kirschbaum - R. Totzke (szerk.): Schriftbildlichkeit. Akademie Verlag, 2012

• E. Cancik-Kirschbaum: Phänomene von Schriftbildlichkeit in der keilschriftlichen Schreibkultur Mesopotamiens
• S. J. Seidlmayer: Ägyptische Hieroglyphen zwischen Schrift und Bild
• J. Assmann: Schriftbildlichkeit: Etymographie und Ikonographie

B. H. Menze - J. A. Ur: Mapping patterns of long-term settlement in Northern Mesopotamia at a large scale. PNAS Plus 2012.

A. Kelly: A neo-Assyrian relief in the Weingreen Museum of Biblical Antiquities - a case study in artefact acquisition. Proceedings of the Royal Irish Academy 112C (2011) 1-33.

Tanulmányok innen-onnan

A. Nissenbaum - S. Buckley: Dead Sea Asphalt in Ancient Egyptian Mummies - Why? Archaeometry (early view)

D. Nadali: L’archeologia di Nabucco: l’Oriente antico in scena. Studi Verdiani 22 (2010-2011) 73-87.

P. Pomey, Y. Kahanov, E. Rieth: Transition from Shell to Skeleton in Ancient Mediterranean Ship-Construction: analysis, problems, and future research. International Journal of Nautical Archaeology 41 (2012) 235–314.

C. Beltrame: New Evidence for the Submerged Ancient Harbour Structures at Tolmetha and Leptis Magna, Libya. International Journal of Nautical Archaeology 41 (2012) 315–326.

Changyu Liu: Six Ur III Tablets from the Special Collections of the University of Missouri-Columbia. CDLB 2012: 2.

A. Tugendhaft: How to Become a Brother in the Bronze Age: An Inquiry into the Representation of Politics in Ugaritic Myth. Fragments: Interdisciplinary Approaches to the Study of Ancient and Medieval Pasts 2 (2012)

A Hormuzi-szoros története

Manapság elég sok szó esik a Hormuzi-szorosról és világpolitikai jelentőségéről. Ám a szoros története is felettébb izgalmas, különösen az ókori keleteseknek. Sárközy Miklós és Király Attila "A Hormuzi szoros - múlt és jelen" c., a világhálón olvasható írása az őskőkortól napjainkig ad áttekintést.

Cikkajánló (ókori Kelet)

Israel Finkelstein, a kiváló izraeli régész munkatársaival annak próbál utánajárni, hogy ha a jeruzsálemi délkeleti domb ("Dávid városa") tényleg mindig teljesen lakott volt, ahogy azt általánosan feltételezik, akkor miért csak kb. 750 - 586 között és az i.e. II. század második felétől mutatják ezt a régészeti adatok:

I. Finkelstein, I. Koch, O. Lipschits: The Mound on the Mount: A Possible Solution to the "Problem with Jerusalem". Journal of Hebrew Scriptures 11/12 (2011).

Marhaši = BMAC = hurri? (2. rész)

Sorozatom első részében azzal foglalkoztam, hogy tényleg hurriul beszéltek-e Marhašiban és az eredmény az lett, hogy nem. Most, a kedélyeket tovább csigázandó, még nem arról fogok beszélni, hogy azonosítható-e Marhaši a BMAC-mal, hanem a vonatkozó tanulmány első feléről, melyet szintén Tremblay írt és melynek célkitűzése a Marhaši név pontos alakjának megállapítása és annak a kérdésnek megválaszolása, hogy ez összefügg-e Margiána nevével.

1. Tremblay a név eredeti alakjának megállapításáért egy majdhogynem teljes válogatást állított össze az e földrajzi régiót, ill. a régió nevéből képzett tárgyneveket említő szöveghelyekből, melynek során a Barahšum, Marhaši, Marahši, Warahši, Parahš°, Paraši, paraša° alakokat sikerült kigyűjtenie.

A kezdő mássalhangzó szerinte a fentiek alapjána következő lehet:

• f
• bilabiális frikatíva
• zöngétlen nazális
• labioveláris frikatíva
• nazalizált zöngétlen labioveláris frikatíva

Ha a Kedves Olvasó most a fejéhez kapott, ne aggódjon, nem Önben van a hiba. Most tegyük azt félre, hogy ezek részben értelmezhetetlen leírások. A probléma ott van, hogy Tremblay minden egyes szöveghelyet azonos értékűnek kezel és nem választja szét őket sem nyelvileg, sem kronológiailag.

Pedig így kiderülne, hogy a sumerben mindig Marhaši áll (a több tucatnyi példa mellett mindössze kétszer Marahši), az akkádban pedig mindig Barahšum. Warahši egyetlen egyszer fordul elő, igencsak kétes kontextusban. A p- kezdetű alakok pedig Márira – nyilván innen került át az egyetlen hettita alak, a Paraši is - és újbabilóni adatokra korlátozódnak, azaz nyilván másodlagosak. Azaz jól látható, hogy az idegen fonémát a sumerek m-mel, az akkádok b-vel vették át. Ezért nyugodtan igazat adhatunk a hagyományos magyarázatnak, miszerint itt egy ún. prenazalizált b állhatott, vagy egyszerűen csak egy *mb mássalhangzócsoport.

A szó közepén a -rahš-, -rhaš csoportok Tremblay szerint egy -rxs- mássalhangzócsoportra utalnak (a -x- egy torokhangot jelöl). Ez teljesen elfogadható.

A szóvégi magánhangzóra a különböző ritkább írásváltozatok alapján megint mindenféle extra magánhangzót tételez fel, ennek ismertetésétől most eltekintek, és a legevidensebb i-nél maradok (az -umot akkád nominativusnak tételezve fel).

2. A Margiánának nevezett régió neve gazdagon adatolt az iráni nyelvekben az óperzsától egész mai napig (Merv), és számos nyelv is kölcsön vette az iráni alakokat. Tremblay gondosan összegyűjti az alakokat és elmagyarázza összefüggéseiket. Legkorábbi – óperzsa – alakja Marguš, minden alak ebből ered, kivéve az avesztai Mouru-t. Tremblay kritikailag áttekinti a kettő összekapcsolására született elméleteket és rámutat, hogy egyik sem tartható fenn s így kézenfekvő azt feltételezni, hogy egy helyi földrajzi név kétfajta adaptációjával állunk szembe. A kérdés tehát az, hogy lehet-e Marguš, ill. Mouru- Marhaši (azaz kb. *mbarxsi) adaptációja? Tremblaynél a fonetikai változatok olyan gazdag tárháza van Marhaši esetében, hogy természetesen lehet, bár az avesztai alak megválaszolásához még így is el kell tüntetnie a *x-t, különféle trükkök révén, így tehát még ő is azt mondja: lehet, de nem biztos hogy az iráni nevek és Marhaši összefüggenek. Szerintem a két szó eleje gyanúsan összecseng (Marh° és Marg°), de kétségtelen, hogy meg kellene magyarázni tudni az avesztai alakot, az óperzsa szó u-tövűségét és a °si végződést az eredeti névben. A „lehetséges” továbbra is a helyzet legmegfelelőbb leírása.

Anatóliai méhek a vaskori Izraelben

Általában nem szokásom a médiumokban megjelenő régészeti híreket kommentálni, mivel ezek sokszor csak (rossz esetben szenzációhajhász, ill. pénzfelhajtó) hírközlések, a valódi, tudományos publikációra pedig úgyis éveket kell majd várni. Most kivételt teszek, éppen azért mert egy már megjelent (ill. voltaképp megjelenendő) tanulmányról van szó, amelynek témája felettébb izgalmas:

Guy Bloch et al.: Industrial apiculture in the Jordan valley during Biblical times with Anatolian honeybees. Proceedings of the National Academy of Sciences (Early Edition - ez azt jelenti, hogy a világhálón már hozzáférhető, de nyomtatásban csak később lát napvilágot).

Arról van szó, hogy az i. e. 12-9. sz.-ban virágzott Tel Rehovon, a vaskori Izrael egyik legnagyobb településén nemrégiben egy méhészetet tártak fel, amely az Óvilágban a legkorábbi in situ lelet, kalibrált radiokarbon adatok szerint a X. sz. vége / IX. sz. eleje (most tekintsünk el a hibahatároktól és a valószínűségektől). A méhészet becsült kétszáz kaptárából mintegy harminc maradt fenn, égetetlen agyag hengerek, melyek egyik oldalon egy fedéllel voltak lezárva.

A tanulmány arról szól, hogy két kaptárban megszenesedett lépet találtak, bennük méhek (dolgozók, herék és utódok) maradványaival. A kutatók megvizsgálva e maradványokat arra a következtetésre jutottak, hogy ezek nem a helyi háziméh, de még csak nem is a szomszédos, hanem az anatóliai háziméh (Apis mellifera anatoliaca) maradványai ezek. Különféle érvekkel ki lehetett zárni, hogy az adott időben anatóliai háziméh élhetett volna Izraelben, ezért arra a következtetésre jutottak, hogy anatóliai importtal állunk szemben, mégpedig olyannal, amely méhészeti okokból kifolyólag folyamatos utánpótlást kellett, hogy biztosítson.

Két kérdés merül fel: volt-e méhészet Anatóliában, ill. hogyan is zajlott ez a kereskedelem? Sajnos a cikk szerzői között mindössze egy nem-természettudós van (az ásató Amihai Mazar), így ennek megfelelően e két kérdésre elég furcsa válaszokat kapunk.

1. Anatóliai méhészetre a hettita törvényeket, egy i. e. harmadik századi (!) egyiptomi (!) papiruszt és egy vagy Anatóliára vagy a Zagroszra (!) utaló nyolcadik századi asszír sztélét idézi példaként. Ez nulla. Holott elég ha valaki kinyitja a online is elérhető hettita szótárt (CHD), melynek milit- 'méz' címszavából kiderül, hogy

a) a méz rendkívül gyakori szereplője az anatóliai rítusoknak

b) a mítoszok alapján a hettiták szerint a méz a méh hasában van

c) ismerünk méztartó edényeket

d) az 'édes' fogalmai visszatérően e szóból vannak képezve

Ha pedig a luvikhoz fordulunk (amelyekkel átjutunk a vaskorba), csak lexikális alapon az a), c), d) jelenségekkel szembesülünk rögtön (az ékírásos luvi szótár online is elérhető).

Más szavakkal, az anatóliai méhészkedés megléte sokkal szilárdabban bizonyítható.

2. A kereskedelem kérdése. A cikk szerzői azt állítják, hogy a Tel Rehov-i emlékanyag alapján a város a föníciaiakkal, Ciprussal, a görögökkel és Egyiptommal kereskedett; ill. hogy Izrael és Anatólia közötti közvetlen kereskedelmi kapcsolatra nincs bizonyíték ebből a korszakból. Ezzel szemben a helyzet a következő:

a) Az 1Kir 10:28-29 (2Krón 1:16-17) alapján közismert, hogy Salamon a dél-anatóliai Québól (is) szereztette be lovait. A kérdés természetesen az, miképpen? A kutatás ezt vagy a föníciaiak által vagy (inkább) a közbeeső más luvi utódállamok (jelesül Hama) által magyarázza. Azaz a helyes kérdésfeltevés inkább úgy hangzik, kapcsolatban álltak-e az izraeliek a luvi utódállamokkal?

b) E kérdésre a válasz természetesen evidensen igen, elég ha a jól ismert alkalmi politikai szövetségekre gondolunk. S itt külön kiemelendő Hama szerepe: nemcsak a lókereskedelemben, hanem a vallási ideák közvetítésében, vagy akár a személyes kapcsolatok szintjén is (a hamai király Tó'i és fia, Jórám szövetsége Dáviddal, 2Sám 8: 9-10).

Azaz úgy tűnik, az anatóliai méheket leginkább a luvi utódállamokkal fennálló kapcsolataik révén szerezhették be, amelyek egy része (feltételezhetően Hama) közvetítő szerepet játszott, mivel az anatóliai méh az akkori szíriai klimatikus viszonyok között nem élhetett meg.

Ajánlott olvasmányok:

A. A méhekhez

Crane, Eva (1983): The Archaeology of Beekeeping. London.

Mazar, A. - Panitz-Cohen, Nava (2007): It is the Land of Honey. Beekeeping in Iron Age IIA Tel Rehov - culture, cult and economy. NEA 70: 202-219.


Mazar, Amihai et al. (2008): Iron Age beehives at Tel Rehov in the Jordan valley. Antiquity 82: 629-639.

B. A luvi - izraeli kapcsolatokhoz

Hutter, Manfred (2004): Wiederspiegelungen religiöser Vorstellungen der Luwier im Alten Testament. In: Mirko Novák - Friedhelm Prayon - Anne-Maria Wittke (szerk.): Die Außenwirkung des späthethitischen Kulturraumes. Güteraustausch - Kulturkontakt - Kulturtransfer. AOAT 323. Münster, 425-442.


Ikeda, Yutaka (1982): Solomon's Trade in Horses and Chariots in Its International Setting. In: Tomoo Ishida (szerk.): Studies in the Period of David and Solomon and Other Essays. Papers Read at the International Symposium for Biblical Studies, Tokyo, 5-7 December 1979. Winona Lake, 215-238.

Cikkek a világhálón (egyiptológiai is!)

Így karácsony és szilveszter között, a kocsonya, a töltött káposzta, ill. a bejgli-halmok után, a pezsgőzés és a sült malac előtt az ember kissé elkényelmesedik, és igyekszik szellemi táplálékához is minél kevesebb mozgással eljutni (például az ágyát a könyvespolc mellé helyezi át, vagy fordítva). Ennek jegyében most csupa olyan dologra hívnám fel a figyelmet - világhálón elérhető tanulmányokra - amit mindössze néhány kattintással elérhetünk.

1. Israel Finkelstein: Persian Period Jerusalem and Yehud: A Rejoinder. Journal of Hebrew Scriptures 9/23 (2009). Itt.

2. G. Bearman - W.A. Christens-Barry: Spectral Imaging of Ostraca. Palarch’s Journal of Archaeology of Egypt/Egyptology 6(7) (2009) 1-20. Itt.

3. Horst Steible: Legitimation von Herrschaft im Mesopotamien des 3. Jahrtausends v. Chr. In: Günter Dux (Hrsg.): Moral und Recht im Diskurs der Moderne: zur Legitimation gesellschaftlicher Ordnung. Opladen, 2001, 67-91. Itt.

4. Horst Steible: Zu den Nahtstellen in den altmesopotamischen Codices. In: Joachim Marzahn (Hrsg.): Assyriologica et Semitica. Festschrift für Joachim Oelsner anläßlich seines 65. Geburtstages am 18. Februar 1997. Münster, 2000, 447-455. Itt.

Emellett három elektronikusan (is) elérhető folyóirat új füzeteit ajánljuk:

1. Papers from the Institute of Archaeology, University College London 19 (2009), amely elsősorban a katonák és a régészek viszonyával foglalkozik az iraki megszállás alatt. Itt.

2. Proceedings of the American Philosophical Society 153/3 (2009), melyben egy rövid, de annál érdekesebb Reiner Erika-nekrológ és életrajz mellett az ókori keleti királyportrékról olvasható tanulmány. Itt.

3.BMSAES 13 (2009), amely a Third International Colloquium on Predynastic and Early Dynastic Egyptről tartalmaz tizenegy tanulmányt itt, köztük olyanokat mint:

Eliot Braun: South Levantine Early Bronze Age chronological correlations with Egypt in light of the Narmer serekhs from Tel Erani and Arad. New interpretations. BMSAES 13 (2009) 25-48.

Maria Carmello Gatto: Egypt and Nubia in the 5th–4th millennia BCE: A view from the First Cataract and its surroundings. BMSAES 13 (2009) 125-145.

Komoróczy-írás a világhálón

Komoróczy Gézának a Kerényi-terem felavatásakor elhangzott előadása elolvasható az ÉS évvégi számában, azaz itt.