Megvan a következő nemzetközi egyiptológiai kongresszus új helye és időpontja

Az International Association of Egyptologists honlapján megjelent közlemény alapján a soron következő kongresszus időpontja:

2013. szeptember 13-20. (még változhat)

helye:

Alexandria, Calligraphy Center

A rendezvény hamarosan önálló honlapot kap, amit ide is belinkelünk.

Új IAE honlap

Hosszú várakozás után végre létrejött az International Association of Egyptologists (IAE) önálló honlapja. Az új oldal nemcsak a Társaság tagjaniank regisztrálására, nyilvántartására szolgál, hanem információs és hírportálként szolgál majd világszerte az egyiptológusoknak és az egyiptológia iránt érdeklődö olvasóknak - legalábbis a tervek szerint.

Nézzük, mit találunk most az amúgy kellemes megjelenésű, bizalomgerjesztő oldalon. A News kategória alatti tartalmakat blogszerűen szerkesztik, vagyis mindig a legfrissebb híreket olvashatjuk legfelül, bár címkéket és tematikus osztályozást egyelőre nem látok és hozzászólásokat, azaz kommentelést sem támogat az oldal. A hangsúly egyértelműen a tagság megújult adminisztratív kezelésén, a modern fizetési módszerek ismertetésén van, kevesebb szó esik arról, miért is érdemes e szervezethez kapcsolódni. Fő cél egy egységes adatbázis fenntartása, amely a világ egyiptológusainak nevét és elérhetőségét tárolja - bár valami hasonló szerepkört a régi honlap is betöltött, így méltán várunk ehhez képest új funkciók és tartalmak megjelenésére is. James P. Allen is, beköszöntő soraiban, vélemény-nyilvánításra és közös fejlesztésre buzdítja a tagokat.

A honlapon olvashatunk továbbá a Társaság önmeghatározásáról és céljairól, bár elég száraz, paragrafusokra bontott, szabályzati stílusban. Külön fület kapott az Online Egyptological Bibliography (OEB), amely egyelőre még mindig komoly előfizetés ellenében érhető csak el, az IAE tagságtól függetlenül. Bár a nemrég lezajlott hazai IAE találkozón kaptunk némi halvány igéretet ennek a rendszernek a jövőbeli radikális megváltoztatásáról, ennek egyelőre nem látom jeleit a hivatalos oldal ismertetőjében.

Ígéretesebbnek tűnik a Services névre hallgató fülecske, amely alatt számos hasznos információt gyűjtöttek össze, pl. az egyiptológus képzéseket a világban. Némi mosolyt csal azonban az arcunkra, hogy az eddig beküldött és/vagy feltöltött információk alapján pillanatnyilag csak Németországban, Svájcban és Ausztriában folyik szakirányú képzés. Az hagyján, hogy a budapesti tanszéknek mai napig nincs egy épkézláb hivatalos honlapja, de erősen hiányolom az angol, amerikai, holland, cseh, stb. tanszékek amúgy jól felszerelt és információgazdag oldalainak linkjeit. Reméljük ezek a tartalmak idővel mind megjelennek!

Ezen kívül lesznek majd speciális, csak a tagok számára hozzáférhető információk is az oldalon (pl. maga a szakmai címlista), amihez csak egy saját felhasználónévvel és jelszó megadásával férhetünk hozzá. Itt azonban több olyan link is található (pl. konferenciák , kiállítások honlapjai) amit semmiképp sem találok bizalmas információnak, hiszen ezekhez a tartalmakhoz bárki könnyedén hozzáférhet a megfelel internetes forrásokat használva. Kiváncsian várom, milyen többlettudáshoz juthatok majd a csengő eurókban megvásárolt tagságom fejében.

Ismertetőm kissé kritikus hangvételét az táplálja, hogy a csinos külcsínnek, és a hosszas előkészítésnek nem egészen felel meg a honlap tartalmi gazdagsága. De adjunk időt a fejlesztőknek és várjuk bizalommal a kiegésztéseket, feltöltéséket! Az IAE új honlapját belinkeltem a jobboldali Társaságok menüpont alá is, így tőlünk a jővőben mindig elérhető lesz.

Az AEB Oxfordba kötözik és OEB lesz

Az Annual Egyptological Bibliography (AEB) – amely 1947 óta működik Leidenben az International Association of Egyptologists (IAE) védnöksége alatt – idén, pontosabban 2009 január 1-től Oxfordba költözött, ahol a Griffith Institute adott neki új otthont. További változtatások, hogy a bibliográfia nyomtatott formája nem létezik többé, ennek megfelelően az AEB is átkeresztelkedik, az új neve Online Egyptological Bibliography (OEB) lesz. Az új házigazdák számos fejlesztést és a tetemes hátralék behozását ígérték az adatbázisban, amely továbbra is csak előfizetés ellenében hozzáférhető.

Kérdésekkel és további információkért az OEB szerkesztőjéhez lehet fordulni: Willem Hovestreydt (E-mail: willem.hovestreydt AT orinst.ox.ac.uk)
Az OEB honlapja pedig az év első felében egyelőre marad a régi AEB honlap.

Rodoszi beszámoló - 2. rész (megnyitó)

Sajnálom, hogy ilyen szaggatottan jelentkezem, de borzasztó sok a munkám és az elintéznivalóm a napokban. :(

A XICE konferencia május 22-én kezdődött a regisztrációval. A fiatalabb olvasók kedvéért mondom el, hogy ez mit is jelent. Amennyiben a résztvevő jó előre befizette az igencsak borsos regisztrációs díjat, érkezésekor felveheti a kis konferencia-pakkját, ami a következő elemekből áll (és szokott állni a legtöbb konferencián): egy válltáska, programfüzet, az absztraktokat tartalmaző füzet (jelen esetben inkább könyv), toll, jegyzettömb, prospektusok, kitűző névvel és intézménynévvel (ezt ajánlatos éjjel-nappal hordani, legalábbis ha az a cél, hogy a kollégák meg- illetve felismerjenek). A konferencia logójával ellátott baseball-sapka, melynek megpillantásakor méltatlankodva felszisszentem, a lindoszi hajókiránduláson nyert értelmet, mivel sokan ezt visellték szalmakalap vagy kendő hiányában a tűző napon. (Na én persze nem... inkább napszúrást kapok!)

Megjegyzem, télen még nagyon fel voltam háborodva a magas regisztrációs díj miatt, de a cserébe kapott szolgáltatásokkal és a szervezett programokkal messzemenőkig elégedett vagyok, tehát végül is jó helyre került a pénz.

A hivatalos program tulajdonképpen csak este kezdődött a Megnyitóval, melyet a Delphi amfiteátrum névre hallgató gigantikus teremben prezentáltak. Bár az ilyesmi általában elég unalmas és hosszadalmas (az összes szervezőnek, polgármesternek és minisztrenek rendszerint van valami mondanivalója), nem várt izgalmakat is tartogatott az esemény. Egyrészt nekem nagyon tetszett Christos Zerefos (Athéni Akadémia) előadása, amely a napjainkban aktuális klimaváltozás hatásain túl ókori természeti katasztrófákkal is foglalkozott, mégpedig egy 2. századi cunami hatásairól a Földközi tenger medencéjéban. Állítólag született erről egy cikk is idén a Nature-ben, ha lesz egy kis időm, feltétlenül kikeresem.

Aztán Abd Sabry Aziz (Supreme Council of Antiquities, Egypt) tartott egy jó másfél órás előadást, bár ebből az első 30 percet egy levél felolvasása vitte el. Zahi Hawass üzenete volt ez, aki maga nem kívánt személyesen részt venni a kongresszuson - holott az eredeti programban még szerepelt. A levélben szigorú kritikát fogalmazott meg az International Association of Egyptologist irányában, szabályosan szapulta a szervezetet. Erről sok mindent lehet gondolni, hogy miért és miért pont most tette ezt. Nekem csupán annyi a hozzáfűznivalóm, hogy ha valakinek nem tetszik valami, álljon ki ország-világ előtt és vállalja a nyílt vita veszélyeit is, ne másokal olvastassa fel a leveleit. Az előadás fennmaradó része egyébként elég érdekes volt, főleg az egyiptomi műemlékvédelemmel és állagmegóvással foglalkozott (a technológiát sajnos nem teljesen értettem, de azt hiszem a belvíz elvezetéséről szólt), illetve a műemlékek körüli tereprendezésről, amely egyúttal mai települések eldózerolásával, áttelepítésekkel jár. A leglátványosabb rekonstrukció a Karnakot és Luxort összekötő szfinx-út teljes hosszában való helyreállítási terve volt, de persze ez sem fog egyszerűen menni: nemcsak lakóházak tömege, hanem egy mecset is "útban van" a lelkes helyreállítóknak. Sabry azt mondta, rendíthetetlenek és kivárnak. Hmm.

Most került sor az IAE új elnökének megszavazására is, és James P. Allenre esett a választás. Szerintem róla már mindenki hallott, nem kell bemutatnom. Nagyon szimpatikus fickó, azt hiszem jó döntés volt. Sajnos őt nem sikerült személyesen megismernem, mert e fontos pozíció betöltése után úgy dongták körül az egyiptológus kollégák mint a darazsak a lekváros bödönt. A könyöklés pedig nem az én műfajom. Majd megismerem egy másik, kisebb és barátságosabb rendezvényen. Én optimista vagyok...

A nyitó előadásokat egy fogadás követte ott a szállodában. Ez jó alkalom arra, hogy ki-ki megkeresse régi ismerőseit, barátait a tömegben. Itt némi hiba csúszott a szervezésbe: nem tudom hogyan is képzelték, hogy egy pultról szolgálnak ki közel 500 (éhes!) egyiptológust. Azért végül mindeki étekhez jutott, és kóstolhatott a kiváló helyi borokból is: Iliosz (fehér) és Chevalier de Rhodes (vörös). E jól sikerült este után bizakodóan néztem a következő hét elé.

NB. Szeretném leszögezni, hogy amikor egyes előadásokról mesélek, a beszámolóm nagyon szubjektív. Azt emelem ki, amit én érdekesnek találtam, illetve amire jól emlékszem. Sokszor előfordul ugyanis egy fárasztó nap során, hogy az ember figyelme lankad egy kicsit. Ráadásul a legoptimálisabb esetben is, a látogató (fizikailag) csak az előadások egy ötödét képes végighallgatni az öt szekció miatt. Így az általam hallgatott előadások nyilvánvalóan tükrözik érdeklődési körömet, és így sok izgalmasnak tűnő prezentációról egyáltalán nem tudósíthatok.

(folyt.köv.)

XICE Rodosz

Első önálló bejegyzésem mi másról is szólhatna, mint a rodoszi konferenciáról. Számításaim szerint eddigi egyiptológus pályafutásom egyik legfontosabb állomása lesz. Csak jussak el oda: repülőjegyeket egyelőre még csak egy kisebb vagyonért osztogatnak.

A konferencia teljes és hivatalos neve X. International Congress of Egyptologists. A négyévente megrendezett nagyszabású rendezvénysorozat ezúttal Rodoszon kapott helyet, május 22. és 29. között. A program, a résztvevők listája és az absztraktok már felkerültek a hivatalos honlapra, bár a linkek mögötti dokumentumokat sűrűn cserélik; én már vagy öt verziót letöltöttem mindegyikből.

A konferencia fő szervezői az Egyiptológusok Nemzetközi Egyesülete (IAE), és a több görög szigeten elhelyezkedő, viszonylag fiatal Égeikum Egyetem (az egyetemről angolul itt olvashatunk), de számos további szervezet is támogatja a monumentális eseményt (listájuk megtekinthető rögtön a kezdőlapon). A meghívott előadók (key-note speakers) természetesen csupa híresség: Jan Assmann, Manfred Bietak, Christopher J. Eyre vagy Zahi Hawass – akiről nemrégiben egy díjat is elneveztek. :) Így szokás ez, kell a mézesmadzag azoknak, akik hezitálnak, befizessék-e a kivételesen borsos regisztrációs díjat. (Bár jelen állás szerint Zahi Hawass személyesen mégsem fog megjelenni.) A hírességi fokot jól tükrözi, hogy Prof. Assmann előadásának címe még mindig hiányzik. Ezt nyilván csak bizonyos szint felett teheti meg az ember, de megteheti – akármilyen bosszantó is ez. Sebaj, marad éppen elég érdkesség és izgalom, csak bírja az ember végigböngészni a több száz oldalas absztrakt-gyűjteményt.

A konferencia kiírásakor (szigorú megszorítások nélkül) néhány nagyobb témakörben várták az előadásra jelentkezőket: a történelem, régészet, művészettörténet, filológia, vallás, kulturális örökségvédelem megszokott tömbjei mellett megjelent néhány speciálisabb kategória, mint a szociológia, az archaikus állam, és természetesen a görög-egyiptomi kapcsolatok. A program annyira sűrű, hogy napokig tart, míg áttanulmányozza az ember. Több mint 300 résztvevő, 5 párhuzamos szekció, egy teljes héten át! Egy nagyon kedves tanárom azt mondta régebben, hogy nem is ajánlja nekem ezt a konferenciát, egyszerűen azért, mert „túl nagy”. Valószínűleg teljesen igaza van, de egy fiatal kutató életében ez akkor is nagy mérföldkő, és most már a fejembe vettem. Mivel a téma eléggé foglalkoztat mostanában, előreláthatólag nem ez lesz az utolsó szó Rodoszról, de majd igyekszem az érdekességekre koncentrálni...