2008. június 4., szerda

Rodoszi beszámoló - 2. rész (megnyitó)

Sajnálom, hogy ilyen szaggatottan jelentkezem, de borzasztó sok a munkám és az elintéznivalóm a napokban. :(

A XICE konferencia május 22-én kezdődött a regisztrációval. A fiatalabb olvasók kedvéért mondom el, hogy ez mit is jelent. Amennyiben a résztvevő jó előre befizette az igencsak borsos regisztrációs díjat, érkezésekor felveheti a kis konferencia-pakkját, ami a következő elemekből áll (és szokott állni a legtöbb konferencián): egy válltáska, programfüzet, az absztraktokat tartalmaző füzet (jelen esetben inkább könyv), toll, jegyzettömb, prospektusok, kitűző névvel és intézménynévvel (ezt ajánlatos éjjel-nappal hordani, legalábbis ha az a cél, hogy a kollégák meg- illetve felismerjenek). A konferencia logójával ellátott baseball-sapka, melynek megpillantásakor méltatlankodva felszisszentem, a lindoszi hajókiránduláson nyert értelmet, mivel sokan ezt visellték szalmakalap vagy kendő hiányában a tűző napon. (Na én persze nem... inkább napszúrást kapok!)
Megjegyzem, télen még nagyon fel voltam háborodva a magas regisztrációs díj miatt, de a cserébe kapott szolgáltatásokkal és a szervezett programokkal messzemenőkig elégedett vagyok, tehát végül is jó helyre került a pénz.

A hivatalos program tulajdonképpen csak este kezdődött a Megnyitóval, melyet a Delphi amfiteátrum névre hallgató gigantikus teremben prezentáltak. Bár az ilyesmi általában elég unalmas és hosszadalmas (az összes szervezőnek, polgármesternek és minisztrenek rendszerint van valami mondanivalója), nem várt izgalmakat is tartogatott az esemény. Egyrészt nekem nagyon tetszett Christos Zerefos (Athéni Akadémia) előadása, amely a napjainkban aktuális klimaváltozás hatásain túl ókori természeti katasztrófákkal is foglalkozott, mégpedig egy 2. századi cunami hatásairól a Földközi tenger medencéjéban. Állítólag született erről egy cikk is idén a Nature-ben, ha lesz egy kis időm, feltétlenül kikeresem.
Aztán Abd Sabry Aziz (Supreme Council of Antiquities, Egypt) tartott egy jó másfél órás előadást, bár ebből az első 30 percet egy levél felolvasása vitte el. Zahi Hawass üzenete volt ez, aki maga nem kívánt személyesen részt venni a kongresszuson - holott az eredeti programban még szerepelt. A levélben szigorú kritikát fogalmazott meg az International Association of Egyptologist irányában, szabályosan szapulta a szervezetet. Erről sok mindent lehet gondolni, hogy miért és miért pont most tette ezt. Nekem csupán annyi a hozzáfűznivalóm, hogy ha valakinek nem tetszik valami, álljon ki ország-világ előtt és vállalja a nyílt vita veszélyeit is, ne másokal olvastassa fel a leveleit. Az előadás fennmaradó része egyébként elég érdekes volt, főleg az egyiptomi műemlékvédelemmel és állagmegóvással foglalkozott (a technológiát sajnos nem teljesen értettem, de azt hiszem a belvíz elvezetéséről szólt), illetve a műemlékek körüli tereprendezésről, amely egyúttal mai települések eldózerolásával, áttelepítésekkel jár. A leglátványosabb rekonstrukció a Karnakot és Luxort összekötő szfinx-út teljes hosszában való helyreállítási terve volt, de persze ez sem fog egyszerűen menni: nemcsak lakóházak tömege, hanem egy mecset is "útban van" a lelkes helyreállítóknak. Sabry azt mondta, rendíthetetlenek és kivárnak. Hmm.
Most került sor az IAE új elnökének megszavazására is, és James P. Allenre esett a választás. Szerintem róla már mindenki hallott, nem kell bemutatnom. Nagyon szimpatikus fickó, azt hiszem jó döntés volt. Sajnos őt nem sikerült személyesen megismernem, mert e fontos pozíció betöltése után úgy dongták körül az egyiptológus kollégák mint a darazsak a lekváros bödönt. A könyöklés pedig nem az én műfajom. Majd megismerem egy másik, kisebb és barátságosabb rendezvényen. Én optimista vagyok...
A nyitó előadásokat egy fogadás követte ott a szállodában. Ez jó alkalom arra, hogy ki-ki megkeresse régi ismerőseit, barátait a tömegben. Itt némi hiba csúszott a szervezésbe: nem tudom hogyan is képzelték, hogy egy pultról szolgálnak ki közel 500 (éhes!) egyiptológust. Azért végül mindeki étekhez jutott, és kóstolhatott a kiváló helyi borokból is: Iliosz (fehér) és Chevalier de Rhodes (vörös). E jól sikerült este után bizakodóan néztem a következő hét elé.

NB. Szeretném leszögezni, hogy amikor egyes előadásokról mesélek, a beszámolóm nagyon szubjektív. Azt emelem ki, amit én érdekesnek találtam, illetve amire jól emlékszem. Sokszor előfordul ugyanis egy fárasztó nap során, hogy az ember figyelme lankad egy kicsit. Ráadásul a legoptimálisabb esetben is, a látogató (fizikailag) csak az előadások egy ötödét képes végighallgatni az öt szekció miatt. Így az általam hallgatott előadások nyilvánvalóan tükrözik érdeklődési körömet, és így sok izgalmasnak tűnő prezentációról egyáltalán nem tudósíthatok.
(folyt.köv.)

4 megjegyzés:

Mindegyéniség írta...

juhúúú, ismét tudok kommentelni :) (az elmúlt napokban valamiért megint nem engedett :( )
mi a kedves puhakalapos úr baja az IAE -vel?

Egedi Barbara írta...

Valószínűleg csak az, hogy nem ő az elnöke. ;)

Kasuteh írta...

Hih, miért nem lepődöm meg...
Annyira jó hallani, hogyan is zajlik egy ilyen konferencia, mert másoktól ugye nem is számíthatunk ilyen hírekre. Szóval kíváncsian várom a folyatást.

Amazon írta...

Üdv itthon újra :-) ! Kíváncsian várom a beszámoló folytatását, nagyon jó!