2008. június 8., vasárnap

Rodoszi beszámoló - 3. rész (előadások)

Annak lehetőségéről, hogy részletes beszámolót írjak a nekem tetsző és/vagy tanulságos előadásokról, végképp lemondtam. Sajnos egyszerűen nem jut rá időm. Mindazonáltal szeretnék még egy átfogó, általános képet nyújtani a benyomásaimról, és elnézést kérek azoktól, akik ennél szofisztikáltabb beszámolóra számítottak.

Az előadások - ahogy már említettem - öt párhuzamos szekcióba rendeződtek, ezekből általában legalább egy (de gyakran több is) régészeti témákat, ásatási eredményeket mutatott be. A többi teremben változatos tematikájú előadások hangzottak el: jellemzően történelem, vallás, társadalom, művészet, filológia, egyiptomi-görög kapcsolatok, de alkalmanként olyan szekciók is nyíltak, mint predinasztikus Egyiptom, epigráfia, irodalom, nyelvtan, kulurális örökség, archívumok, templomépítészet, király ikonográfia, múmiák, Memphisz, thébai sírok, Oxürünkhosz, 18. dinasztia, és így tovább, tényleg mindenféle, kicsit össze-vissza. A nap fénypontját természetesen az ebédszünet után kezdődő plenáris ülések jelentették. Ilyenkor meghívott előadok beszéltek fejenként 45 percet a már sokat emlegetett óriási amphiteátrumban. Az előadók közül kiemelném Christopher Eyre-t, James P. Allen-t, Jan Assman-t, Manfred Bietak-ot, Richard Jasnow-t, Geoffrey Martin-t. Továbbá általános beszámolók hangzottak el ilyenkor, például a DAIK, az ARCE vagy az IFAO tevékenységéről, a Louvre-ról illetve a torinói múzeumról. Sokan biztosan meghökennek rajta, de e sztárparádé közepette, nekem Jasnow professzor előadása tetszett a leginkább, aki nagyon könnyed, szórakoztató stílusban beszélt a görög-egyiptomi nyelvi és irodalmi kölcsönhatásokról az új források felfedezése és feldolgozása tükrében. Számos démotikus szöveg megemlítetett, köztük azok, amelyekről magam is írtam itt a blogon az elmúlt hónapban - és fogok még írni a közeljövőben.
A plenáris ülésekben az a jó, hogy nincs vele párhuzamosan másik előadás, így mindent meghallgathattam nyugodt szívvel. Kevésbé volt szerencsés az ebéd utáni időpont, mivel egy kiadós muszaka és némi asztali bor elfogyasztása - be kell vallanom - nem feltétlenül emeli a koncentrálási szintemet.
Az előadások kiválasztásában végül azt az elvet követtem, hogy prioritást élveztek a nyelvészettel, irodalommal foglalkozó előadások. Ha egyik sem volt éppen, akkor előadótól és témától függően vallástörténetre, építészetre koncentráltam - saját érdeklődési körömnek megfelelően. Borzasztóan érdekeltek a multimédiás eszközöket illetve internetes adatbázisokat bemutató vagy éppen csak beharangozó prezentációk, minden ilyet igyekeztem meghallgatni. Csak ízelítőképpen: a prágai Renata Landgráfová egy roppant izgalmas, készülő adatbázist mutatott be az Első Átmeneti Kor életrajzi felirataiból, Jean Winand és csapata egy újegyiptomi annotált korpuszon (Ramszesz) dolgozik, amely mindenféle morfológiai alapú keresést is lehetővé tesz majd. Mark Depauw a Trismegistosról beszélt, Willeke Wendrich pedig az UCLA új Enciklopédiáját mutatta be, amiről már itt is esett szó.

További általános megjegyzéseim az előadói módszert és stílust érintik, mivel megdöbbentő változásokat tapasztaltam. Egyrészről, az angol nyelv térhódítása gyakorlatilag már az egyiptológiában is visszafordíthatatlannak tetszik. Csupán az előadások egy-két százaléka hangzott el németül vagy franciául. Sok előadó, bár ez utóbbi nyelveken adta le a címét és az absztraktját, végül mégis angolul beszélt. A másik változás a power point prezentációk használatával függ össze. Lehet hogy maradi vagyok, de én 6 oldalas handout-ot készítettem, és nem láttam értelmét, hogy ugyanezt kivetítsem. Hasonló jellegű kiosztmányt viszont az egy hét alatt egyetlen előadótól sem kaptam. Szeretném világossá tenni, miért is zavar ez. Lelkes rajongója vagyok ugyanis minden technikai újdonságnak, ám értetlenül állok az előtt, hogy a power point használatával párhuzamosan megjelenő minőségi változás senkinek sem szúr szemet. A handout-ban ugyanis az a tisztességes, hogy a hallgatóság hazaviheti, vagyis utólag is elgondolkodhat az állításokon, az érvelés menetén, az adatokon. A kivetített képeket azonban csak néhány másodpercig nézheti és nyilván előbb-utóbb elfelejti. A 20 perces előadáshossz miatt szinte mindenki hadar, és nemcsak követni nehéz egy bonyolultabb gondolatmenetet, de szinte lehetetlen hetek múlva is mindenre visszaemlékezni. A handout hiánya azonban egy sokkal súlyosabb következménnyel is jár: méghozzá a referneciák hiányával. Számos előadást hallgattam végig, ahol elméletek és érvek repkedtek mindennmű forrás és hivatkozás említése nélkül. És a legmókásabb, hogy volt olyan eset, hogy egy előadó igencsak vonakodott kérésemet teljesíteni, miszerint küldje át nekem e-mailben a pps fájlt, amit levetített, vagy annak valamely változatát. Nem egészen értem, egyesek hogyhogy nem vállalnak felelősséget egy ekkora rendezvényen előadott szavaikért. Szerintem érdemi vita és reflexiók nélkül a konferencia lényege veszik el. Persze a Proceedings kötet megjelenése áthidalja majd a problémát, mivel ott nyomtatott változatban nyugodtan áttanulmányozható lesz minden. Kérdés, hogy az írott változatokon nem hagy-e majd nyomot a korábbi diszkusszió hiánya...

Szigorú kritikám ellenére szeretném leszögezni, hogy rengeteg kiváló előadást hallottam és számos esetben kétség sem férhetett a hozzáértéshez és magas színvonalhoz. Mégis fontosnak tartottam felhívni a figyelmet e tendenciák veszélyeire, mert a gyengébb vagy semmitmondó kontribúciók így sokkal könnyebben és feltűnés nékül csúsznak át a rostán, mindez pedig nem feltétlenül emeli egy tudományterület megbecsültségét.

8 megjegyzés:

Mindegyéniség írta...

vagy ha már nincs handout, akkor legyen az, ami már felmerült a blogon az egyik kommentben, hogy rakják fel a power pointokat egy nagy közös honlapra, aminek az is az előnye lenne, hogy az is hozzáférhet, aki esetleg nem tudott részt venni a konferencián.

de ez, hogy semmi sincs, hát az tényleg rossz.

Simon Zsolt írta...

Teljes mértékben egyetértek Barbarával, ugyanez volt a tapasztalatom az ICAANE-n is. Nyilván a régésznek kell a Power Point, de a referenciákat akkor sem lehet megúszni.

Ráadásul tegyük fel, hogy a referenciák bele vannak dolgozva a ppt-be, s kivetül az a dia, hogy pl. Klinger 2005a. De a feloldása csak az utolsón jön... (láttam már ilyet). Az sem megoldás persze, ha teljes hivatkozást írunk ki minden egyes diára. Marad a handout.

S persze az is vicces, amikor filológusok/nyelvészek powerpointoznak, handout nélkül, és az előadás alatt mondjuk ötven szöveghelyet kellene meg/lejegyezni az érdemi vitához...

Azt kell látni, hogy a ppt nagyon hasznos dolog, ha az ember képeket akar kivetíteni vagy folyamatábrákat mutogatni, de ez csak egy kisegítőeszköz. De én optimista vagyok, majd csak helyrebillen a dolog.

Egedi Barbara írta...

Nos én pontosan azon akadtam ki, amit a harmadik bekezdésben írsz.

Kasuteh írta...

Na, ha én egyszer tanítani fogok, kapásból egyeset adok arra a kiselőadásra, amit handout nélkül követ el a kedves diák. (persze előzetes figyelmeztetéssel)

Egedi Barbara írta...

Te jó ég! Szigorú tanár lennél.
Azért ilyenért én még sosem adtam egyest. ;)

j. írta...

mindaz amirol irtok valoszinuleg egy nyelveszeti eloadassal kapcsolatban megalja a helyet, es a barbara kritikaja is gondolom fokent ilyen prezentaciokra vonatkozik, am ez a fogalmazasmodbol nem derul ki, o altalanossagban beszel a konferencia eloadasairol es az egyiptologian belul uralkodo uj trendekrol. namarmost tudomasom szerint ezen a konferencian tulnyomoreszt nem filologiai eloadasok hangzottak el, mikent az egyiptologia sem csak a nyelveszetrol szol, a regeszeti, muveszettorteneti prezentaciok eseten pedig a powerpoint hasznalata ma mar szinte elkerulhetetlen, a publikalatlan anyagot bemutato eloadasokon pedig handoutra varni nem erdemes, aki irasban szeretne az eredmenyeket olvasni, annak ott van a konferenciakotet vagy a publikacio.

Zs Cowboy írta...

Mint total laikus egyetertek a pps megjegyzesesek kapcsan, amnnyiben magam is emlekszem mekkora kulonbseg volt a kinyomtatott forditasok es a 2 dimenziosak kozott...valszeg old-school vagyok ;)

Egedi Barbara írta...

Kedves J! Csak most vettem eszre a hozzaszolasodat, azet nem reagaltam eddig. Viszont akkor most ujra felvennem e vita fonalat.

Teljesen egyetertek azzal, hogy a power point JO DOLOG. De meg milyen jo! Magam is hasznaltam mar prezentaciohoz, csak persze altalaban az en eloadasaimhoz tenyleg felesleges. Abban tehat egyetertunk, hogy regeszeti es muv.torteneti temakban szuperhasznos es megkerulhetetlen.

Azzal viszont vitakoznek, hogy csak ebben a ket vegletben gondolkozzunk: nem csak nyelveszet es regeszet van az egyiptologban. Nagyon sokan beszelnek torteneti, vallastorteneti, gazdasag - es tarsadalomtorteneti kerdesekrol, vagyis elmeleti problemakrol, es a pps prezentaciojuk NEM kepanyagbol all, hanem tenyleg a hagyomanyos handout-ot probalja helyettesiteni. Fent megfogalmazott kritikam tehat erre a kiterjesztett csoportra vonatkozott.