Nemrégiben egy érdekes hírt közölt egy fizikus honlap, a Physorg.com. Egy amerikai és izraeli geológusokból álló csoport geokémiai analízissel vizsgálta meg a Jeruzsálem-közeli Soreq barlang cseppköveit, melyekből arra a következtetésre jutottak, hogy i. sz. 100 és 700 között az átlagosnál jóval szárazabb, csapadékszegényebb klíma uralkodott, legalábbis ebben a földrajzi régióban. Arra is felhívták a figyelmet, hogy ez egybeesik a térségbeli római, ill. bizánci uralom gyöngülésével, mégha ezen egybeesésnek nem is biztos, hogy van jelentősége (a cikk címe persze jóval bombasztikusabb, mint a kutatók nyilatkozata). A cikk itt olvasható, és a publikáció egy bizonyos Quaternary Research c. folyóiratban fog megjelenni.
Egy-két kommentár, hangos gondolkodás jelleggel: természetesen az említett hatszáz év története rendkívűl változékony, egyáltalán nem homogén, egységként kezelni naivitás, ezért még maga az egybeesés sem létezik. Iustinianus korát például nehéz lenne hanyatlásként jellemezni, s költséges háborúi inkább megroppanthatták a bizánci gazadaságot, mint mondjuk egy szárazság. Ugyanakkor egy szárazabb, csapadékmentesebb periódusnak komoly következményei lehettek. Azt is tudjuk, hogy a korai Bizánc anatóliai részében (tehát kb. V-VI. sz.) komoly éhínségek, járványok voltak, komoly demográfiai következményekkel (melynek etnikai hozadékát mindmáig nem vizsgálták érdemben). Persze egy ilyen periódus következményeinek feltárása rendkívül sok, hosszadalmas és aprólékos kutatást követel még, kezdve mondjuk a településszerkezet esetleges változásaival. További fontos - és nem elhanyagolandó szempont - hogy földrajzilag ez a száraz periódus mekkora területeket érintett? Példának okáért Egyiptomot (a római világ kiváló gabonaforrását) érintette-e? A kutatók maguk is tisztában vannak e problémával és vizsgálataik folytatásában e kérdésre is megpróbálnak válaszolni. Mindesetre felettébb gondolatébresztő e vizsgálat.
Egy-két kommentár, hangos gondolkodás jelleggel: természetesen az említett hatszáz év története rendkívűl változékony, egyáltalán nem homogén, egységként kezelni naivitás, ezért még maga az egybeesés sem létezik. Iustinianus korát például nehéz lenne hanyatlásként jellemezni, s költséges háborúi inkább megroppanthatták a bizánci gazadaságot, mint mondjuk egy szárazság. Ugyanakkor egy szárazabb, csapadékmentesebb periódusnak komoly következményei lehettek. Azt is tudjuk, hogy a korai Bizánc anatóliai részében (tehát kb. V-VI. sz.) komoly éhínségek, járványok voltak, komoly demográfiai következményekkel (melynek etnikai hozadékát mindmáig nem vizsgálták érdemben). Persze egy ilyen periódus következményeinek feltárása rendkívül sok, hosszadalmas és aprólékos kutatást követel még, kezdve mondjuk a településszerkezet esetleges változásaival. További fontos - és nem elhanyagolandó szempont - hogy földrajzilag ez a száraz periódus mekkora területeket érintett? Példának okáért Egyiptomot (a római világ kiváló gabonaforrását) érintette-e? A kutatók maguk is tisztában vannak e problémával és vizsgálataik folytatásában e kérdésre is megpróbálnak válaszolni. Mindesetre felettébb gondolatébresztő e vizsgálat.
1 megjegyzés:
Persze, mint Barbara felhívta rá a figyelmem, Egyiptom esetében inkább az a kérdés, mennyi volt a csapadék a Nílus vízgyűjtő területén.
Megjegyzés küldése