2008. május 13., kedd

Múmiabetakarás

Az Egyptology News blogon olvastam egy másik, nemrégiben indult, Egypt at the Manchester Museum címmel szintén Egyiptommal foglalkozó blogról Azt hiszem erről a viszonylag friss honlapról jó darabig nem hallottunk volna, ha nem került volna fel a hír egy elég megdöbbentő intézkedésről. A múzeum vezetősége vagy valamilyen bizottsága, amely kompetens a kérdésben, úgy döntött, hogy a múmiákat egyszerűen betakarja, méghozzá az elhunyt maradványai iránti tiszteletből. Az intézkedés - amely állítólag egy világszerte terjedőben lévő hozzállásbeli változást tükröz - nagy port kavart fel, ez látszik a bejegyzésre érkezett kommentek számából és tartalmából is. Nyilván lehetne évekig tartó társadalmi vitát nyitni a kérdésről. Az én pragmatikus agyammal csak azt nem értem, hogy minek állítják ki egyáltalán a múmiákat ezek után? Mókás lenne, ha azért mennénk be a firenzei Accademiára, hogy egy lepelbe burkolt Dávidot lássunk. De lehet, hogy Kha építész felesége, Merit sem repesne az örömtől, ha tudná, hogy pipere holmijait naponta több ezren bámulják meg a torinói Egyiptomi Múzeumban.

7 megjegyzés:

Végh Zsuzsanna írta...

Takarják be a piramisokat is. Biztos, ami bizts.

Névtelen írta...

Én csak annyit mondhatok: végre. (Mellesleg mostanában egészen ötletesen is meg lehet oldani, hogy a látogató mégis kapjon valamit, pl.: fotók, hologrammok, etc)

Simon Zsolt írta...

Hát ez ritka vicces. S mit csináljunk azokkal a magánlevelekkel, amiket az egyiptomi homokból ásunk ki? Pironkodva dugjuk vissza olvasatlanul és tegyünk még rá egy jó nagy követ is? És a sírok bontása? Ezentúl elégedjünk meg a sírfoltok rögzítésével, de véletlenül se bolygassuk meg a sírokat? Tiszta középkor.

Athanalba Ablan írta...

Aránypárt írok, mivel Egedi § Simon blogbejegyzései e témában (is?) arányt tévesztettek:

szezon:fazon =
"pőre" holttest/múmia kiállítása:piperecikkek ill. magánlevelek bemutatása, feldolgozása.

Kasuteh helyesen látja, a XXI.sz.-ban megvan az a vizsgálati és kiállítási technológia, aminek segítségével a legtöbb tud. információ "kinyerhető" e sajátos régészeti leletből, amit azután még mindig izgalmasan lehet tálalni látogató Őfelségének, a múmia/tetem csupasz valósága nélkül is.Szerintem az a középkor, ha csak egyfajta spectaculumként, visszatérve a kuriozitás-gyűjtemények hangulatához, mindennemű értékelés, magyarázat nélkül tesszük ki őket, csak azért, hogy a látogató megkapja borzongás betevőjét.

Simon Zsolt írta...

Szerintem Athanalba Ablan abszolút nem érti, miről van szó. Különösen mivel a múzeumokban a múmiákat nem csak kihányják a terem közepébe, hanem számos információt mellékelnek hozzá.

Másfelől, a piperecikkek, a múmia és a magánlevelek között nincs különbség, mindannyian a tudományos vizsgálat tárgyai. Bizony, a múmia is, még akkor is, ha ember volt. Egyszer mindenkiből por lesz, Athanalba Albanból meg belőlem is (még ha ez nekem pl. nem is tetszik) és bizony elképzelhető, hogy ezer év múlva pont valamelyikünk sírgödrébe fog vájkálni az akkori régész. Ha a régész sírbontás közben arra gondolna, hogy egykor ezek lélegző emberek voltak, valószínűleg feljönne a reggelije.

Ugyanakkor, A. A. és Kasuteh véleményével szemben nem úszható meg a tárgy vagy múmia egy az egyben történő kiállítása sem.

Először is, az adófizető állampolgároknak nyilván joguk van megnézni, hogy az adóikból finanszírozott kutatásoknak mi az eredménye.

Másodszor, a tárgy vagy múmia bemutatása mintegy alapfeltétele a rá vonatkozó kutatások hitelesítésének. Lehet pl. egy feliratról hosszasan, módszertanilag alaposan átgondolva értekezni, de ha sehol sem tekinthető meg, senki számára (és mondjuk ki sem adták…), akkor kicsit nehéz lesz értelmezni (mint amikor Harmatta János venét feliratokat olvasott ki vaskori cserepeken és az emberek rohantak a múzeumba megnézni, ott vannak-e azok a feliratok. Nem voltak).

Harmadszor, bizony nem mindenki születik régésznek vagy röntgenorvosnak, s egy átlag múzeumlátogatónak valószínűleg többet mond maga a múmia, mint mondjuk a helyére rakott, róla készült CT-felvétel.

Minderre persze lehetne mondani, hogy be lehetne mutatni a múmiákat mondjuk videón is vagy fényképeken. Először is, ha múmiát nézegetni nem ildomos, akkor azt semmilyen formában sem ildomos (vagy legalábbis nem tudom miért jobb kis képeken múmiát kukkolni, mint élőben). Másodszor, videót meg fényképet otthon is lehet nézegetni, meg a világhálón, azért nem kell kimozdulni: igenis a tárgyak és lelőhelyek eredetiben való tanulmányozása utolérhetetlen élmény. Aki ezt nem érti, ne menjen múzeumba és ne váltson jegyet a Forum Romanumra.

S hogy van akinek ez puszta spektákulum? Istenem, hülye emberek mindig voltak és lesznek is, ha valaki csak azért néz múmiákat, hogy borzongjon, az meg is érdemli, de az legyen az ő egyéni szoc. problémája. Na de ezért letakarni?! S ha valakit épp a múlandóságról vagy az ellene folytatott szakadatlan, de eredménytelen küzdelemről való elmélkedésre késztet egy múmia?

Athanalba Ablan írta...

Simon Zs. pár dolgot összemos (talán szövegértési problémái vannak?).

Állításaimból nem következett, hogy a múmiát nem kellene vizsgálni,sőt azt sem állítottam, hogy a régésznek vissza kellene hőkölnie, valahányszor múmiára lel.

Evidencia az is, hogy a múmia/holttest, piperecikkek és a magánlevelek is más-más módszerekkel ugyan, de kutatandó forrásokat jelentenek.Mindez oly annyira magától értetődő,hogy mind explicit, mind implicit módon magam sem írtam mást.Ám S. Zs. bámulatos felfedezést tesz: "Bizony, a múmia is, még akkor is, ha ember volt."
Mintha nem azt nyilatkoztam volna:"megvan az a vizsgálati és kiállítási technológia", amivel tud. info nyerhető ki e sajátos régészeti leletből.Vagyis világosan leírtam, hogy kiállítás tekintetében van némi különbség az intimszféra körébe tartozó tárgyak, megnyilvánulások, s magának a "pőre" testnek közzététele közt.(S.Zs. egyenlőségjele ezek között és e tekintetben túl szimplifikáló volt.)

/Nem tartozik ide, de hasonló egyszerűsítés, hogy valahányan porként végezzük.Már vannak olyan eljárások,amelyekkel szén alapú alkotóanyagainkból végül egy kis gyémántot állítanak elő.Lehet, hogy ez lesz a XXII.sz.temetkezése?/

Még néhány megjegyzés S.Zs. érveléséhez:
1."mivel a múzeumokban nem csak kihányják" - részhez: Attól, hogy valami előfordul, nem biztos, hogy az kell legyen a később követendő úzus.

2. "az adófizetőknek joguk van megnézni" kitételhez. Milyen jogforrásra történik itt hivatkozás? Ilyen alapon pl. az adófizetők beülhetnének az egyetemi órákra, hogy ellenőrizzék az oktatás színvonalát, vagy különjárattal a konferenciákra igyekvőket elkísérhetnék, hogy azok nem csupán konferenciaturizmuson vesznek-e részt.


A kutatás hitelesítése kitételhez:igen Sagan híres tétele, hogy ne úgy hivatkozzunk felfedezéseinkre, hogy különben meg a bizonyítékaink a külön bejáratú sufninkban vannak. Természetes, hogy ellenőrzési lehetőségként kutatói hozzáférést kell biztosítani az adott tárgyhoz. Ennek lehet a színtere pl. egy múzeumi tanulmányi raktár.S.Zs. csúsztatása: nyilván nem "emberek" törték össze kezüket-lábukat, hogy a venét feliratokat láthassák, hanem filológusok, (külföldi) specialisták.


Azzal viszont mélységesen egyetértek, hogy senki sem születik régésznek, röntgenorvosnak, de hozzátehetjük azt is, hogy egyiptológusnak sem.(Sőt, van akit a képzés sem tesz azzá.)


S még egyszer nyomatékosan: naná,az illem kódexben sincs külön paragrafus a múmianézegetésre. Bárcsak minél többnél lehetne a CT-vizsgálatot elvégezni, minél több lenne digitalizálva, s válna így a tudomány hasznára, a közönség épülésére. Ám egy egyetemes, kortól-időtől-vallástól független humánum mégis azt mondatja: mindezen procedúrák után legalább a pólyájuktól megfosztott (tehát már a mumifikálási technológiát is csak részben reprezentáló) testeket nem kellene közszemlére tenni.

Végh Zsuzsanna írta...

szerintem a bejegyzés egyik kulcsmondata: "minek állítják ki egyáltalán a múmiákat ezek után". So, lehet, hogy valaki múzeumigazgató nem tartja etikusnak a pőre testek nézegetését, oké, de akkor ne állítsa ki, akkor tisztelje annyira, hogy nem tudom, vizsgálat után visszatemeti, áldoz neki, stb., de legalább is a raktárban tartja, illetlen bámészkodók szemétől rejtve. De betakarva kirakni, annak semmi értelme, mert ugye arra való a múzeum, hogy az emberek nézzék az eredeti emlékeket, vagyis ha azt akarják, hogy ne nézzenek valamit az emberek, ne állítsák ki azt, ilyen egyszerű.