Beszámoló sz Ókor bemutatójáról

Hát szerintem elég jól sikerült a bemutató, a szerkesztőség tényleg kitett magáért. Azok kedvéért aki kénytelenek voltak távol maradni, de érdekli őket az esemény, röviden összefoglalom a történteket. Bár tényleg nagyon kevesen maradtak távol, hiszen zsúfolásig megtelt a Kari tanácsterem.

A tematikus Egyiptom számot Kalla Gábor mutatta be a hallgatóságnak, néhány szót ejtve minden egyes tanulmányról. Ezután következett Török László előadása, aki áttekintette, összefoglalta a magyar egyiptológia történetét, mindeközben éles kritikát fogalmazott meg a 20. század eleji ásatások és anyagfeldolgozás mai értékeléséről és félreértelmezéséről. Őt hallgatva két dolog fordult meg a fejemben. Egyrészt, hogy milyen keveset tudok a szakmám tudománytörténeti hátteréről. Bár különösképpen sosem vonzódtam a témához, mégiscsak szégyen (rám nézve), hogy éppen csak címszavakban ismerem ezeket a korai kutatásokat és eddig nem is nagyon igyekeztem ezirányú műveltségemet fejleszteni. Azt hiszem ezen változtatni kell. A másik gondolatom az volt, hogy végül is milyen kár, hogy egy hasonló jellegű kis értekezés nem került be az Ókorba nyomtatott formában. Lehetett volna egyfajta bevezető/felvezető cikk ez, ahogy Komoróczy Géza tanulmánya volt az Ókori Kelet számban (2006/3-4). Török László előadása egyébként rengeteg célzást is tartalmazott a recensebb kutatási irányok és felfogások kapcsán, de attól tartok ezeket csak nagyon kevesen értették/értettük.

A programot Gulyás András előadása zárta a fény és dekoráció szerepéről az újbirodalmi templomokban. Azt hiszem András vetitős előadásával nagyon jól eltalálta azt a középutat, amire a szerkesztőség kérte, miszerint legyen ismeretterjesztő, de azért beszéljen a saját kutatásairól is. Ezt ugye elég nehéz összeegyeztetni, neki mégis sikerült. Szerintem ideális lezárása volt az estének.

A hivatalos program után a szerkesztőség borral és pogácsával kínálta meg az egybegyűlteket, amit mindannyiunk nevében ezúton is megköszönök. A beszélgetések még sokáig folytatódtak kis csoportokba verődve, amíg a portás néni kérlelhetetlenül ki nem ebrudalt minket a teremből.

Egyetlen kis szervezési probléma merült fel: a szerkesztőség tagjai sajnos nem tudtak elég Ókor példányt a helyszínre szállítani, így a "kedvezményes vásár" nem tartott valami sokáig. Engem is megbíztak, hogy vásároljak egy példányt, de hopppon maradtam. Hát ezért nagyon nagyon kár, bár van egy olyan érzésem, hogy az Egyiptom szám nem fog a kiadó nyakán maradni. Inkább az a kérdés, hogy elég sokat nyomtak-e belőle... :)