Zincirli lelőhelye az egyik legnevezetesebb „újhettita” utódállam, Sam’al (másképp Y’DY) székhelye volt. Az idézőjel használata itt kétszeresen is indokolt: nem elég hogy az ún. „újhettita” államok luvik voltak (a luvik a hettiták közeli rokonai egyébként), ezen államok egy jelentékeny része különböző időpontokban el is arámiasodott. E hagyományok szétszálazása, sőt azonosítása nem mindig egyszerű, de annál izgalmasabb, és az elmúlt években – a bővülő forrásanyagnak köszönhetően – új lendületet is vett. E városok egyik legjellegzetesebb példája Zincirli, vagyis korabeli nevén Sam’al, amely ugyan eredetileg szintén luvi település volt, de igen korán, a X. század végére arámivá lett, ugyanakkor például az uralkodó elit nagy része továbbra is luvi személyneveket használt (ld. az olyan királyokat mint Panamuwa és Kulamuwa).
Zincirli lelőhelya a nagy klasszikus német ásatások közé tartozik (Felix Ritter von Luschan, hat évad 1888 és 1902 között). 2006 óta folynak az újraindított ásatások David Schloen (OI, Chicago) vezetésével. A 2008. évi kampány során került elő in situ a bejegyzés tárgyát képező halotti sztélé, mégpedig egy halotti kápolnává átalakított konyhából (helyszín: északi Alsóváros, Area 5). A kápolna valószínűleg a sztélé tulajdonosának házához tartozott. A sztélé a kis helyiség sarkában állt, és áldozati étel, ill. edények maradványai vették körbe. A sztélé az i. e. VIII. sz.-ból származik, a datálás alapja a feliratban említett Panamuwa király: ilyenből kettőt ismerünk, az első 790-750k. uralkodott, a második 743-733/732 között említtetik. A sztélé súlya 800 font, 3 láb magas, 2 láb széles.
A halotti sztélén egy relief és egy 13 sorból, ill. 202 betűből álló felirat található. A relief a sztélé állíttatóját ábrázolja, amint egy étellel és itallal megrakodott asztal előtt ül. A felirat egy nyugati sémi dialektusban íródott, melynek elolvasását nagyban megnehezíti, hogy a daleth és a rés betűk nem különböztethetőek meg. Az eddig előkerült sam’ali (király)feliratok az arámi nyelv egy helyi dialektusában íródtak (amit épp ezért sam’alinak hívnak), ám ez a felirat, bár nagyon közel áll hozzá, mégis eltér nyelvileg. A szöveget kiadó kutató (Dennis Pardee) előzetes javaslata, hogy Sam’alban két rokon nyelvjárást beszéltek volna, a királyfeliratok és az alsóbb osztályok nyelvét. Ez inkább persze azt jelentené, tenném hozzá, hogy szociolektusokkal állunk szemben – amely állítás persze további vizsgálatokat igényelne.
A feliratban Ktmw (a kiadó szerint Kuttamuwa) elmondja, hogyan állíttatta fel a sztélét és milyen áldozatokat rendelt a különféle isteneknek (melyből jól kirajzolódik egy helyi panteon) valamint saját lelkének, mely a sztélében található (!): lnbšy zy bn$b zn. Ez a mondat, pontosabban tényleges jelentése nagy vihart kavart, mely természetesen lezáratlan. Ugyanígy vita tárgyát képezi a feliratban említett istenek pontos azonosítása (és összevetésük a más sam'ali feliratokból, ill. a régészeti anyagból ismert panteonnal).
A sztélé jelenleg a gaziantepi múzeumban van, publikálását 2009-re várják.
Fotó a sztéléről és alaprajz a lelőhelyről itt található.
A sztélé szövegének átírása itt található.
A sztélé szövegének előzetes fordítása itt található.
Az Archaeology cikke itt olvasható.
Beszámoló arról a konferenciáról, ahol a kutatók bemutatták leletüket.
Zincirli lelőhelya a nagy klasszikus német ásatások közé tartozik (Felix Ritter von Luschan, hat évad 1888 és 1902 között). 2006 óta folynak az újraindított ásatások David Schloen (OI, Chicago) vezetésével. A 2008. évi kampány során került elő in situ a bejegyzés tárgyát képező halotti sztélé, mégpedig egy halotti kápolnává átalakított konyhából (helyszín: északi Alsóváros, Area 5). A kápolna valószínűleg a sztélé tulajdonosának házához tartozott. A sztélé a kis helyiség sarkában állt, és áldozati étel, ill. edények maradványai vették körbe. A sztélé az i. e. VIII. sz.-ból származik, a datálás alapja a feliratban említett Panamuwa király: ilyenből kettőt ismerünk, az első 790-750k. uralkodott, a második 743-733/732 között említtetik. A sztélé súlya 800 font, 3 láb magas, 2 láb széles.
A halotti sztélén egy relief és egy 13 sorból, ill. 202 betűből álló felirat található. A relief a sztélé állíttatóját ábrázolja, amint egy étellel és itallal megrakodott asztal előtt ül. A felirat egy nyugati sémi dialektusban íródott, melynek elolvasását nagyban megnehezíti, hogy a daleth és a rés betűk nem különböztethetőek meg. Az eddig előkerült sam’ali (király)feliratok az arámi nyelv egy helyi dialektusában íródtak (amit épp ezért sam’alinak hívnak), ám ez a felirat, bár nagyon közel áll hozzá, mégis eltér nyelvileg. A szöveget kiadó kutató (Dennis Pardee) előzetes javaslata, hogy Sam’alban két rokon nyelvjárást beszéltek volna, a királyfeliratok és az alsóbb osztályok nyelvét. Ez inkább persze azt jelentené, tenném hozzá, hogy szociolektusokkal állunk szemben – amely állítás persze további vizsgálatokat igényelne.
A feliratban Ktmw (a kiadó szerint Kuttamuwa) elmondja, hogyan állíttatta fel a sztélét és milyen áldozatokat rendelt a különféle isteneknek (melyből jól kirajzolódik egy helyi panteon) valamint saját lelkének, mely a sztélében található (!): lnbšy zy bn$b zn. Ez a mondat, pontosabban tényleges jelentése nagy vihart kavart, mely természetesen lezáratlan. Ugyanígy vita tárgyát képezi a feliratban említett istenek pontos azonosítása (és összevetésük a más sam'ali feliratokból, ill. a régészeti anyagból ismert panteonnal).
A sztélé jelenleg a gaziantepi múzeumban van, publikálását 2009-re várják.
Fotó a sztéléről és alaprajz a lelőhelyről itt található.
A sztélé szövegének átírása itt található.
A sztélé szövegének előzetes fordítása itt található.
Az Archaeology cikke itt olvasható.
Beszámoló arról a konferenciáról, ahol a kutatók bemutatták leletüket.
1 megjegyzés:
A dollár jel a cadé, az emfatikus ("alulpontos" :-) s, amit nem tudtam beilleszteni sehogysem.
Megjegyzés küldése