XICE Rodosz

Első önálló bejegyzésem mi másról is szólhatna, mint a rodoszi konferenciáról. Számításaim szerint eddigi egyiptológus pályafutásom egyik legfontosabb állomása lesz. Csak jussak el oda: repülőjegyeket egyelőre még csak egy kisebb vagyonért osztogatnak.

A konferencia teljes és hivatalos neve X. International Congress of Egyptologists. A négyévente megrendezett nagyszabású rendezvénysorozat ezúttal Rodoszon kapott helyet, május 22. és 29. között. A program, a résztvevők listája és az absztraktok már felkerültek a hivatalos honlapra, bár a linkek mögötti dokumentumokat sűrűn cserélik; én már vagy öt verziót letöltöttem mindegyikből.

A konferencia fő szervezői az Egyiptológusok Nemzetközi Egyesülete (IAE), és a több görög szigeten elhelyezkedő, viszonylag fiatal Égeikum Egyetem (az egyetemről angolul itt olvashatunk), de számos további szervezet is támogatja a monumentális eseményt (listájuk megtekinthető rögtön a kezdőlapon). A meghívott előadók (key-note speakers) természetesen csupa híresség: Jan Assmann, Manfred Bietak, Christopher J. Eyre vagy Zahi Hawass – akiről nemrégiben egy díjat is elneveztek. :) Így szokás ez, kell a mézesmadzag azoknak, akik hezitálnak, befizessék-e a kivételesen borsos regisztrációs díjat. (Bár jelen állás szerint Zahi Hawass személyesen mégsem fog megjelenni.) A hírességi fokot jól tükrözi, hogy Prof. Assmann előadásának címe még mindig hiányzik. Ezt nyilván csak bizonyos szint felett teheti meg az ember, de megteheti – akármilyen bosszantó is ez. Sebaj, marad éppen elég érdkesség és izgalom, csak bírja az ember végigböngészni a több száz oldalas absztrakt-gyűjteményt.

A konferencia kiírásakor (szigorú megszorítások nélkül) néhány nagyobb témakörben várták az előadásra jelentkezőket: a történelem, régészet, művészettörténet, filológia, vallás, kulturális örökségvédelem megszokott tömbjei mellett megjelent néhány speciálisabb kategória, mint a szociológia, az archaikus állam, és természetesen a görög-egyiptomi kapcsolatok. A program annyira sűrű, hogy napokig tart, míg áttanulmányozza az ember. Több mint 300 résztvevő, 5 párhuzamos szekció, egy teljes héten át! Egy nagyon kedves tanárom azt mondta régebben, hogy nem is ajánlja nekem ezt a konferenciát, egyszerűen azért, mert „túl nagy”. Valószínűleg teljesen igaza van, de egy fiatal kutató életében ez akkor is nagy mérföldkő, és most már a fejembe vettem. Mivel a téma eléggé foglalkoztat mostanában, előreláthatólag nem ez lesz az utolsó szó Rodoszról, de majd igyekszem az érdekességekre koncentrálni...