2008. április 23., szerda

Démotikus irodalom – Nektanebosz álma

A cím ismerős lehet, biztos sokan hallottak már az i.e. 2. századi görög papiruszról (P. Leiden I 396), melynek szerzője Apollóniosz volt, egy ún. katokhosz a memphiszi Szerapeumban.

A történetben Nektanebosz király álmot lát, melyben Onurisz isten arra panaszkodik, hogy a Szebennütoszi templomának munkálatai még mindig nem fejeződtek be. Az álmából felriadt fáraó gyorsan orvosolni akarja a problémát, és az összehívott papoktól úgy tájékozódik, hogy a templom ugyan elkészült, de hieroglif feliratai még hiányoznak. A király megkeresi és felfogadja az ország legjobb kőfaragó mestert, bizonyos Peteészét, aki viszont az előre kapott fizetéséből – lévén szenvedélyes borissza (oinopotész) – először mulatozásra adja a fejét. Mindezek után még egy gyönyörűséges lánnyal is találkozik, ám a szöveg itt sajnos véget ér.

Mindig is erős volt a gyanú, hogy e szöveg eredetije egyiptomi, vagyis egyiptomiból fordították görögre. Nos nem is olyan régen, 1997-ben, Koppenhágából előkerült a történet démotikus változata: Kim Ryholt négy papirusztöredéket fedezett fel a Carlsberg gyűjteményben, melyek mindegyike a Nektanebosz álmával hozható kapcsolatba. A papiruszok a Tebtüniszi Templomarchívumból származnak és paleográfiai jegyek alapján az i.sz. 1. sz. végére, 2. sz. elejére datálhatók – azaz jóval később keletkeztek, mint a görög változat. Három kézirattöredék (P. Carlsberg 424, 499, 559) egyazon írnokkéztől származik, és a történet egy-egy későbbi részletét tartalmazzák, míg a negyedik töredék (P. Carlsberg 562; lásd a képen) az Apollóniosz-féle kézirat egy változatát nyújtja. A fennmaradt részletekből kivehető, hogy számos viszontagság átélése után, Peteésze végül egy jövendölést mondott Egyiptom idegen megszállásáról, majd meghalt. A bajba került király ezután Haroérisz isten segítségét kereste. A történet még korántsem teljes, de szerencsére jó esély van rá, hogy további töredékek kerülnek majd elő az archívumból.

A négy papirusztöredék publikációja:
Kim Ryholt: Nectanebo's Dream or the Prophecy of Petesis. In: Blasius, A. – Schipper, B. (eds.) Apokalyptik und Ägypten. Eine kritische Analyse der relevanten Texte aus dem griechisch-römischen Ägypten. OLA 107. Leuven, Peeters, 2002, pp. 221-241, pls. IV-VIII.

NB. A szóban forgó király ugyanaz a II. Nektanebosz (Nehet-hór-heb), aki viaszhajókat süllyesztgetett a varázspálcájával, hogy az országot fenyegető ellenséget visszatartsa, később pedig Olümpiaszt csellel teherbe ejtve Alexandrosz apja lett (Sándor-regény). Legendás alakként, varázslóként maradt fenn a neve, de tény, hogy ő volt Egyiptom utolsó független fáraója (30. dinasztia, i.e. 4. sz. közepe) és a perzsa, majd makedón inváziót Egyiptom nem kerülhette el.

4 megjegyzés:

Sírásó írta...

Gratulálok Nagyon jó kezdet!
Ami hasznos lenne még, az a nevek és helyek magyarázata belső linkekkel.
Pl. wikipedia (ha szócikk éppen megüti a mértéket), vagy más megfelelő sznvonalú honlapok.
Ebben pl. belinkelném Szebennütoszt, Onuriszt, a katokhoszt, Tebtuniszt és talán magát Nektaneboszt is.
Várom a többit!

Egedi Barbara írta...

Köszönöm a hozzászólást, megfontolom a javaslatot.

A wikipediával tényleg az a gond, hogy elég hullámzó a színvonala.
A magyar változatban konkrétan még egyik általad felsorolt tétel sem rendelkezik saját lappal.
Az angol nyelvűvel persze már más a helyzet, de ott is csak Onuriszról írnak érdemben.

A másik dolog, hogy a keresett fogalmakat végül is bárki bepötyöheti egy keresőprogramba, neadjisten kinyithat egy lexikont. Eredetileg én olyan dolgokról szerettem volna itt írni, amihez nehezebben fér hozzá az érdeklődő, vagyis ami kicsit speciálisabb.

Azért még gondolkodom rajta, és még1x köszönöm a tanácsokat!

Kasuteh írta...

Ha Wiki-ről hiányzik valami, vagy rossz, azt te magad is átírhatod. ;)=

Egedi Barbara írta...

Ez így van, néha kísértésbe is esek, de visszafogom magam. Mindenre nekem sincs időm, és akkor már szabadidőmben inkább az agyagpapot "öltöztetem". :)