2009. július 5., vasárnap

Nem az egyetem sok, hanem a hallgató kevés

Mindenki tudja. hogy a magyar felsőoktatás - legalábbis a bölcsész része - romokban hever. Ennek fényében érdemes elolvasni a SZTE-s Szabó Gáborral, a Magyar Rektori Konferencia elnökével készült döbbenetes interjút a Népszabadságban. Félreértés ne essék: van egy-két figyelemreméltó gondolata a rektornak is. De az interjú legnagyobb része egyszerűen botrányos. Én csak egyetlen részt emelnék ki, kommentárral:

Riporter: Idén végeznek először a bolognai rendszer szerinti 3 éves alapképzésben részt vett hallgatók. Sokak szerint ezzel a diplomával nem lehet elhelyezkedni, és egyes nyugat-európai országokban már elismerik a bolognai modell kudarcát.

Sz. G.: Meggyőződéssel cáfolom, hogy az alapdiplomának nincs értéke. (...)

(A Rektor Úr találkozott már BA-s bölcsész hallgatókkal? BA-s bölcsészdiploma követelményeit látta-e már? S itt most ne az elitszakokra (assziriológia és hasonlók) gondoljunk, hanem olyanokra mint történelem és társai!)

Sz. G. (folyt.): A műszaki, vagy az agrárpályákon egyértelmű, hogy használható ez a diploma. Tudomásul kell venni, hogy ma már az alapdiploma lesz egyenértékű a korábbi érettségivel,

(Épp ez a botrány, tisztelt Rektor Úr! Talán megérti, hogy viszont ezt sokan nem hajlandóak tudomásul venni.)

és ha majd az új klinikánkon sok lesz a külföldi beteg, akkor több nyelvet tudó, művelt, bölcsész diplomás recepciósok fogadják őket kedvesen.

(Én jólnevelt úrifiú vagyok, úgyhogy nem írok erre semmit. De ha a Rektor Úr olvasni tudott volna a gondolataimban, amikor ezeket a sorokat olvastam, nem biztos hogy a "jólnevelt úrifiú" leírással illetett volna engem.)

Az új rendszer a munkáltatóktól is együttműködést követel. Nyitott gondolkodású, képezhető embereket kapnak tőlünk: formálják őket olyanra, amilyenre az adott helyen szükség van!

(Értsd: olyan embereket kapnak, akik nem értenek semmihez, így a munkáltatónak még képzésük költségeit is át kell vállalniuk - hacsak nem recepciósnak alkalmazzák őket, ugyebár)

PS. A bejegyzés címét adó magvas gondolat a Népszabadság cikkcíme, amely precízen összegzi a Rektor Úr álláspontját.

10 megjegyzés:

Panopolis írta...

Ez tényleg elképesztő! Ezek tényleg nettó idióták!

Múlt héten hallottam, hogy a régészet BA szakzáróvizsgán a mentő kérdés az volt, hogy ki építtette az Antoninus falat. Az illető nem tudta, de ma diplomás régész!

Fejes László írta...

Szerintem kicsit keverednek itt a dolgok. Szerintem azzal semmi baj nincs, ha sokan tanulnak az érettségi után még három évet. Az érettségi a háború előtt nagy dolog volt, a a nyolcvanas évekre szinte alapkövetlmény lett. Miért ne lehetne a minimum egy BA-diploma? Ebbe még az is belefér, hogy a színvonal valamivel csökkenjen (pl. a kutatók képzésének megindulása az MA, PhD-szintre tolódjon). Azzal csak nyer a társadalom, ha a tagjainak látóköre szélesedik.

Valójában persze nem szélesedik, de ennek nem az egyetem az oka, hanem az egyetemre bekerülő emberanyag. Ami, különösen bölcsészkaron, ma már katasztrofális. Bizonyos dolgokkal nem tudunk mit kezdeni, mert megváltozott az életforma: míg korábban a rossz tanulóknál is természetes volt, hogy otthon legalább valami indiános könyvet elolvastak, addigra ma már a legjobbak közül is kevesen olvasnak -- egyáltalán bármit, de különösen könyvet. Erre rátesz egy lapáttal, hogy az iskolai magyaroktatás katasztrofális (mondjuk már másfél évtizede is szörnyülködtem, h kikből lesznek a jövő magyartanárai). A bölcsészek helyzetét tovább rontja, h bölcsészként megélni szinte lehetetlen, presztízse nincs, így -- néhány elszánt egyéntől eltekintve -- csak az megy bölcsészkarra, aki máshova nem jut be. Az ELTE BTK még egy évtzede 4,2--4,5 volt a szakátlag, ma már a csökkenő igények mellett is jóval alacsonyabb.

A hiba valójában nem az egyetemeknél van, hanem az általános és középiskolákban. Mit kezdhet az egyetem valakivel, akinek a minimális földrajzi ismeretei sincsenek meg? Mit kezdjen a bölcsészkar olyanokkal, akiknek nem szokásuk könyvet olvasni? Akik nem olvasnak és társalognak egy idegen nyelven sem?

Megoldást egyedül az alap- és középfokú oktatás átalakítása hozhat. Ebben az egyetemek bölcsészkarainak legfőbb szerepe abban lenne, hogy erősen megszűrné az embereket, és megakadályozná, hogy olyanok kerüljenek gimnáziumokba tanárnak, akiket 30 éve diáknak nem vettek volna fel. Pillanatnyilag ugyanis a magasabb végzettséggel nemhogy nem jár nagyobb ismeret, de gyakran a bölcsészdiplomásnak ma szűkebb a világképe, mint egy harminc évvel ezelőtt érettségizettnek.

Fejes László írta...

Ja, és szerintem lenen jpogosultsága a bölcsész-BA-nak is, ha az gyakorlati ismereteket (elsősorban egy vagy több nyelv, illetve kultúra ismeretét biztosítaná), és emellett kis betekintést nyújtana a bölcsészettudományokba, hogy mindenki eldönthesse, való-e az neki vagy sem. Egyértelműen egyetértek a rektorral, hogy igenis szükség van a nyelvtudással rendelkező recepciósokra, sőt, BKV-pénztárosokra is. Ha ehhez három év többletoktatásra van szükség, hát legyen. (Bár célszerűbb lenne, ha már a nyolcadik osztály végére megbízható nyelvtudásuk lenne.)

Simon Zsolt írta...

Kedves László,

abban egyetértünk, hogy nem baj, ha valaki érettségi után tanul még három évet s persze hogy szükség van angolul beszélő recepciósra. De mi köze van mindehhez az egyetemnek? Az általános műveltségképzés (beleértve az idegennyelv-tanítást) nem az egyetem feladata, hanem a középiskoláé. Nota bene, ha ma valaki elvégez egy normális középiskolát – s ilyen azért még akad – akkor nem is szorul rá, hogy angolra tanítsák az egyetemen meg számítógépet kezelni.

A probléma megoldása egyébként roppant egyszerű: vissza kell állítani azt a felvételi rendszert, amely a mi időnkben volt. Igaz, hogy akkor tizedére csökkenne a hallgatói létszám, de azok komoly emberek lennének, akik vagy tudományos pályára mennének vagy minőségi középfokú oktatásra képes tanárok. Miért kellene egyáltalán kezdenie valamit az egyetemeknek teljesen műveletlen, lusta diákokkal?

Ebben a keretben van létjogosultsága a bölcsész BA-nak is: pl. assziriológus lenne, de valamennyire képbe akar lenni Egyiptommal is, miért ne tanulna egy keveset abból is? Nem annyit, hogy igazi egyiptológus legyen, de mégis valami áttekintést. Ez lenne az igazi értelme a bölcsész BA-nak.

A jelenlegi rendszer egyébként olyan mintegy önbeteljesítő jóslat: a sok bölcsészettudományokban járatlan természettudós azon lovagol, hogy a bölcsészek csak recepciósoknak jók, de ha a rendszer így marad, a BA-sok tényleg csak arra lesznek jók.

Egyébként azon méláztam, mit szólna a rektor úr, ha valaki úgy nyilatkozna, hogy a természettudósokat még középiskolába se szabadna beengedni, mivel az összes szumíros - pilisi szívcsakrás baromság természettudósoktól ered :-)

Névtelen írta...

A baj nem csak a hallgatói résszel van, félreértés ne essék. A BA-sokkal szemben (hallgató vagyok, személyes tapasztalat) az a hozzáállás, hogy mi már nem tudhatunk semmit, teljesen bénák vagyunk és belőlünk már úgysem lesz semmi, minek is foglalkozzanak velünk. Így például a tanáro már nem hajlandóak minket vizsgáztatni, ha megkeresed őket, hogy ez és ez érdekelne, tudna-e könyvet ajánlani, akkor elküldenek stb. Iszonyatos lenézéssel bánnak az emberrel. És az nem igaz, hogy a BA rendszerben már csak tehetségtelen hülyék vannak:)viszont ezzel a hozzáállással sok embert megtörnek és általában nem azokat akiknek tényleg abba kéne hagyniuk. Látom a régi képzésben lévőket is ... hát nem mondok véleményt inkább..nem most kezdődtek a felsőoktatásban a bajok az biztos. De a tanárok egy kalap alá vesznek mindenkit és nagyon nehéz így megtartani az életkedvét az embernek.

A nyelvtudás képzése pedig szerintem nem csak a középiskola feladata. Ma már régészeten például elvárás a német és angol nyelv minimum középszintű tudása bekerüléskor, plusz nem árt ha tud az ember egy-két holt nyelvet, szláv nyelveket, meg olaszt meg spanyolt stb. Képtelenség azt elvárni a középiskoláktól hogy ezt biztosítsák.Igenis lehetőséget kéne adni az egyetemistáknak, hogy tovább fejlesszék a nyelvtudásukat vagy újat kezdjenek el, de sajnos ez manapság nem kevés pénzbe kerül egyetemi berkeken belül..

Hallgatóként azt mondom, hogy a BA régészetnek az lenne az értelme, ha a BA diplomával rendelkezők képesek lennének technikusi feladatokat ellátni kicsit mélyebb szakmai tudással. De az egyetemi oktatói gárda szerint, és ezt az egyik tanár is elmondta: az egyetemnek nem feladata megtanítani a hallgatókat ásni, hanem, hogy megtanuljanak publikálni. NA már most innentől kezdve a BA-nak régészeten semmi értelme:) Mivel lehet hogy tud publikálni, de nem fog, mert BA-val nem kap ásatási engedélyt:)

Tehát a megoldás szerintem egyrészt nyilvánvalóan a felvételi visszaállítása és a BA rendszerben a gyakorlati oktatás előtérbehelyezése, kezdve a tanásatások értelmessé tételével.

Ha választhattam volna, én sem a BA-s képzést választom, de nem jókor születtem.Vagyunk egy páran akik megpróbálják a maximumot kihozni, és legalább ennek a pár embernek ne kéne a lenézéssel megküzdenie és kapna egy kis segítséget, de sajnos az nincs:) Nekünk sem könnyű ám. Sosem hittem, hogy régészeten majd a 19. századi magyar agrártörténetírásból fogok vizsgázni, 14 vizsgámból 5 volt régészet témájú, a maradékra azzala tudattal kellett felkészülni, hogy régészeti szempontból semmi értelme:). Sosem hittem, hogy 5, fölötti átlaggal majd annyi ösztöndíjt kapok amiből a bérletem pont kijön, amúgy mehetek mosogatni esténként, hogy elvégezzem stb:)

Úgyhogy szeretném megvédeni azt a pár normális BA hallgatót:)

Simon Zsolt írta...

Szerencsére tény, hogy a BA-s rendszerben vannak rendes hallgatók is (a SEC-en nem egy BA-s is kiváló előadást tartott, sőt, van olyan frissen végzett BA-s aki speciel jövő héten a RAI-n ad elő, Párizsban) – s ez a dolgok rendje. Az a szörnyű, hogy az arányok hihetetlenül megbillentek: míg régen gyenge képességű hallgatóból volt egy-kettő, ma normálisból. Emiatt lesznek olyanok az oktatók, amilyenek – bár ez távolról sem menti fel őket azon kötelezettségük alól, hogy a rendes diákoknak minden segítséget megadjanak. De meg kell mondanom,amikor először kellett BA-sokat oktatnom, engem is sokkolt, milyen szinten is vannak.

Abban egyetértek, kedves Névtelen, hogy az egyetemnek lehetőséget kell adni a nyelvismeret bővítésére – de olyanokéra, amelyek középiskolában nem szerezhetőek be, s Te is pont ilyeneket soroltál fel legnagyobbrészt. A régészeten egyébként már 1999-ben is (amikor én kezdtem) elvárás volt a német- és az angoltudás, hiszen anélkül vajmi keveset lehet kezdeni. S erre rakódnak rá a speciális, régió- és korszakfüggő nyelvek. Mellesleg: a nyelvszakokat leszámítva ugyan melyik szakon nem elvárás a német- és angoltudás? Már ha valaki komolyan akar ott tanulni :-)

A publikálás vs. ásatás pedig egy másik, nagyon összetett kérdés, amely nem független a „publish or perish” szállóigétől. De erről egyszer majd egy másik bejegyzést kellene írni :-)

S még nem mondtam: a kedves kommentelők ismerik a BA rövidítés alternatív feloldását (először egy egyiptológustól hallottam)? "Baromi alacsony" ti. nívó.

Fejes László írta...

Kedves Zsolt!

"Az általános műveltségképzés (beleértve az idegennyelv-tanítást) nem az egyetem feladata, hanem a középiskoláé." -- Nem hiszem, hogy ilyen mereven kéne ezt kezelni. Néhány évtizeddel ezelőtt ugyanezt elmondhatta volna valaki a gimnáziumról is. Az persze jó lenne, ha nem az egyetemen kellene megtanítani, hogy hol van Kassa...

"Igaz, hogy akkor tizedére csökkenne a hallgatói létszám, de azok komoly emberek lennének, akik vagy tudományos pályára mennének vagy minőségi középfokú oktatásra képes tanárok." Elvebn ez szép, de:

1. Vajon lenne akár tizedannyi diáák, akit felvennénk?
2. Eltartana-e ez akár harmadannyi tanárt, mint aki most van? (A fele már nem kéne.)
3. Mit csinálnának azok a szegények, ha egyetemre se járhatnának? (Ez utóbbi kérdés csak félig vicc.)

"Ebben a keretben van létjogosultsága a bölcsész BA-nak is: pl. assziriológus lenne, de valamennyire képbe akar lenni Egyiptommal is, miért ne tanulna egy keveset abból is?"

Én inkább azt mondanám, hogy ilyen BA-k ne legyenek. Ha egy asszírológus bele akar tanulni az egyiptológiába, akkor ezt tegye felső szinten, speciális kurzusokon. A bölcsész BA feladata valami olyasmi lenne, ami bevezetne egyáltalán a bölcsészetbe: szövegkritikába, információkezelésbe, szövegalkotásba, irodalomkritikába, nyelvi elemzésbe és persze nyelvekbe. Ezek olyan dolgok, amelyeket a gyakorlatban is lehet hasznosítani.

A természettudományi szakokon végzettekről pedig szerintem felesleges általánosítani. Hülyék mindenhol vannak, és nyilván ők a feltűnőek...

Fejes László írta...

Kedves Névtelen és Zsolt!

Lelkiismeretlen tanárok mindig voltak, ennek nincs sok köze a BA-hoz. Ami a nyelvtudást illeti, szerintem már az magas, ha elvárják, hogy angolul tudjanak. (De hozzátenném, hogy a kézzel írt házidolgozatot is elfogadják.) Zsolt, éppen az a baj, hogy kevesen vannak, akik komolyan akarják csinálni!

Azzal egyébként egyetértek, hogy BA-n sokkal több gyakorlati dolgot kellene tanítani. Olyat, amit használni is lehetne. Nem valamiféle tudásanyagot kéne visszaböfögni.

Simon Zsolt írta...

Kedves László,

ugye Te sem gondolod komolyan, hogy az magas elvárás, hogy angolul tudjon egy elsőéves egyetemista? Mégis milyen nyelven olvasson szakirodalmat? Magyarul? Ami nincs és ami van az olyan?

A kérdéseidre a válasz pedig egyszerű:
1. Lenne-e tizedannyi diák, akit felvennének? Persze. Őket most is felveszik. És a kilencvenes években, amikor minket vettek fel, ugyanez volt a helyzet. Komoly, tehetséges diák mindig lesz.
2. Eltartana-e harmadannyi tanárt? A kérdés két szempontból is rossz. 1) A mai tanári kar méretét még a régi, nagyságrenddel kisebb létszámhoz tervezték, tehát voltaképp az egyensúly állna be. 2) Ne feledjük, hogy a komoly egyetemek tudományegyetemek, vagyis kutatásokat is végeznek, azaz az oktatói létszámot nem pusztán a diákok mennyisége szabja meg.
3. Mit csináljanak, ha egyetemre se járhatnak? Tanulják azt amire képesek: szakmát. Tele az ország kókler kőművessel és vízvezetékszerelővel, itt az ideje, hogy ezen szakmákba is friss vér öntessék.

Amit Te a BA-bölcsész képzésbe javasolsz, azt jobb helyeken az első két félévben a proszeminárium keretében lezavarták. Már akinek kellett – és nem tanulta meg a középiskolában vagy épp otthon, hogyan szerkesszen szöveget és hogyan kérjen egy pohár vizet ángliusul.

Egyébként ezzel az „adjunk használható tudást az emberek kezébe és ne magoltassuk őket” szólammal a sírba lehet kergetni. Mégis, mire épüljön a jó készség, a tudás használata, ha nem a már elsajátított, szilárd lexikális tudásra? Aki nincs alapos lexikális tudás birtokában, az hiába kreatívkodik, ha nincs mire. És ugyan már, egy egyiptológia szakos milyen „gyakorlati dolgot” sajátítson el az első három évben???

Fejes László írta...

Kedves Zsolt!

"ugye Te sem gondolod komolyan, hogy az magas elvárás, hogy angolul tudjon egy elsőéves egyetemista?" -- Sajnos a gyakorlatot látva azt kell mondanom, hogy igenis magas elvárás. Más kérdés, h nem lenne szabad annak lennie.

1. Ne felejtsd el, hogy néhány évtizede a teljes felsőoktatás jóval kisebb volt, és a tanári vagy kutatói karrier sem volt annyira alacsony presztízsű, mint ma. Ez abba az irányba hat, h a tehetséges diákok jóval inkább választják a jogi vagy közgazdasági pályát, mint a bölcsészt. Éppen ezért eleve kevesebb jó diákra számíthatunk, egészen addig, míg ez az egész meg nem változik.

2/1. A jelenlegi arányok tervezésekor egészen más volt a gazdasági gondolkodás (mondhatni, nem volt.)

2/2. Lehet, h te szerencsésebb körökben mozogsz, de én úgy látom, hogy az egyetemek (a PhD-dolgozatokon túl) nem igazán foglalkoznak kutatással. Egy egyetem elsősorban oktatási intézmény, persze elvben lenne helye a kutatásnak is (sőt, szükséges lenne), de a kettő viszonyáról semmiféle gondolkodás nem folyik. Tudtommal pl. az ELTÉn szóba sem kerülhet olyan, hogy kutatói szabadság.

2/3. Nem vagyok biztos benne, hogy éppen kőművesekre és vízvezetékszerelőkre lenne nagy tömegben szükség, abban meg pláne, hogy a jelenlegi bölcsészhallgatókat szívesen látnám, amint átalakítják a fürdőszobámat. Ha már szakmára, hát pl. informatikusokra lenne szükség, erre viszojnt megint csak a felsőoktatás való.

Korábban azért lehetett lezavarni valamit két proszemináriumban, mert a diákok a dolgok nagy részét, amit ma megtanítanak, tudják. Akkor nem jutott volna eszébe egy diáknak arra hivatkozni, hogy azért nem tudta megírni a házidolgozatot, mert valamilyen kézikönyvet nem kölcsönöztek ki a könyvtárból. Akkoriban sem azon nem lepődtek meg, h kézikönyvet nem szokás kölcsönözni, másfelől a könyvtárban végzett munka sem volt szokatlan. Ami a nyelvtudást illeti, ott sem a hétköznapi társalgással van a gond.

Nem azt mondom, hogy semmiféle lexikális tudásra nincs szükség a kutatáshoz. De igazán nem tudom, hogy miért van szükség egyiptológai BA-képzésre. Milyen használható lexikális tudást vagy képes egy egyiptológushallgatónak átadni három év alatt, hogy utána képes legyen bármilyen hasznos munkát végezni? Menjen inkább történelem vagy régészet szakra, specializálódjon ott az ókori keletre, kezdjen egyiptomiul tanulni. Ha abbahagyja, mégis tanult forráskritikát vagy ásatási alapokat, ismeri főbb szakfolyóiratokat, megtanulja, milyen az elfogadható tudományos érvelés stb. E tudását később más területeken is fel tudja használni, de jó alapokat kap leendő szakjához is. És még időben válthat, ha kiderül, hogy más jobban érdekli: belelát a szomszédos területekbe.