A RAI-t, mely az idei évben 55. alkalommal került megrendezésre, bizonyára nem kell bemutatni a blog olvasóinak, hiszen korábban már napvilágot látott itt a tavalyi eseményről készült beszámoló, illetve az idei konferencia is beharangozásra került. A rendezvény helyszíne ezúttal Párizs volt, témája pedig a család, pontosabban:
„Family in the Ancient Near East: Realities, Symbolisms and Images”.
Az esemény lebonyolítása technikai szempontból szinte kifogástalannak mondható, a kisebb fennakadásokat többnyire sikerült időben áthidalni. Az előadások, illetve az első este megrendezésre kerülő fogadás helyszínéül a Collège de France épülete szolgált. A szervezésből azonban a Louvre is kivette a részét: a harmadik napon fogadással egybekötött múzeumlátogatásra invitálta a konferencia résztvevőit. Mindkét fogadással kapcsolatban elmondható, hogy inkább a társaság kedvéért volt érdemes részt venni rajtuk, mintsem a felszolgált étkek miatt. A múzeumlátogatás viszont igen jó hangulatban telt, részben talán az elfogyasztott bor és pezsgő miatt, részben pedig bizonyára annak következtében, hogy jelentős mennyiségű assziriológus humorát lehetett tanulmányozni „természetes” környezetében – a Louvre ókori keleti gyűjteményében.
Az előadások egyszerre általában három, illetve az egyik nap négy párhuzamosan futó szekcióban zajlottak. Szerencsére elég könnyű volt a szekciók közötti átjárás, ezt általában az elnökök is igyekeztek elősegíteni a kezdés időpontjának betartatásával.
Az előadások egy jelentős része francia nyelvű volt, gyakran találkoztunk a programban angol nyelvű előadásokkal, a német nyelvű már sokkal ritkább volt. A konferencia témájához kapcsolódó előadások között elhangzottak a királyi családokról, az istenek nemzedékeiről, valamint írnokcsaládokról szóló előadások, továbbá a családjoggal, az ősök kultuszával, illetve a háztartásokkal foglalkozó prezentációk is. Az előadások jelentős része azonban nem kapcsolódott a konferencia szűkebb témájához. Önálló szekciót alkottak az irodalom, a vallás, a kozmológia, az adminisztráció, Anatólia, a kereskedelem, a nyelvészet, valamint a régészet tárgykörébe tartozó előadások. Emellett több workshop is megrendezésre került a konferencia során, az alábbi témakörökben:
Manufacture and Analysis of Cuneiform Tablets
Journée franco-syrienne (főként Ugarit és Mári kapcsán számoltak be a francia-szír ásatások eredményeiről)
Nuzi
Dans les pas du médecin de famille mesopotamien
New Studies in Sumerian Language and Literature
Valamennyi workshop érdekes színfoltot jelentett a konferencia programjában, bár valójában már az előadások nagy része is eltávolodott a kijelölt tematikától. A legtöbb francia előadó is, meglepő módon, a család helyett inkább valamely workshopon képviseltette magát. Magyar részről hárman vettünk részt az eseményen, Niederreiter Zoltán az asszír királyi családról szóló szekcióban adott elő, Zólyomi Gábor és én pedig a sumer nyelvvel és irodalommal foglalkozó workshop keretein belül. A szakmai program mellett érdemes azt is megemlíteni, hogy a konferenciát lezáró IAA-ülésen Piotr Michalowskit választották meg elnöknek a következő négy éves ciklusra.
Az előadások közül számomra a legtöbbet természetesen a sumer nyelv és irodalom szekcióban elhangzó előadások adták, valamint elsősorban itt találkozhattam olyan előadókkal, akiknek munkáit alaposabban is ismertem. Nagy érdeklődéssel hallgattam azonban az ékírásos táblák készítésével és elemzésével foglalkozó workshop előadásait is, és természetesen alapvetően valamennyi előadás, amelyeket volt alkalmam meghallgatni, tudott valami újat adni a számomra. Az előadásokhoz kapcsolódóan mindig voltak hozzászólások, komoly viták azonban nem alakultak ki a rendelkezésre álló időben. Az előadásokat követő szünetekben azonban lépten-nyomon az előadások valamelyikét taglaló eszmecseréket lehetett hallani.
A teljesség igénye nélkül kiemelnék néhány előadást, melyek különösen érdekesek voltak számomra. Victor Hurowitz a mezopotámiai templomnevekről és funkciójukról tartott előadást, Kathleen Abraham egy új dokumentumot mutatott be a kassú korból, Jonathan Taylor az agyagtábla-készítés különféle technikáit ismertette fotók segítségével, Paul Delnero az írnokképzés felépítésével kapcsolatban közölt új adatokat a nippuri és az uri adatok összehasonlításával, Martin Worthington előadásából pedig megtudhattuk, ki is nevezte el Enkidut a Gilgames-eposz standard babilóni változatában.
A konferencia légköre nagyon oldott volt. Az előadók között ugyan nem szerepelt olyan sok ismert név, a szekcióelnökök között és a hallgatóság soraiban azonban több olyan professzort ismertem fel, akiknek munkáival már számtalanszor találkozhattam tanulmányaim során. Rajtuk kívül persze sok korombeli diák is részt vett az eseményen, közülük – mint az a megnyitón kiderült – néhány tucat velem együtt most jutott el először a Rencontre-ra. Számomra ez a néhány nap felejthetetlen élményt jelentett és sok-sok motivációt adott az elkövetkező hónapokra.
„Family in the Ancient Near East: Realities, Symbolisms and Images”.
Az esemény lebonyolítása technikai szempontból szinte kifogástalannak mondható, a kisebb fennakadásokat többnyire sikerült időben áthidalni. Az előadások, illetve az első este megrendezésre kerülő fogadás helyszínéül a Collège de France épülete szolgált. A szervezésből azonban a Louvre is kivette a részét: a harmadik napon fogadással egybekötött múzeumlátogatásra invitálta a konferencia résztvevőit. Mindkét fogadással kapcsolatban elmondható, hogy inkább a társaság kedvéért volt érdemes részt venni rajtuk, mintsem a felszolgált étkek miatt. A múzeumlátogatás viszont igen jó hangulatban telt, részben talán az elfogyasztott bor és pezsgő miatt, részben pedig bizonyára annak következtében, hogy jelentős mennyiségű assziriológus humorát lehetett tanulmányozni „természetes” környezetében – a Louvre ókori keleti gyűjteményében.
Az előadások egyszerre általában három, illetve az egyik nap négy párhuzamosan futó szekcióban zajlottak. Szerencsére elég könnyű volt a szekciók közötti átjárás, ezt általában az elnökök is igyekeztek elősegíteni a kezdés időpontjának betartatásával.
Az előadások egy jelentős része francia nyelvű volt, gyakran találkoztunk a programban angol nyelvű előadásokkal, a német nyelvű már sokkal ritkább volt. A konferencia témájához kapcsolódó előadások között elhangzottak a királyi családokról, az istenek nemzedékeiről, valamint írnokcsaládokról szóló előadások, továbbá a családjoggal, az ősök kultuszával, illetve a háztartásokkal foglalkozó prezentációk is. Az előadások jelentős része azonban nem kapcsolódott a konferencia szűkebb témájához. Önálló szekciót alkottak az irodalom, a vallás, a kozmológia, az adminisztráció, Anatólia, a kereskedelem, a nyelvészet, valamint a régészet tárgykörébe tartozó előadások. Emellett több workshop is megrendezésre került a konferencia során, az alábbi témakörökben:
Manufacture and Analysis of Cuneiform Tablets
Journée franco-syrienne (főként Ugarit és Mári kapcsán számoltak be a francia-szír ásatások eredményeiről)
Nuzi
Dans les pas du médecin de famille mesopotamien
New Studies in Sumerian Language and Literature
Valamennyi workshop érdekes színfoltot jelentett a konferencia programjában, bár valójában már az előadások nagy része is eltávolodott a kijelölt tematikától. A legtöbb francia előadó is, meglepő módon, a család helyett inkább valamely workshopon képviseltette magát. Magyar részről hárman vettünk részt az eseményen, Niederreiter Zoltán az asszír királyi családról szóló szekcióban adott elő, Zólyomi Gábor és én pedig a sumer nyelvvel és irodalommal foglalkozó workshop keretein belül. A szakmai program mellett érdemes azt is megemlíteni, hogy a konferenciát lezáró IAA-ülésen Piotr Michalowskit választották meg elnöknek a következő négy éves ciklusra.
Az előadások közül számomra a legtöbbet természetesen a sumer nyelv és irodalom szekcióban elhangzó előadások adták, valamint elsősorban itt találkozhattam olyan előadókkal, akiknek munkáit alaposabban is ismertem. Nagy érdeklődéssel hallgattam azonban az ékírásos táblák készítésével és elemzésével foglalkozó workshop előadásait is, és természetesen alapvetően valamennyi előadás, amelyeket volt alkalmam meghallgatni, tudott valami újat adni a számomra. Az előadásokhoz kapcsolódóan mindig voltak hozzászólások, komoly viták azonban nem alakultak ki a rendelkezésre álló időben. Az előadásokat követő szünetekben azonban lépten-nyomon az előadások valamelyikét taglaló eszmecseréket lehetett hallani.
A teljesség igénye nélkül kiemelnék néhány előadást, melyek különösen érdekesek voltak számomra. Victor Hurowitz a mezopotámiai templomnevekről és funkciójukról tartott előadást, Kathleen Abraham egy új dokumentumot mutatott be a kassú korból, Jonathan Taylor az agyagtábla-készítés különféle technikáit ismertette fotók segítségével, Paul Delnero az írnokképzés felépítésével kapcsolatban közölt új adatokat a nippuri és az uri adatok összehasonlításával, Martin Worthington előadásából pedig megtudhattuk, ki is nevezte el Enkidut a Gilgames-eposz standard babilóni változatában.
A konferencia légköre nagyon oldott volt. Az előadók között ugyan nem szerepelt olyan sok ismert név, a szekcióelnökök között és a hallgatóság soraiban azonban több olyan professzort ismertem fel, akiknek munkáival már számtalanszor találkozhattam tanulmányaim során. Rajtuk kívül persze sok korombeli diák is részt vett az eseményen, közülük – mint az a megnyitón kiderült – néhány tucat velem együtt most jutott el először a Rencontre-ra. Számomra ez a néhány nap felejthetetlen élményt jelentett és sok-sok motivációt adott az elkövetkező hónapokra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése