2010. augusztus 15., vasárnap

Museu Egipci de Barcelona

Figyelem! Jelen sorok egy nem-egyiptológus tollából származnak, ezt kéretik figyelembe venni.
***
Barcelonában több kiváló régészeti múzeum is működik, melyek olcsón körbejárhatóak az ún. Arqueo-Tickettel (Már ha az adott múzeumnak van épp ilyen szelvénye - de ne menjünk bele a mediterrán munkamorál boncolgatásába). Ezek egyike a Barcelona építészetileg nevezetes L'Eixample negyedében található Egyiptomi Múzeum, amely voltaképp egy magángyűjtemény: egy Jordi Clos nevű hotelmágnás gyűjtői munkásságának eredménye, aki 1993-ban létrehozott egy régészeti alapítványt, amely mindennek anyagi hátterét biztosítja. Ám ez mára - a hozzá kapcsolódó gazdag könyvtárral - komoly szakmai hellyé nőtte ki magát: ásatásokat és gazdag publikációs tevékenységet folytat, sőt, még egyiptológiai magánegyetemet is működtetnek.

Az épület maga nem túl nagy, a kiállítás csak egy bejáraton át közelíthető meg, így befelemenet is át kell jutnunk a múzeumshopon, ami azért nem lélekemelő (eltekintve a már-már vásárlásra késztető egyiptomi Playmobil-készletektől). A mintegy ezertételes anyag három szinten helyezkedik el, a legalsón találhatóak az időszaki kiállítások és a könyvtár is (a könyvtár olyan darabokkal dicsekedhet, mint egy teljes Description és egy eredeti Athanasius Kircher-kötet). A többnyelvű feliratokkal ellátott tárlók többsége körüljárható. A most látható időszaki kiállítást azonban csak katalánul sikerült feliratozni...

A berendezés tematikus, pl. a fáraó, az istenek (Bész-rajongóknak a hely kötelező!), mumifikáció, művészetek, stb. (az Olvasókat gondolom nem érdekli, de én világ életemben utáltam a tematikus elrendezést, én a kronológikus elrendezés híve vagyok). Megtalálható a kötelező sírkamra-rekonstrukció és az ásatási / kutatói munkát illusztráló kisfilm is. Az anyagban az egyiptológusok bizonyosan számos izgalmas dolgot találnak, a nem-egyiptológus számára pedig mindig megdöbbentőek (és az anatolistát meg heves irigykedésre késztetik) a III. évezred második feléből fennmaradt szerves anyagok (pl. ruhadarabok). S persze rendkívül szórakoztató Domitianust fáraóként viszontlátni.

Az időszaki kiállítás (Secrets del Museu Egipci - mi más?) nagy részét XIX. sz.-i útibeszámolók és publikációk tették ki, korabeli fényképekkel, amelyek így egy egészen más Egyiptomot mutatnak be, az effajta képek kedvelőinek - mint jelen sorok szerzője - felettébb érdekes egy kiállítás.

Nincsenek megjegyzések: