Nemrégiben egy aprócska, akkád nyelvű agyagtábla-töredék került elő Jeruzsálemből az otttani ásatások során, sajnos nem in situ (a kép forrása). A helyi agyagból készült (vagyis helyben, Jeruzsálemben írt) töredék gyorsan publikálásra is került egy alapos dolgozatban:
E. Mazar et al.: A Cuneiform Tablet from the Ophel in Jerusalem. Israel Exploration Journal 60 (2010) 4-21.
A szerzők következtetése szerint a töredék a királyi archívumból származik, feltehetőleg egy, a jeruzsálemi király által az egyiptomi fáraónak írt levél töredékéről van szó. A király talán épp Abdi-Heba, akinek levelezését a fáraóval jól ismerjük az Amarna-corpusból (EA 285-290) - s ez persze megint aláhúzná Jeruzsálem vélelmezett késő-bronzkori jelentőségét (ez olvasható a Bibliai régészet blogon is).
Egy efféle lelet természetesen sok kutató figyelmét magára vonja és így már meg is születtek az első reflexiók, amelyek nagymértékben árnyalják a szövegkiadók kicsit elsietett következtetéseit:
Chr. Rollston bejegyzése, aki részletes érveléssel rámutat, hogy a nemzetközi levélváltás csak egy a számtalan lehetőség közül a levél valódi funkciójának meghatározására (addendumokkal J. Huehnergardtól és W. van Soldttól).
S. L. Sanders három bejegyzése:
2) az egyedüli biztosan azonosítható igealak elemzése, amelyből kiderül, hogy más akkád nyelvjárásban íródott, mint Abdi-Hebának az Amarna-levelezésben fennmaradt levelei, tehát biztosan nem az ő archívumából származik a töredék;
3) egy történeti háttér, amelyben emlékeztet arra, hogy Abdi-Heba nem király volt, hanem az egyiptomi fáraó helyi katonai parancsnoka - és hogy régészetileg nem ismerünk semmit a késő-bronzkori Jeruzsálemből.
Más szavakkal: továbbra sem tűnik jelentékeny településnek Jeruzsálem ebben az időszakban.
2 megjegyzés:
Nekem életszerűbbnek tűnik, hogy egy random levéltöredék nem egy Jeruzsálemből küldött levél másolatának, hanem egy Jeruzsálembe küldött levélnek a darabja legyen.
Egyébként pont ma került kezembe az IEJ vonatkozó száma :)
Bizony, és ez pl. magyarázatot adhatna arra, miért más nyelvjárásban íródott a töredék.
Egyébként Rollston - Sasson egy megjegyzését követve - épp arra hívja fel a figyelmet, hogy a "levéltári másolat", amellyel a szerzők magyarázták, miért is került elő a feladótól az elküldött levél, a máribéli analógiák alapján kevéssé valószínű. Ennek ellenére akad ilyesmi - a hettitáknál is - tehát önmagában ez még nem jelent semmit, bár kétségtelen, hogy kicsi a valószínűsége. Először persze bizonyítani kellene, hogy levélről van szó...
Megjegyzés küldése