Alkalmanként visszatérek e blogon az ókori Kelet határainak kérdésére, melynek van egy alsorozata is, a kaukázusi kapcsolatok, a mai bejegyzés is ehhez kapcsolódik. Mint mindig, a cél nem a kimerítő leírás vagy a probléma megoldása, hanem hogy felhívjam a figyelmet a probléma létezésére. Bár a kérdés, az örmény népnév eredete látszólag nem igazán illik blogunk profiljába, valójában egy régi és megoldatlan ókori keleti, ill. ókori anatóliai történeti probléma (az örmények őstörténete) egy szeletéről van szó, és elvezet minket az óperzsa és urartui feliratok világába.
Az örmények önmagukat haynak nevezik. Ennek a szónak az eredete ismeretlen, bár sokan különféle anatóliai helyneveket látnak mögötte, de erről máskor. A világ legtöbb nyelvében (így a magyarban is) azonban a görög Armenia földrajzi névből, ill. az armenioi népnévből ered a nevük. Kivétel például a grúz, ahol valamilyen megfontolásból somexnek hívják őket, sajnos nem tudjuk miért (az obligát anatóliai helynév-eredet természetesen itt is felmerült). A görögbe azonban az óperzsába került (pontosabban csak a népnév, majd abból visszaképezve alkották meg az Armenia nevet). Az óperzsa feliratokon ugyanis ezt a régiót Armina-nak, lakosait pedig – ebből képezve – arminiya-nak hívják (érdekesség, hogy az óperzsa feliratok elámi változatán a lakosokat harminuya-nak hívják és ebből képzik az régió nevét is). A kérdés az, hogy miért hívták a perzsák ezt a régiót Armina-nak?
A legkevésbé valószínűbb, hogy az elnevezés örmény lenne, hiszen, mint láttuk, ők magukat haynak nevezik. Lehet valamilyen helyi helynév átvétele is, melynek forrása lehet az urartui nyelv (hiszen többé-kevésbé urartui területeken járunk) vagy, sajnos, valami, nem-urartui nyelv is, hiszen ebben a régióban mindenféle egyéb törzsnevekkel is találkozunk, melyek nyelvi és politikai kapcsolatai Urartuval finoman szólva sem tisztázottak – erre utalt a „kevésbé” jelző (érdekességképp megemlítendő, hogy az óperzsa feliratokon szereplő arminaiak többé-kevésbé urartui neveket viselnek [Schmitt 1980] – de ennek kitárgyalása messzire vezetne). Végezetül, eredetileg lehet egyszerűen egy perzsa név is, ezt viszont csak úgy lehetne bizonyítani, ha a név perzsául értelmes lenne.
Sajnálatos módon a kutatás (amely eddig tekintélyes méretű irodalmat szült, listájukhoz ld. Schmitt 1980: 8) még nem talált olyan lokális helynevet, amelyből ez a név származhatna. Ilyen ötlet volt a Tigris felső folyása mentén az urartui forrásokban adatolt Armē országa, amelyből az urartui *Armine/i- azt jelentené, hogy 'armēi lakos' (I. D’jakonov). Csakhogy Armina- az maga a földrajzi név, nem a lakosok elnevezése és Armē se egészen ott van, ahol Armina-.
Próbálkoztak helyette egy urartui kifejezésből levezetni, hiszen földrajzilag a két régió jelentős átfedéseket mutat. Például az asszír feliratokból ismert Ar(r)amu/e urartui király nevéből, kb. mint 'Aram országa' (W. Eilers), amivel az volt a baj, hogy nem működött hangtanilag.
Végezetül R. Schmitt, az óperzsa feliratok és az örmény nyelv specialistája úgy érvelt (Schmitt 2008, itt megtalálható az összes óperzsa szöveghely listája is), hogy az egyéb (indo)iráni nyelvek alapján az óperzsában is meg kellett lennie az arma- 'elhagyatott hely' szónak, amelyből minden szempontból szabályosan kijön az Armina- helynév, mégpedig 'elhagyatott helyekben gazdag vidék' jelentéssel. A kérdés most már csak az, vajon megfelelő jelentés-e ez erre a vidékre?
Hivatkozások
Schmitt, Rüdiger (2008): Zu der Fremdbezeichnung Armeniens: altpers. Armina-. In: A. Lubotsky – J. Schaeken – J. Wiedenhof (szerk.): Evidence and Counter-Evidence. Festschrift Fredrik Kortlandt 1. Amsterdam – New York, 499-508.
Schmitt, Rüdiger (1980): „Armenische” Namen in altpersischen Quellen. Annual of Armenian Linguistics 1: 7-17.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése