Beszámoló: Linguistic Borrowing into Coptic konferencia

Ahogy néhány napja hírül adtuk, április 26. és 28. között egy nemzetközi, kopt nyelvészeti konferenciát rendeztek Lipcsében, méghozzá egy konkrét kérdés, a kopt és a görög nyelv viszonyának vizsgálatára, Linguistic Borrowing into Coptic címmel.

A konferencia apropóját egy új, nagyszabású projekt indulása, a Database and Dictionary of Greek Loanwords in Coptic (DDGLC) nyújtotta. A hét évesre tervezett projekt bevezető szakasza (első két év) a lipcsei Egyiptológiai Intézetben folyik és alapvetően az irodalmi dialektusok feldolgozásával igyekszik egy műfajok és szövegtípusok szerint rendezett adatbázist összeállítani, majd a következő öt évben a Max-Planck-Institut, illetve hallei és tübingeni intézetek bevonásával egy tipológiai kutatásokkal kiegészített szótár létrehozását tervezik. A mostani konferenciát kifejezetten azzal a szándékkal rendezték, hogy a témában már kutatásokat végzett koptológusokat illetve általános nyelvészeket összeterelve tapasztalatokat és ötleteket gyűjtsenek a projekt lehető legoptimálisabb kivitelezéséhez. A konferencia során ennek megfelelően nagy hangsúlyt kaptak a lexikográfiai kérdések, de kellő mértékben (és megfelelő szekciókba rendezve) képviseltették magukat a morfológiai, dialektológiai, szintaktikai és szemantikai témájú előadások is.

Az első napon az elméleti háttér kapott főszerepet. Kiváló felvezetést és „bemelegítést” nyújtott Roger Bagnall átfogó beszéde (Historical aspects & sociolinguistics of Greek-Egyptian language contact in Roman Byzantine & Egypt), amit Mark Depauw (Leuven), a Trismegistos portál megálmodójának alapos és látványos, statisztikai adatokat felsorakoztató prezentációja követett. A kontaktológia általános nyelvészeti és tipológiai kutatásairól beszélt Pieter Muysken (Nijmegen), illetve Martin Haspelmath (MPI Leipzig), és két lazábban kapcsolódó, ám annál érdekesebb témáról is hallhattunk: Sofía Torallas Tovar (Madrid) a folyamat fordítottját mutatta be, azaz a görögben megjelenő potenciális egyiptomi kölcsönszavakon végzett kutatásait; Jean Winand (Liège) pedig, aki az újegyiptomi nyelvészeti kutatások aktuális zászlóvivője, a sémi jövevényszavak módszertanilag igencsak problematikus kezelésére hívta fel a figyelmet, és néhány hagyományosan sémi kölcsönszónak tekintett tételről szisztematikusan bebizonyította, hogy ilyenfajta eredeztetésük legalábbis erősen kérdéses. (Bár koptról ezúttal nem igen esett szó, magas színvonalú felépítése és tartalma tekintetében is Jean Winand előadását tartottam az egyik legjobbnak)
A második napon a koptban megjelenő görög diskurzus partikulák, kötőszavak, prepozíciók és igék kaptak kiemelt figyelmet Elsa Oréal (Párizs), Matthias Müller (Basel), Eitan Grossman (Liège/Jeruzsálem), Stéphane Polis (Liège) és Hasznos Andrea (Budapest) előadásaiban. Délután pedig a kopt dialektológia olyan híres képviselőit hallhattuk, mint Anne Boud’hors (Párizs), Nathalie Bosson (Párizs) és Wolf-Peter Funk (Québec).
Harmadik nap kissé vegyesebb volt az program: először a konferencia egyik házigazdája, Sebastian Richter beszélt az arab kölcsönszavak beillesztéséről, majd Stephen Emmel (Münster) prezentálta elképzeléseit az új szótár felépítésére vonatkozólag. Mondattani és jelentéstani kérdéseket érintett Chris Reintges (Párizs), Ewa Zakrzewska (Amszterdam), Heike Behlmer (Göttingen), Jean-Louis Fort (Párizs) és Peter Nagel (Bonn), akivel nemrég Budapesten is találkozhattunk Hasznos Andrea doktori védése alkalmából. Néhányunkat arra kértek, hogy korreferensként vegyünk részt a konferencián, így magam például Chris Reintges: Contact-induced change: The „Hellenization” of Egyptian Syntax c. előadására írt válaszommal szerepelhettem. Záró előadásként a DDGLC csapat fiatal kutatói (Mathew Almond, Joost Hagen, Katrin John, Vincent Walter) ismertettek egy mutatvány-címszót a készülő szótárból, és megfogalmazták azokat a módszertani és technikai problémákat, amivel így néhány héttel a kezdés után máris szembesülniük kellett. Ezek a kérdések heves és konstruktív vitát váltottak ki a közönségből, de az egész konferenciára jellemző volt a legjobb értelemben vett vitázó hangulat és véleménycsere.

A konferencia résztvevői semmiben sem szenvedtek hiányt. A szállásköltségeken túl, nemcsak a szokásos kávészünetekben gondoskodtak az ellátásunkról, de mindhárom nap vendégül láttak minket meleg ebéddel, továbbá kedd este egy nagyon kellemes vacsorával egybekötött fogadáson is részt vehettünk a rendezvény fő színhelyén, a Szász Akadémia épületében.