A Khirbet Qeiyafa-i ásatások az elmúlt másfél évben többször is nagy vihart kavartak. Először is, sokan úgy vélik, hogy a Júda és a filiszteus területek határán feltárt erőd bizonyítja, Dávid királysága valóban komoly kiterjedésű volt és nem csak egy helyi sejk uradalma (a vitát durván leegyszerűsítve és némileg karikírozva) – erről majd máskor. Másodszor is, az ásatás során előkerült egy osztrakon (XI. sz. vége – X. sz. eleje), több sornyi szöveggel, amely ugyan mint az első héber nyelvemlék járta be a napokban a médiát, de valójában a kutatók között igen komoly nézetkülönbség van azt illetően, mi is ez a szöveg. Legalább három különböző interpretáció forog most közkézen, ami nem is csoda, ha azt vesszük, hogy a tintával írt szöveg alig látszik és hogy még az írás irányát illetően sincs mindig egyetértés (!):
1. A felirat héber nyelvű, de nehezen értelmezhető. Ezen az állásponton van az epigráfusok egy jelentékeny csoportja. Az ő verziójuk (szövegolvasatuk, ill. fordításuk) ezen az oldalon olvasható, további linkekkel. Ez voltaképp egy 2009. októberi szimpózium eredménye, ahol az ásatás epigráfusa, Haggai Misgav tette közzé olvasatát és vitatta meg vezető epigráfusokkal. Ezt időközben publikálták is – ivritül, amihez csak gratulálni lehet. Időközben azonban megjelent az ásatási publikáció első kötete is, ahol Misgav és Yardeni cikke angolul is megjelent (pontos adatok az ásatás honlapján). Misgav olvasatát nagyrészt elfogadta A. Yardeni, aki egy monumentális felirat vázlatát látja benne (Sh. Ahituv már szkeptikusabb volt az olvasatot illetően). A. Demsky szerint viszont ez egy címeket tartalmazó lexikális lista. Abban mindenki egyet látszik érteni, hogy Gáth egyik királyát is említi a szöveg.
2. A felirat héber nyelvű, viszonylag jól olvasható és értelmezhető. Ez Gershon Galil álláspontja, ez járta be minap a sajtót is és ezt vette át Grüll Tibor bibliai régészettel foglalkozó blogja is, ahol további részletek és a szöveg magyar fordítása is olvasható. Ez az interpretáció köszönő viszonyban sincs az előbbivel, Galil szerint a szöveg egy „social statement” lenne: Galil olvasatában a szöveg profetikus felszólításokat tartalmaz, mit tegyenek az emberek és mit ne, amiből mindenféle messzemenő következtetéseket von le a Biblia bizonyos részeinek korát, a korai Izrael méretét, szervezettségét és társadalmát illetően. Figyelemreméltó, hogy még az ásatási honlapon is a „heavily reconstructed” megjegyzéssel látták el.
3. A felirat nyelve nem határozható meg egyértelműen, valamilyen északnyugati-sémi dialektus. Ez Christopher Rollston véleménye, aki nézeteit (beleértve az olvasatát) hamarosan közzéteszi egy konferencián, ill. lektorált folyóiratban. Addig is, a blogján összefoglalta a kritikai megjegyzéseit, hogy ti. a szöveg nem óhéber írással íródott, ill. a héber nyelvi mivolt mellett felhozott lexikális érvekből nem következik, hogy a felirat héberül íródott volna (különösen nem az ‘özvegy’ jelentésű szóból, amely ebben a formában csak Galil kiegészítése, Demskynél nincs is meg). Részletes érveléséhez ld. itt.
Magam nem lévén specialistája a területnek, nem tudok érdemben hozzászólni, ám a hasonló módszertani problémákkal küzdő ólatin feliratokkal való foglalatoskodásom arra tanított meg, hogy az óvatos, a Rollstonéhoz hasonló megközelítéseket tartsam a legmegbízhatóbbnak.
Addig is, míg új kiadások, olvasatok, stb. jelennek meg (melyekre magam is kíváncsian várok), ajánlom az ásatás honlapját, ahol külön bejegyzés-sor foglalkozik az osztrakonnal és ahol többféle fotó és rajz is megtalálható, így a vállalkozó kedvű olvasóink is megpróbálkozhatnak a megfejtéssel.
1. A felirat héber nyelvű, de nehezen értelmezhető. Ezen az állásponton van az epigráfusok egy jelentékeny csoportja. Az ő verziójuk (szövegolvasatuk, ill. fordításuk) ezen az oldalon olvasható, további linkekkel. Ez voltaképp egy 2009. októberi szimpózium eredménye, ahol az ásatás epigráfusa, Haggai Misgav tette közzé olvasatát és vitatta meg vezető epigráfusokkal. Ezt időközben publikálták is – ivritül, amihez csak gratulálni lehet. Időközben azonban megjelent az ásatási publikáció első kötete is, ahol Misgav és Yardeni cikke angolul is megjelent (pontos adatok az ásatás honlapján). Misgav olvasatát nagyrészt elfogadta A. Yardeni, aki egy monumentális felirat vázlatát látja benne (Sh. Ahituv már szkeptikusabb volt az olvasatot illetően). A. Demsky szerint viszont ez egy címeket tartalmazó lexikális lista. Abban mindenki egyet látszik érteni, hogy Gáth egyik királyát is említi a szöveg.
2. A felirat héber nyelvű, viszonylag jól olvasható és értelmezhető. Ez Gershon Galil álláspontja, ez járta be minap a sajtót is és ezt vette át Grüll Tibor bibliai régészettel foglalkozó blogja is, ahol további részletek és a szöveg magyar fordítása is olvasható. Ez az interpretáció köszönő viszonyban sincs az előbbivel, Galil szerint a szöveg egy „social statement” lenne: Galil olvasatában a szöveg profetikus felszólításokat tartalmaz, mit tegyenek az emberek és mit ne, amiből mindenféle messzemenő következtetéseket von le a Biblia bizonyos részeinek korát, a korai Izrael méretét, szervezettségét és társadalmát illetően. Figyelemreméltó, hogy még az ásatási honlapon is a „heavily reconstructed” megjegyzéssel látták el.
3. A felirat nyelve nem határozható meg egyértelműen, valamilyen északnyugati-sémi dialektus. Ez Christopher Rollston véleménye, aki nézeteit (beleértve az olvasatát) hamarosan közzéteszi egy konferencián, ill. lektorált folyóiratban. Addig is, a blogján összefoglalta a kritikai megjegyzéseit, hogy ti. a szöveg nem óhéber írással íródott, ill. a héber nyelvi mivolt mellett felhozott lexikális érvekből nem következik, hogy a felirat héberül íródott volna (különösen nem az ‘özvegy’ jelentésű szóból, amely ebben a formában csak Galil kiegészítése, Demskynél nincs is meg). Részletes érveléséhez ld. itt.
Magam nem lévén specialistája a területnek, nem tudok érdemben hozzászólni, ám a hasonló módszertani problémákkal küzdő ólatin feliratokkal való foglalatoskodásom arra tanított meg, hogy az óvatos, a Rollstonéhoz hasonló megközelítéseket tartsam a legmegbízhatóbbnak.
Addig is, míg új kiadások, olvasatok, stb. jelennek meg (melyekre magam is kíváncsian várok), ajánlom az ásatás honlapját, ahol külön bejegyzés-sor foglalkozik az osztrakonnal és ahol többféle fotó és rajz is megtalálható, így a vállalkozó kedvű olvasóink is megpróbálkozhatnak a megfejtéssel.
1 megjegyzés:
Jó látni ezt a nagy egyetértést :))
Megjegyzés küldése